SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (2019)

Klebelsberg Központ
Érdi Tankerületi Központ
Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola
Szervezeti és működési szabályzata
OM azonosító: 201657;         Érdi Tankerületi Központi azonosító: PA2901

Készítette: Virágh Norbertné intézményvezető	3. Módosítás: 2018/2019. 2. Módosítás: 2016/217. 1. Módosítás: 2013/2014.	Véleményezte:2018. 09. 27. Diákönkormányzat dátum
Készítés dátuma: Piliscsaba, 2018.09.17.	Oldalak száma: 145 oldal	Véleményezte:2018. 09. 27. Szülők Közössége dátum
Érvényesség: visszavonásig	Melléklet száma: 3 db Függelék száma: 5 db	Véleményezte:2018. 09. 27. Intézményi Tanács dátum
Aláírás:	Elfogadta: 2018. 09. 27. Nevelőtestület:	Elfogadta: 2018. 09. 27. Tankerületi Központ igazgató

 

Tartalom

 

1. A SZMSZ jogszabályi alapja, háttere
2. Az intézmény általános jellemzői és alapadatai
3. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása
4. Az intézmény irányítása
5. Az intézmény közösségei, valamint azok kapcsolattartási formái 
6. A működés rendje
7. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei
8. Az intézmény kapcsolatai
9. A tanév helyi rendje
10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje
11. Az iskola helyiségeinek használati rendje
12. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái
13. Az intézményi védő, óvó előírások
14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje
15. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők 
16. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje
17. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai
18. Az intézményi adminisztráció
19. Egyéb szabályozások
20. Egyéb szabályozások
21. Az iskolai könyvtár működési rendje 
22. Záró rendelkezések, legitimáció

1. A SZMSZ jogszabályi alapja, háttere
A SZMSZ fogalma
A SZMSZ az a helyi dokumentum, amely a magasabb jogszabályok előírásainak figyelembe-vételével meghatározza egy adott intézmény szervezeti felépítését, működésének belső rend-jét, valamint a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó rendelkezéseket. Megalkotása a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 25.§ (1)-(4) bekezdéseinek alapján történik.
- Az SZMSZ jogszabályi alapja
- 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról. valamint módosításai
- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről
- 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
- 26/1997. (XII.22.) kormányrendelet az iskola egészségügy szolgálatról
- 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatáról
- 335/2005.(XII.29.) 3.§ kormányrendelet a közfeladatokat ellátó szervek iratkezelésé-nek általánoskövetelményeiről
- 2011. évi CXC törvény5-9.§, 14-25.§ az információs önrendelkezési jogról és az in-formáció szabadságról

A SZMSZ célja
Biztosítsa a jogszerű működést, garantálja a nevelő munka zavartalan működését a köznevelési törvényben és a végrehajtási rendeletekben foglaltak érvényre juttatását. A törvénybe foglalt jogi magatartások minél hatékonyabb érvényesüljenek az intézményben.

A SZMSZ feladata
A magasabb szintű jogszabályok előírásainak megfelelő – szervezet működtetése, amely a leg-optimálisabban biztosítja a pedagógiai programban kitűzött célok elérését, valamint az ott meghatározott feladatok végrehajtását.
Az intézmény SZMSZ-ának a magasabb szintű jogszabályok rendelkezésein túl elveiben és tartalmában is illeszkednie kell a pedagógiai célokat szolgáló tartalmi szabályzókhoz, ill. az iskola más belső szabályzataihoz is.
 

Az intézmény tartalmi munkáját és működését meghatározó helyi szabályzók:
• Szakmai alapdokumentum;
• Pedagógiai program; 
• Házirend;
• Munkaterv;
• Belső szabályzatok (pl: a tankerületi igazgató utasításai, intézményvezetői utasítások);

Munkaügyi, munkajogi helyi (belső) szabályok:
• Közalkalmazotti szabályzat;
• Kollektív szerződés;
• Esélyegyenlőségi terv;
• Középtávú fejlesztési stratégia

A SZMSZ személyi és időbeli hatálya
a) Az SZMSZ és egyéb belső szabályzatok, intézményvezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi alkalmazottjára, tanulójára, valamint az intézménnyel kap-csolatban álló személyekre nézve kötelező érvényű. 
b) Az SZMSZ a jóváhagyás időpontjával lép hatályba és visszavonásig érvényes. Kö-telező felülvizsgálatára a törvényi előírásoknak megfelelően kerül sor.
Ezzel egyidejűleg hatályát veszti az intézmény a Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola 2014. szeptember 01. elfogadott SZMSZ-e.
A SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el. 
Az elfogadás előtt véleményt nyilvánítanak:
a) Diákönkormányzat
b) Szülői közösség
c) Intézményi tanács

Az SZMSZ életbe lépéséhez a fenntartó egyetértése szükséges.

2. Az intézmény általános jellemzői és alapadatai
Az iskola megnevezése: Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola
Székhelye: Piliscsaba Fő út 124.
Fenntartó: Érdi Tankerületi Központ 2030 Érd, Alispán u. 8/a.
Az intézmény jogállása: önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egységként működő köznevelési intézmény
Az intézmény gazdálkodása: Fenntartói keretgazdálkodás alapján 
OM azonosító: 201657
Érdi Tankerületi Központ azonosító: PA 2901
Az intézmény telefon és fax száma: 
E-mail: jokaiiskola124@gmail.com
Az iskola internet honlapja:
Az intézmény alaptevékenységei: 
6.1.1.1. nappali rendszerű iskolai, oktatás
6.1.1.2. alsó tagozat, felső tagozat
6.1.1.3. 1. évfolyamtól 8. évfolyamig
a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyerme-kek, tanulók nevelése, oktatása
6.1.1.4. (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejődési zavarral küzdők, érzékszervi fogyatékos- hallási fogyatékos érzékszervi fogyatékos- látási fogyatékos)
6.1.2. egyéb foglalkozások
napközi
tanulószoba
6.1.3. a feladatellátási hely maximálisan felvehető tanulói létszáma: 240 fő
6.1.4. könyvtár: iskolai/kollégiumi könyvtár
Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:
- 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről
- 2008. évi CV törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról
- 217/1998. évi (XII.30.) Korm. Rendelet az államháztartás működési rendjéről
- 2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításá-ról
Az intézmény feladatellátásához biztosított vagyon: 
10 helyrajzszámú korlátozottan forgalomképes ingatlan és a feladatellátáshoz biztosí-tott ingó vagyon. 
Az ingatlan nagysága: 2767 m2
Építményei: 940 m2 
A feladatellátáshoz használt eszközökkel és ingatlannal kapcsolatban, a vagyon-használati szerződés az irányadó.

A feladatellátáshoz szükséges költségvetés
Az intézmény nem önálló költségvetéssel bíró jogi személyiségű szervezeti egység. A fenntartó, azaz az Érdi Tankerületi Központ rendelkezik önálló költségvetéssel, mint költségvetési szerv. A szakmai feladatok ellátásából származó költségeket, valamint a fenntartó állományába tartozó munkavállalók bér jellegű költségeit a működtetéssel kapcsolatos forrásokat az Érdi Tankerületi Központ biztosítja. 
Szakmai alapdokumentumban kelte: Piliscsaba, 2018. szeptember 10.
Szakmai alapdokumentumban száma:
KIR/538/2018
Az alapító megnevezése: Emberi Erőforrások Minisztériuma
Az iskola működési területe: 2081 Piliscsaba Fő út 124
Szakmai alapdokumentumban engedélyezett maximális létszám: 240 fő 
Az intézmény fenntartója: Érdi Tankerületi Központ
A felügyeleti szerv: Pest megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala

 

3. Az intézmény szervezeti rendszere, irányítása[1]

Az iskola: felelős vezetője az intézményvezető, aki munkáját a magasabb jogszabályok, a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a magasabb jogszabályokban megfogalmazott módon és időtartamra történik.

3.1. Az iskola szervezeti ábrája

Az 1. számú melléklet tartalmazza

 

3.2. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

3.2.1. Az intézmény szervezeti egységei:

Intézményvezetés
Az iskola vezetője az intézményvezető, aki – a köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe.
Az intézményvezető közvetlenül irányítja, az iskolatitkárt, és a könyvtárostanárt. Kapcsolatot tart a szakszervezetekkel, a Diákönkormányzattal, a Szülői Közösséggel és az Iskola Tanáccsal, illetve biztosítja a működésük feltételeit.
Az iskolavezetés havonta munkaértekezletet tart, amelynek időpontja az éves munkatervben rögzített.

Nevelőtestület
A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. A nevelőtestület havonta munkaértekezletet tart, amelyet az intézményvezető vezet. A nevelőtestület évente két alkalommal beszámoló értekezletet, évente két alkalommal osztályozó értekezletet tart. Az értekezletek rendjét az éves munkaterv tartalmazza.

Szakmai munkaközösségek
A munkaközösség tagjai a legalább négy, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok. Ennek megfelelően az iskolában 1 munkaközösség működik. Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja. Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák.

A szakmai munkaközösség az SZMSZ-ben meghatározottak szerint gondoskodik a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak nevelő-oktató munkájának szakmai segítéséről.
20/2012. (VIII.31.) EMMI-rendelet 118.§ (3)a) bekezdése szerint a szakmai munkaközösségvéleményét –a szakterületét érintően- a pedagógiai program, továbbképzési terv elfogadásához ki kell kérni.
Az SZMSZ további feladatokat állapíthat meg a munkaközösség részére.

Nevelő-oktató munkát segítő alkalmazottak: pedagógiai asszisztens, iskolatitkár, takarítók, karbantartó.
Feladataikat a munkaköri leírások tartalmazzák. Szervezeti egységhez való tartozásukat az iskola szervezeti ábrája mutatja. A felsőfokú végzettségű NOKS-kollégák a nevelőtestület részét képezik.

Diákönkormányzat
Az iskola tanulói a nevelés-oktatással összefüggő tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében – a házirendben meghatározottak szerint – Diákönkormányzatot hozhatnak létre, amelyek létrejöttét a nevelőtestület segíti. Jogosultak küldöttel képviseltetni magukat a Diákönkormányzatban. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a Diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. A Diákönkormányzat munkáját segítő pedagógus az intézményvezető-helyettessel tartja a kapcsolatot a szervezeti ágrajz szerint.

Szülői Közösség
Iskolánkban a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezet működik. Az osztályszintű Szülői Közösséggel az osztályfőnökök tartják a kapcsolatot, az iskolai szintű szülői szervezettel pedig az intézményvezető.

Iskola Tanács
Az iskolában a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak delegáltjából álló intézményi tanács hozható létre.

(4) Az intézményi tanács elnöke életvitel szerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik.

(5) Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az intézményi tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

(6) A szülői szervezet és az intézményi tanács működésének részletes szabályait külön jogszabály állapítja meg.

Az intézményi tanács véleményt nyilváníthat az iskolát érintő valamennyi kérdésben, a pedagógiai program, az SZMSZ, a házirend, az éves munkaterv elfogadása előtt.

 

3.2.2. A belső kapcsolattartás rendje

Vezetők kapcsolattartása
Az iskolai vezetők és az egyes belső szervezetek közötti kapcsolattartás megvalósul:

• a mindennapos szóbeli, és elektronikus kapcsolattartás formájában;
• a heti rendszerességgel megtartott vezetői értekezleteken;
• az alkalmanként, egy adott téma megvitatására összehívott vezetői és kibővített vezetői megbeszéléseken;
• az igazgató és az intézményvezető-helyettesek munkanapokon történő meghatározott rend szerinti benntartózkodása során;
• a szakmai munkaközösség-vezetőkkel történő munkamegbeszélések útján;
• az intézményvezető részvételével zajló szakmai munkaközösségek munkamegbeszélésein;
• az iskolai munkatervben szereplő nevelőtestületi értekezleteken, rendezvényeken.

A felsoroltakon kívül az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök a munkatervben meghatározott időpontokban tartanak közös értekezletet. Ezek biztosítják a rendszeres információcserét az iskola vezetősége és a munkaközösségek vezetői, illetve az osztályfőnökök között. Egyszersmind biztosítják az egyes munkaközösségek és osztályfőnökök egymás közötti kapcsolattartását, információcseréjét is. 

 

Szakmai munkaközösségekkel való kapcsolattartás
A Szakmai Munkaközösségek, az osztályban tanító tanárok közössége folyamatosan kapcsolatot tart az osztályközösségekkel, a Diákönkormányzattal, az iskolai sportkörrel.
A kapcsolattartás a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységek, osztály- és iskolai programok, osztálygyűlések, évfolyamgyűlések, diákközgyűlés alkalmával valósul meg. A kapcsolattartás része, hogy az osztályközösségek és a tanulók az DÖK tisztségviselőin keresztül panaszaikkal, kérdéseikkel, javaslataikkal a pedagógusokhoz, az osztályfőnökhöz és az iskola vezetőségéhez fordulhatnak. Írásos felvetéseikre 15 napon belül választ kapnak.

Szülőkkel való kapcsolattartás
Az iskola pedagógusai, osztályfőnökei, vezetői a szülői értekezleteken, szülői fogadónapokon, iskolai rendezvényeken rendszeres kapcsolatot tartanak a szülőkkel. Az iskola egészét vagy tanulói csoportokat érintő kérdésekben az osztályfőnökök, illetve az iskola vezetősége tart kapcsolatot a Szülői Közösséggel.
Az iskola tanévenként legalább 3 szülői értekezletet tart. Az iskola valamennyi pedagógusa tanévenként – az éves munkatervben meghatározott időpontban – fogadóórák rendjét az éves munkaterv tartalmazza. A szülői szervezetek részt vállalhatnak az iskolai tanórán kívüli programok megszervezésében és végrehajtásában. Ennek érdekében együttműködnek az adott feladatot végrehajtó pedagógus közösséggel. A munkaközösségek a pedagógusok munkája megismerésének segítése érdekében a Szülői Szervezet számára bemutatóórákat tarthatnak.

Diákönkormányzattal való kapcsolattartás
Az iskola vezetősége, pedagógusai és a Diákönkormányzat közötti kapcsolat felelőse elsősorban a diákmozgalmat segítő tanár, aki minden DÖK vezetőségi ülésen és a közgyűléseken részt vesz. Az intézményvezető akadályoztatása esetén, a hatáskörileg illetékes intézményvezető-helyettes tanévenként két alkalommal (a tanév indításakor, illetve a második félév során) a Diákközgyűlés értekezletein beszámol az iskola vezetősége által hozott fontosabb, tanulókat érintő intézkedésekről, illetve tájékozódik a Diákönkormányzat munkájáról. A Diákönkormányzat vezetője jogosult arra, hogy a tanulókat érintő és intézkedést igénylő esetekben az iskolavezetés rendkívüli összehívását kezdeményezze. Szükség esetén a nevelőtestületi értekezletre a Diákönkormányzat képviselői meghívást kapnak. A Diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása a DÖK SZMSZ-e szerint történik.

4. Az intézmény irányítása

4.1. Az intézmény vezetési struktúrája, a vezetők közötti munkamegosztás

Az intézmény vezetője az intézményvezető.
Az intézmény vezetője a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 61§ (6) bekezdése alapján gyakorolja a ráruházott vezetői jogkört, és ellátja az ezzel összefüggő feladatokat.
Hatáskörébe tartozik: az iskola teljes szervezete.
Az intézmény munkavállalói tekintetében a munkáltatói jogokat a bérgazdálkodást érintő döntésekben, a kinevezésekben és a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése kérdésében az Érdi Tankerületi Központ igazgatója gyakorolja.

Az intézményvezető jogköre:
Első fokon dönt azokban a tanügy-igazgatási kérdésekben, amelyeket a törvények és más jogszabályok hatáskörébe utalnak.
Tanulói fegyelmi ügyekben az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója.
Szabályozza az iskolai szervezet működését, továbbá az iskolai élet belső rendjét.
Meghatározza az iskolán kívüli szervekkel való kapcsolat feltételeit és módjait, az ügyvitel rendjét és ennek keretében a levelezésre és aláírásra, az iskola képviseletére jogosultak körét.
Ellenőrzi az iskolai nevelő-oktató munkát, az iskola ügyvitelét, szervezeteinek és közösségeinek működését.
Intézkedik a rendkívüli események bekövetkezésekor.
Fizetési kötelezettségek, utalványozás esetén gyakorolja a Klebelsberg Központ által meghatározott esetekben az aláírási jogkörét.
Dönt – kérelem esetén – a tanulók egyes órák látogatása alól történő felmentéséről.
Meghatározza az óralátogatások alól felmentett tanulók és a magántanulók felkészültségének ellenőrzési módját.
Egyéb munkáltatói jogokat gyakorol a Nemzeti Köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 61. § (6) bekezdése alapján.

Feladatai:
Külső kapcsolataiban személyesen képviseli az iskolát.

• Kapcsolatot tart és együttműködik a Gazdasági Ellátó Osztály/ működtető szervezet vezetőjével.
• Felügyeli az iskola-adminisztrációs rendszerek működtetését.
• Gondoskodik az előírt adatszolgáltatások elkészítéséről, és határidőre történő továbbításáról.
• Kapcsolatot tart a szakmai érdekképviseleti szervekkel.
• Kidolgozza az iskola nevelő-oktató munka elveit, ellenőrzési és minősítési tervét.
• Biztosítja az iskola működését, a zavartalan nevelő-oktató munka feltételeit, az iskolai munkaterv, munkarend megvalósítását.
• Irányelveket ad a munkaterv, a tantárgyfelosztás és az órarend elkészítéséhez.
• Gondoskodik a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséről, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséről és ellenőrzéséről.
• Gondoskodik az iskolai élet demokratikus légköréről, az egymást segítő emberi kapcsolatok erősítéséről, a kitűzött pedagógiai céloknak megfelelő tanár-diák viszony kialakításáról és fenntartásáról, a saját, valamint az iskola dolgozóinak tervszerű és folyamatos továbbképzéséről.
• Gondoskodik a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megünnepléséről.
• Irányítja a tanulóbalesetek megelőzésével kapcsolatos tevékenységet.
• Irányítja a belső mérések, vizsgák előkészítését, és ellenőrzi azokat.
• Gondoskodik a pedagógus munkaközösségek megalakulásáról és működéséről, a pedagógusok kezdeményezéseinek felkarolásáról és támogatásáról, a nevelőtestületi döntések végrehajtásáról, a nevelőtestületi értekezletek megtartásáról.
• Gondoskodik a diákközgyűlés összehívásáról és lebonyolításuk feltételeinek biztosításáról.
• Irányítja az ifjúságvédelmi munkát.
• Gondoskodik az iskolai élet egyes területeinek tennivalóit rögzítő szabályzatok végrehajtásáról.
• Biztosítja a Szülői Szervezet, a Diákönkormányzat és az Intézményi Tanács működésének feltételeit.
• Irányítja és összehangolja az iskola – pedagógus és nem pedagógus beosztású – dolgozóinak tevékenységét.
• Az iskola dolgozóinak munkáját értékeli, minősíti, valamint kitüntetésre javasolja a kiemelkedő munkát végzőket, és szükség esetén felelősségre vonást alkalmaz.
• Figyelemmel kíséri, és segíti a nevelőtestület és a tanulóközösség életét, a Diákönkormányzat érdekvédelmi feladatainak megvalósulását.
• Kezdeményezi és támogatja a nevelő–oktató munka tervszerű fejlesztését, a korszerűsítő és újító törekvések kibontakozását.
• Szervezi az iskola és az iskolával kapcsolatban lévő külső szervezetek, valamint az iskola és a tanulók családja (gondviselője) közötti kapcsolatokat.
• Irányítja, szervezi és ellenőrzi az iskolatitkár munkáját.
• Irányítja a pedagógiai dokumentumok elkészítését.
• Irányítja a tankönyvellátással kapcsolatos feladatokat.
• Ellenőrzi és értékeli a tanítási órákat, továbbá állandó jelleggel a tanári munkafegyelem, valamint a tanulók tanulmányi és magatartási fegyelmének betartását, az osztályfőnökök, a pedagógusok adminisztratív tevékenységét.
• Irányítja a szülők tájékoztatásával kapcsolatos fórumok (szülői értekezlet, szülői fogadó-napok, SZK értekezletek stb.) megszervezését.
• Gondoskodik az egész iskolát érintő tárgyi feltételek megteremtéséről.
• Szervezi és ellenőrzi a beszerzéseket.
• Felügyeli a karbantartási és felújítási munkálatokat.
• Gondoskodik a vagyonvédelem megszervezéséről.
• Kapcsolatot tart a Szülői Közösség képviselőjével.
• Gondoskodik a pedagógus-etika normáinak betartásáról és betartatásáról.
• Minden egyéb feladatért, amelyet a munkaköri leírása tartalmaz.
• A köznevelési intézmény vezetője képviseli az intézményt.
• Képviseleti jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyettesére vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja.

 

Az intézményvezető közvetlen munkatársai
Az intézményvezető feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai:

• az intézményvezető-helyettesek,
• az iskolatitkárok

Intézményvezető-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, aki a jogszabályban rögzített képesítési előírásoknak megfelel.
Az intézményvezető-helyettesek feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz.

Az iskolatitkár szakirányú képesítéssel rendelkező személy, hatásköre és felelőssége kiterjed a munkakörük szerinti feladatokra.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai munkájukat munkaköri leírásuk, valamint az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik.
Az intézményvezető közvetlen munkatársai az intézményvezetőnek tartoznak felelősséggel és beszámolási kötelezettséggel.

4.2. Az intézmény vezetősége:
Az intézmény vezetőségének tagjai:

• az intézményvezető,
• a munkaközösség-vezetők,
• a Diákönkormányzat tanár vezetője,
• az intézmény közalkalmazottainak választott érdekképviselője

Az intézmény vezetősége, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik.
Az iskola vezetősége rendszeresen, éves munkaterv alapján, mely az iskola munka-tervének melléklete, (általában havonta egyszer) megbeszélést tart, melyről ─ szükség szerint ─ írásban emlékeztető feljegyzést készít.
Az iskolavezetés tagjai közül ellenőrzési feladatokat is ellát:

• az intézményvezető,
• a munkaközösség-vezetők.

Az intézményi ellenőrzés céljait, feladatait, rendjét a belső ellenőrzési terv tartalmazza.
Az iskola vezetősége együttműködik az intézmény más közösségeinek képviselőivel, így a Szülői Közösségek Választmányával, a Diákönkormányzat képviselőivel.

 

4.3. Az intézményvezető-helyettesek feladatai, az intézményvezető által leadott hatáskörök

A vezetői beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az intézményvezető irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Jelenleg nincs intézményünkben kinevezett intézményvezető-helyettes.

4.3.1. Az alsó tagozat szakmai irányításáért felelős igazgatóhelyettese

Helyettese az intézményvezetőnek. Felelősséggel osztozik az iskola nevelési céljainak megvalósításában, az iskola tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési-oktatási feladatok végrehajtásáról. Alapvető feladata az iskolában az alsó tagozaton folyó nevelés-oktatás felügyelete irányítása. Mivel jelenleg intézményünk feljövő fázisban van, jelenleg nincs kinevezett intézményvezető-helyettes, a feladatot az intézményvezető látja el.

Hatáskörébe tartoznak:

• az Alsós Tanulmányi és Módszertani Munkaközösség,
• a Napközis Szakmai Munkaközösség

Jogköre:

• A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása az alsó tagozaton.
• Aláírási jogkör gyakorlása az intézményvezető által kiadott külön intézkedés szerint utalványozási és más teljesítési kötelezettség esetén.
• A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása.
• Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására.
• Javaslattétel a DÖK számára biztosított anyagi források felhasználására odaítélésére.
• A hirdetések ellenőrzése, üzemeltetése.
• Az intézményvezető hosszabb ideig tartó távolléte, akadályoztatása (betegség stb.) esetén az intézményvezető helyettesítése.
• Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja.
• A gyakornoki rendszer működtetése a tagozatában.
• A speciális tevékenységeket ellátók munkájának ellenőrzése
• Az elektronikus napló működtetése.
• Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja.
•  

4.3.2. A felső tagozat szakmai irányításáért felelős intézményvezető-helyettese

Helyettese az intézményvezetőnek.
Felelősséggel osztozik az iskola nevelési céljainak megvalósításában, az iskola tanügy-igazgatási feladatainak jogszabály szerinti ellátásban. Ellenőrzései során személyesen győződik meg a nevelési-oktatási feladatok végrehajtásáról.
Alapvető feladata az iskolában a felső tagozaton folyó nevelés-oktatás felügyelete irányítása.

Hatáskörébe tartoznak:

• az osztályfőnöki munkaközösség

Jogköre:

• A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása a felső tagozaton.
• A gyakornoki rendszer működtetése a tagozatában.
• A speciális tevékenységeket ellátók munkájának ellenőrzése
• Az elektronikus napló működtetése.
• Az intézményvezető-helyettes i feladatai mellett felügyeli a Diákönkormányzatot segítő tanár munkáját.
• A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása.
• Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására.
• Javaslattétel a DÖK számára biztosított anyagi források felhasználására, odaítélésére.
• A diákközgyűlések szervezése és irányítása.
• A hirdetések ellenőrzése, az iskolarádió üzemeltetése.
• Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja.
• Mivel jelenleg intézményünk feljövő fázisban van, jelenleg nincs kinevezett intézményvezető-helyettes a feladatot az intézményvezető látja el.
• A tanügy-igazgatási tevékenység irányítása a felső tagozaton.
• A gyakornoki rendszer működtetése a tagozatában.
• A speciális tevékenységeket ellátók munkájának ellenőrzése
• Az elektronikus napló működtetése.
• Az intézményvezető-helyettes i feladatai mellett felügyeli a Diákönkormányzatot segítő tanár munkáját.
• A rendeletek változásainak megfelelően az iskolai dokumentumok módosításának irányítása.
• Javaslat készítése a hatáskörébe utalt pedagógusok minősítésére, jutalmazására, kitüntetésére, szükség szerint fegyelmi felelősségre vonására.
• Javaslattétel a DÖK számára biztosított anyagi források felhasználására, odaítélésére.
• A diákközgyűlések szervezése és irányítása.
• A hirdetések ellenőrzése, az iskolarádió üzemeltetése.
• Jogkörét a vezető beosztású munkatársakkal együttműködve gyakorolja.

Mivel jelenleg intézményünk feljövő fázisban van, jelenleg nincs kinevezett intézményvezető-helyettes a feladatot az intézményvezető látja el.

4.3.4. A kiadmányozás szabályai

A kiadmányozás rendjét a Klebelsberg Központ elnöke által kiadott utasítás szabályozza.

Az intézményvezető kiadmányozza:

• A jogviszony létesítése, a jogviszony megszüntetése, a fegyelmi eljárás megindítása, a fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, az intézmény közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait;
• Az egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettségvállalásokat;
• Az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntéseket, tájékoztatókat, megkereséseket és egyéb leveleket;
• Az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a Klebelsberg Központ központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartott fenn;
• A közbenső intézkedéseket;
• A rendszeres statisztikai jelentéseket, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratokat, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat.
• Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattárazásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult.
• Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá.
• Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető-helyettes

4.3.5. A képviselet szabályai

Az intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre.

A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a SZMSZ, helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak.

A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki:

• jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében,
• tanulói jogviszonnyal,
• munkáltatói jogkörrel összefüggésben;
• az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján hivatalos ügyekben,
• tankerülettel, települési önkormányzatokkal való ügyintézés során,
• állami szervek, hatóságok és bíróság előtt,
• az intézményfenntartó előtt,
• intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során,
• nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az intézményi tanáccsal,
• más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, az intézmény belső és külső partnereivel,
• az intézmény székhelye szerinti egyházakkal,
• munkavállalói érdekképviseleti szervekkel.

Sajtónyilatkozatot az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére az intézményvezető vagy annak megbízottja adhat (a fenntartóval történt egyeztetés után).

Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat tételről, annak szabályairól fenntartói döntés vagy külön szabályzat rendelkezik.

Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézményvezetője és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni

 

4.3.6. Az intézményvezető vagy intézményvezető-helyettes akadályoztatása esetén a helyettesítés rendje

Az intézményvezetőt tartós távolléte esetén az intézményvezető-helyettes helyettesíti, mindkettőjük tartós távolléte esetén a felsős intézményvezető-helyettes az iskola: felelős vezetője.

Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön intézkedés ad felhatalmazást.

Az intézményvezető tartós távolléte alkalmával – szükség esetén – a munkáltatói jogkör is átruházható.

A munkáltatói jogkör átruházásához az intézményvezető munkáltatójának engedélye szükséges (miniszter).

A szükséges engedély beszerzése az Érdi Tankerületi Központ vezetőjének javaslatával és közreműködésével lehetséges.

Tartós távollétnek minősül a legalább két hetes folyamatos távollét.

Amennyiben ez a helyettesítési rend nem tartható, akkor a helyettesítendő vezető írásban bíz meg egy felelőst, lehetőleg a munkaközösség-vezetők közül.

A tavaszi, őszi, téli és nyári szünetekben azokra a munkanapokra, amikor az iskola nyitva tart, az intézményvezető írásban előre elkészíti a helyettesítési rendet és azt kifüggeszti a hirdetőtáblán, valamint közzéteszi az iskola honlapján. Ez az előírás vonatkozik a nyári ügyeleti napokra is.

 

4.3.7. Az intézményvezető feladat- és hatásköréből leadott feladat- és hatáskörök

Az intézményvezető az alábbi feladat- és hatásköröket ruházza át a helyetteseire.

A pedagógusok teljesítményértékelése, az országos pedagógiai szakmai ellenőrzésben való vezetői feladatokban tagozati szinten történő bekapcsolódás.

A munkavégzés ellenőrzése.

Az ügyeletek és a helyettesítések elrendelése.

Az országos mérések szervezése.

Az iskolai dokumentumok tagozati szinten történő elkészítése.

A statisztikák elkészítése.

Az órarend és a tantárgyfelosztás elkészítése.

A tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezése.

A választható tantárgyak körének meghatározása.

A tantárgyválasztással kapcsolatos tanulói módosítási kérelmek előkészítése.

A nemzeti és az iskolai ünnepek munkarendhez igazodó méltó megünneplése.

A nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése.

Javaslattétel a pedagógusok továbbképzésére.

Az iskola közvetlen és közvetett partnereivel való kapcsolattartás, együttműködés.

Beiskolázási feladatok.

Az átruházott feladat- és hatáskörök esetében az igazgatóhelyetteseket teljes körű beszámolási kötelezettség terheli. Az átruházott feladatok és hatáskörök, helyettesek közötti megosztását a munkaköri leírások tartalmazzák.

 

5. Az intézmény közösségei, valamint azok kapcsolattartási formái

5.1. Az iskola közösségei a következők az iskolában:

• nevelők
• szülők
• tanulói közösségek.

 

5.2. Az alkalmazotti közösség

• Az iskola nevelőtestületét alkotó pedagógusokból és a pedagógiai munkát segítő alkalmazottakból áll (iskolatitkár, pedagógiai asszisztensek, technikai személyzet).
• A közalkalmazottak jogait és kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok (Mt. Kjt. és ezekhez kapcsolódó rendeletek) valamint a Közalkalmazotti szabályzat és Kollektív szerződés rögzíti.
• A pedagógusokat és a pedagógiai munkát közvetlenül segítőket a magasabb jogszabályok, utasítás előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban az intézményvezető alkalmazza, a tankerületi igazgatóval történt előzetes egyeztetést követően, kinevezésükről és felmentésükről, valamint fegyelmi felelősségre vonásukról az Érdi Tankerületi Központ vezetője dönt.

 

5.3. Nevelőtestület

A nevelőtestület a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. Tagja az intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a felsőfokú végzettséggel rendelkező, nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben foglalkoztatottak közössége. Véleményezési és javaslattévő jogköre kiterjed az iskola működésével kapcsolatos valamennyi kérdésre.

Döntési jogköre a következőkre terjed ki:

• A Pedagógiai program elfogadása.
• Az SZMSZ elfogadása.
• A Házirend elfogadása.
• Az iskola, éves munkatervének elfogadása.
• Az Értékelési Szabályzat véleményezése.
• Az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása.
• A továbbképzési program elfogadása.
• A nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása.
• A tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozóvizsgára bocsátása.
• A tanulók fegyelmi ügyei.
• Az intézményi programok szakmai véleményezése.
• Az intézményvezetői és intézményvezető-helyettesei pályázatához készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény tartalma.
• A saját feladatainak és jogainak átruházása.
• az iskola munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók egyes munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról;
• az iskola, éves munkatervének munkaközösségeket érintő részeinek elfogadásáról;
• a továbbképzési program elfogadásáról.
• Ezen túlmenően véleményezi, majd jóváhagyja a Diákönkormányzat Működési szabályzatát, és véleményezi a Diákönkormányzat működésére biztosított anyagi eszközök felhasználását.
• A tanulók magasabb évfolyamra lépéséről és az osztályozó vizsgára bocsátásról a döntést a nevelőtestület helyett az osztályban tanító tanárok közössége hozza meg.
• A tanulók fegyelmi ügyeiről a tanulói fegyelmi bizottság hoz döntést.
• A megválasztott bizottság mindenkori elnöke az illetékes igazgatóhelyettes
• A felsorolt döntéshozók beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek a döntést követő legközelebbi nevelőtestületi értekezleten.
• A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével ‑ nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza.
• Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül.
• A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.
• A nevelőtestület a számára biztosított feladat- és hatáskörök közül nem ruházhatja át döntési jogkörét a Pedagógiai program, a Házirend és a SZMSZ esetében. A szakmai munkaközösségekre ruházhatja át döntési jogkörét:

 

A Szakmai Munkaközösségre ruházza:

• a tantárgyfelosztás elfogadása előtti véleményezési jogkört;
• a pedagógusok külön megbízásainak elosztásával kapcsolatos, a véleményezi jogkört
• A Szakmai Munkaközösség a nevelőtestület előtt évente egyszer számol be az átruházott hatáskörök gyakorlásáról.
• A nevelőtestület a tanulók fegyelmi ügyeiben való jogkörét ezen SZMSZ külön fejezete szabályozza.

 

5.3.1. A szakmai munkaközösség beszámoltatásának módja az átruházott hatáskörben gyakorolt feladatainak teljesítéséről

• A nevelőtestület feladatkörébe tartozó, a munkaközösségekre átruházott ügyekről, feladatokról a munkaközösség-vezetők, továbbá a feladatok ellátásával megbízottak beszámolási kötelezettséggel tartoznak, melyről az iskolavezetőségi és/vagy a nevelőtestületi értekezleten adnak számot.

 
5.3.2. A tantestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolata

• A tantestület és a szakmai munkaközösségek kapcsolatát az intézményvezető, az intézményvezető-helyettesek és a munkaközösség-vezetők szervezik.
• A tantestület döntését, javaslatát és véleményét általában a munkaközösségek, előzetes állásfoglalása alapján alakítja ki.
• A munkaközösség vezető a tantestületi értekezleten szóban ismerteti a munkaközösség álláspontját. Írásban továbbítja az intézményvezetőhöz a tantestület által elkészítendő munkatervhez a munkaközösség javaslatát, valamint a munkaközösség saját működési területére vonatkozó beszámolót az intézmény munkáját átfogó elemzés, értékelés elkészítéséhez.

 
5.3.3. Nevelőtestületi értekezletek:

• A nevelőtestületi értekezletet az iskola igazgatója készíti elő.
• A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a pedagógiai program, a SZMSZ, a házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a Diákönkormányzat SZMSZ-ának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az intézményvezető az írásos előterjesztést a nevelőtestületi értekezlet előtt átadja a munkaközösségek részére, valamint gondoskodik az előterjesztés anyagának kifüggesztéséről.
• A nevelőtestületi értekezlet a vonatkozó napirendi pontjához a véleményezési jogot gyakorló Szülői Szervezet képviselőjét meg kell hívni. Meg lehet hívni a véleményezési jogkört gyakorló Diákönkormányzat tanuló képviselőjét is.
• A nevelőtestületi értekezlet levezető elnöki feladatait az intézményvezető és az intézményvezető-helyettes felváltva látják el.
• A jegyzőkönyv hitelesítésére az értekezlet két nevelőtestületi tagot választ.
• Ha a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozható döntésénél szavazategyenlőség keletkezik, a határozatot az intézményvezető szavazata dönti el.
• A nevelőtestület döntéseit határozati formában kell megszövegezni.
• A határozatokat iktatni kell.
• A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét az arra felkért személy vezeti.
• A jegyzőkönyvet az értekezletet követő 3 munkanapon belül el kell készíteni.
• A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és az értekezleten végig résztvevő két hitelesítő írja alá.

 

5.3.4. Tanévnyitó tantestületi értekezlet:

/az új tanév feladatai, tantárgyfelosztás, stb./

• I. félévi értekezlet: az I. félév oktató-nevelő munkájának értékelése, további feladatok kitűzése.
• II. félévi értekezlet: a tanév oktató-nevelő munkájának értékelése, a következő tanév feladatainak meghatározása érdekében.

 

5.3.5. Rendkívüli tantestületi értekezlet:

• Rendkívüli tantestületi értekezletet akkor kell összehívni, ha azt a tantestület 1/3-a javasolja, vagy a felsőbb szervek utasítása alapján.
• Az értekezlet elnöke: az intézményvezető.
• A tantestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza.
• Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

5.3.6. Osztályozó tantestületi értekezletek:

• Az I. félévi osztályzatok lezárása.
• A II. félévi osztályzatok lezárása.
• Az értekezlet elnökei: az intézményvezető.
• A tantestület döntéseit nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza.
• Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

5.3.7. Tantestületi nevelési értekezletek:

• Előre meghatározott, vagy szabadon választott aktuális nevelési témák megvitatása.
• Az értekezlet elnöke az intézményvezető. Az értekezletről jegyzőkönyvet kell készíteni.

 

5.3.8. Munkaértekezletek tartása:

• Kiemelt fontosságú tennivalók, megmozdulások előtt célszerű tartani.
• Az intézményvezető hívja össze, melyen a tantestület érintett tagjai vesznek részt.

 

5.3.9. A pedagógus közösségek értekezletei:

• Az egyes szakmai és tantárgyi munkaközösségek, a fegyelmi bizottság, stb, megbeszélései. A hozott határozatok, információk továbbítása a vezetés felé az egyes közösségek vezetőinek feladata.

 

5.3.10. A szakmai munkaközösségek

• A munkaközösség tagjai a legalább öt, azonos tantárgyat, tantárgycsoportot, illetve azonos nevelési feladatot ellátó pedagógusok.
• A munkaközösség a munkaprogramjának meghatározásakor figyelembe veszi az iskola éves munkatervét.
• Szervezeti elhelyezkedésüket az iskola szervezeti ábrája mutatja.
• A munkaközösségek tevékenységének célja, hogy segítse tagjai szakmai munkája minőségi és módszertani fejlesztését, tervezését.
• Munkájukat éves munkaterv alapján végzik. Minden tanévben, valamennyi munkaközösség legalább 5 értekezletet tart. A munkaközösségi értekezletet a munkaközösség-vezető hívja össze. Az értekezletekről emlékeztető vagy jegyzőkönyv készül, mely a beszámoló mellékleteit képezi.
• Az értekezletet össze kell hívnia akkor is, ha az az intézményvezető elrendeli, vagy a munkaközösség tagjainak legalább egyharmada indítványozza.
• A munkaközösséget a munkaközösség-vezető irányítja, akit az igazgató bíz meg a munkaközösségi tagok véleményének kikérésével, legfeljebb öt évre.
• Munkaközösségeink:
• Ennek megfelelően az iskolában az alábbi munkaközösségek működnek:
• Osztályfőnöki munkaközösség

 

A munkaközösségek részletes feladatai:

• Gyakorolják a nevelőtestület által átruházott jogköröket és elvégzik az ezzel kapcsolatos feladatokat.
• Részt vesznek az iskola szakmai munkájának irányításában, tervezésében, szervezésében és ellenőrzésében.
• Javaslatot fogalmaznak meg az egyes szaktanárok külön megbízásaira.
• Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai színvonalát, minőségét.
• Javaslatot tesznek a szertárak és a szakkönyvtárak fejlesztésére.
• Együttműködnek egymással az iskolai nevelő-oktató munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével.
• A munkaközösség a tanévre szóló munkaterv alapján részt vesz az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.
• Fejlesztik a szaktárgyi oktatás tartalmát, tökéletesítik a módszertani eljárásokat.
• Kezdeményezik a helyi pályázatok és tanulmányi versenyek kiírását, háziversenyeket szerveznek a tanulók tudásának fejlesztése céljából, propagálják a más szervezetek által meghirdetett versenyeket.
• Felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét.
• Szervezik a pedagógusok továbbképzését.
• Összeállítják az osztályozó, a különbözeti, a javító és felvételi vizsgák tételsorait, ezeket fejlesztik és értékelik.
• Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.
• Az intézménybe kerülő, nem gyakornok pedagógusok számára azonos vagy hasonló szakos pedagógus mentort biztosítanak, aki figyelemmel kíséri az új kolléga munkáját, tapasztalatairól negyedévente beszámol az intézmény vezetőinek.
• Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.
• Javaslatot tesznek az oktatás tárgyi feltételeinek fejlesztésére.
• Segítséget nyújtanak az iskola vezetőségének az egységes nevelési alapelvek kialakításában és ezek gyakorlati megvalósításában.
• A szakmai munkaközösség által a pedagógusoknak nyújtott szakmai segítség formái: mentorálás, dokumentumok elemzése, óralátogatások és elemzésük, tájékoztatás.

 
5.3.11. Állandó feladatok ellátása a nevelőtestületben

• Diákönkormányzat tanárfelelőse
• Tanulószobáért felelős pedagógus
• Tankönyvfelelősök
• Munkavédelmi képviselő

5.4. A tanulók közösségei

5.4.1. A Diákönkormányzat

• A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában Diákönkormányzat működik. A Diákönkormányzat vezető szerve a Diákközgyűlés, amelyen a tanulói közösségeket az osztályok küldöttei képviselik. A közgyűlés választja saját vezetőségét.
• A vezetőség irányítja a Diákönkormányzatot. A Diákönkormányzat munkáját e feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a Diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra.
• A Diákönkormányzat döntési jogkört gyakorol:
• saját működéséről;
• a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról;
• hatáskörei gyakorlásáról;
• egy tanítás nélküli munkanap programjáról.
• saját képviselőinek megválasztásában,
• saját működéséről munkaterv készítésében
• A Diákönkormányzat véleményt nyilváníthat és javaslattal élhet az iskola működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben.
• Ki kell kérni a Diákönkormányzat véleményét:
• az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
• a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
• az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
• a házirend elfogadása előtt.
• A Diákönkormányzat véleményét a Diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a nevelőtestület értekezletén. A tantestület értekezletére a Diákönkormányzat tanuló képviselője is meghívható.
• Az intézményvezető a SZMSZ, az éves munkaterv tervezetének a tanulókat érintő részét, valamint a Házirend tervezetét a döntést hozó nevelőtestületi értekezlet előtt ismerteti a Diákönkormányzat képviselőivel.
•  
• Az iskola tanulóit érintő ügyekben a Diákönkormányzat – a segítő tanár támogatásával – az intézményvezetőhöz fordul.
•  
• A Diákönkormányzat működésének alapvető feltételeit az intézményvezető engedélyével a szervezet megkapja, ez magában foglalja a szükséges feltételek biztosítását is, mind helyiség, mind berendezés használatának vonatkozásában.
• A fenntartó a Köznevelési törvény 83. §. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri az iskolai diákönkormányzat véleményét.
• A vélemények írásos vagy jegyzőkönyvi beszerzéséért az intézményvezető felelős.
• A diákönkormányzat működését saját SZMSZ-e szabályozza.

 

5.4.2. A tantestület és a tanulóközösségek, valamint a Diákönkormányzat kapcsolata.

A tanulóközösségek, valamint a diákönkormányzat a hatáskörébe tartozó döntések meghozatala előtt a diákönkormányzatot segítő tanár révén kéri a tantestület véleményét.
A diákönkormányzatot segítő tanár a véleményezés tárgyát képező írásos anyagot, illetőleg a szabályzat-tervezetet az intézményvezetőnek adja át, aki gondoskodik annak nevelőtestület elé terjesztéséről.
A tantestület véleményét, illetőleg a jóváhagyással kapcsolatos döntését az intézményvezető írásban közli a Diákönkormányzat (tanulóközösség) képviselőjével.
A diákönkormányzat (tanulóközösség) a döntést hozó értekezletére az intézményvezetőt meghívhatja, illetve az intézményvezető azon részt vehet.
Az intézményvezető a diákönkormányzatot a tervezet előkészítésébe bevonhatja, a diákönkormányzattól azokra előzetesen javaslatot kérhet.

 

5.5. Szülői Közösség

• Az iskolában a szülők jogaik érvényesítése, kötelességeik teljesítése érdekében az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező Szülői Szervezet működik. A Szülői Közösség saját SZMSZ-e szerint működik. A szervezet alapegységei az osztály Szülői Közösségek. Küldöttei a Szülői Választmányban képviselik az osztályt.
• A Szülői Szervezet figyelemmel kíséri az iskolában a tanulói jogok érvényesülését, a nevelő-oktató munka eredményességét. Tájékoztatást kérhet minden olyan esetben, amely a tanulók egy csoportját érinti. Ebbe a körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselőjük részt vehet a nevelőtestületi értekezleten. Azokban az ügyekben, amelyekben a szülői szervezetnek a jogszabály és az Szülők Közössége véleményezési jogosultságot biztosít, a Szülők Közössége véleményét az intézményvezető kéri meg az írásos anyagok átadásával.
• A Szülői Közösség képviselőjét a nevelőtestületi értekezlet rájuk vonatkozó napirendi pontjának tárgyalásához meg kell hívni.
• Döntési joga van saját működési rendjéről és munkatervéről, valamint az őt képviselő delegált személyéről. Véleményt mond a Pedagógiai program, a Házirend és a SZMSZ elfogadásakor és módosításakor.
• A fenntartó a Köznevelési törvény 83. §. (3) bekezdésében felsorolt döntések előtt kötelezően kikéri a szülői közösség véleményét.
• Az osztályok szerinti Szülők Közösségeivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot.
• A szülőkkel való közvetlen kapcsolat formái: nyílt napok, szülői értekezlet, fogadóórák, családlátogatások.
• Fenti esetekben a munkáltató a tájékoztatást nem tagadhatja meg. Az Intézményi Tanács az egyetértési és véleményezési jogkörébe tartozó kérdésekben a munkáltató nyilvántartásába betekinthet. A véleményezés elmulasztása esetén a munkáltatói intézkedés érvénytelen.

 

5.6. Az Intézményi Tanács

• Az Intézményi Tanács a szülők, a nevelőtestület és az intézmény székhelye szerinti történelmi egyházak delegáltjaiból áll.
• Az Intézményi Tanács: jogi személy, amely hatósági nyilvántartásba vétellel jött létre, a hatósági nyilvántartást a hivatal vezeti.
• Az Intézményi Tanács:

székhelye azonos az érintett iskola székhelyével,
tagjait az intézményvezető bízza meg a delegálásra jogosultak véleménye alapján a feladat ellátására,
elnökének az választható meg, aki életvitelszerűen az intézmény székhelyével azonos településen lakik,

ügyrend alapján működik, az ügyrendet az Intézményi Tanács dolgozza ki és fogadja el azzal, hogy az elfogadott ügyrendet az Intézményi Tanács elnöke legkésőbb az elfogadást követő tizenötödik napon megküldi a hivatalnak jóváhagyásra,
ügyrendjének a hivatal által történt jóváhagyását követően az Intézményi Tanácsot a hivatal felveszi a hatósági nyilvántartásba.

Az intézmény vezetője félévenként egy alkalommal beszámol az intézmény működéséről az Intézményi Tanácsnak, amely az intézmény működésével kapcsolatos álláspontját megfogalmazza és eljuttatja a fenntartó számára.

Az Intézményi Tanácsról vezetett nyilvántartás közhiteles hatósági nyilvántartásnak minősül. Az Intézményi Tanácsról vezetett nyilvántartás tartalmazza az Intézményi Tanács hivatalos nevét.

 

Az Intézményi Tanács döntési és véleményezési joga

Az Intézményi Tanács dönt:

• a működési rendjéről és munkaprogramjának elfogadásáról,
• tisztségviselőinek megválasztásáról, továbbá
• azokban az ügyekben, amelyekben a nevelőtestület a döntési jogot az Intézményi Tanácsra átruházza.
• Az Intézményi Tanács véleményt nyilváníthat a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. Ki kell kérni az Intézményi Tanács véleményét a Pedagógiai program, az SZMSZ, a Házirend, a Munkaterv elfogadása, továbbá a Köznevelési szerződés megkötése előtt.
• Az Intézményi Tanács feladatai ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem akadályozza az iskola működését.​

​

6

 

6. A működés rendje

6.1. A tanulóknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

• Az iskola épülete a szorgalmi időszakban tanítási napokon 700-tól 1830 óráig tart nyitva. Ettől való eltérést eseti kérések alapján az intézményvezető engedélyezhet. Szombaton és vasárnap, illetve tanítási szünetek alatt nyitva tartás csak az intézmény vezetője által engedélyezett programok időtartamára lehetséges. A tanítási szünetek alatt a nyitva tartást az előre közzétett ügyeleti rend határozza meg. Az intézményt egyébként zárva kell tartani.
• A tanítási órák a Házirend „Az iskola működési rendje” fejezetében meghatározott rend szerint zajlik.
• Az első óra kezdete 8 óra. A tanítási órát senki sem zavarhatja. Körözvények, óralátogatások stb. (egyéb indokolt esetek) esetében igazgatói vagy helyettesi engedély szükséges.
• A reggeli ügyelet – a szülők igénye szerint – legkorábban 700-kor kezdődik és 745-ig tart, amelyet a nappali ügyelet követ.
• A délutáni ügyelet 16-16’30 óráig tart.
• A tanulóknak a tanítás megkezdése előtt legalább 15 perccel korábban meg kell jelenni az iskolában.
• A tanítási óra 45 perces.
• A tanítási órákat zavarni nem lehet. A napközis idő és a szervezett délutáni foglalkozások is tanítási időnek minősülnek.
• Hiányzás igazolásáról a Házirend szabályai rendelkeznek.
• Ha pedagógiailag indokolt, az órák tömbösítve is megtarthatók. A tömbösített időfelhasználásra vonatkozó pedagógus igényeket a tagozatot irányító intézményvezető-helyettesnek 3 nappal előre be kell jelenteni.
• A tanár az órája alatt felelős a rendért, a terem állapotáért. A tantermet olyan állapotban kell átadnia a következő órára, hogy ott rendben megkezdődhessen a következő tanóra.
• Az óraközi szünetekben, valamint a tanítási idő előtt és után az intézményvezető által kialakított ügyeleti rend biztosítja a tanulók felügyeletét.
• Az iskola ünnepélyek, a szülői értekezletek, nyílt napok tartása idején az iskola munkarendje az intézményvezető döntése szerint módosul.
• Az iskolai könyvtár nyitvatartási idejét és használati rendjét a könyvtár működési szabályzata tartalmazza, mely ezen SZMSZ részét képezi.
• A hivatalos ügyek intézése 800 és 1550 óra között történik a házirendben szabályozottak szerint. Az épületbe belépő szülőket, illetve látogatókat a portás az irodához kísérni.
• A szülők gyermekeiket a bejáratnál várhatják a tanítási óra és a délutáni foglalkozások zavarása nélkül.
• A szülő engedélyt kérhet, ha gyermekét a 16 óráig tartó foglalkozásról kivenné. Az engedélyt az intézményvezető hagyja jóvá.
• A gyermekeket a nevelők a szülők által előre megadott időpontban engedik el.
• A távozás iránti kérelmet előre, írásban kell közölni a pedagógussal.
• A tanítás nélküli munkanapokon és a tavaszi, őszi, téli illetve a nyári szünet meghatározott napjain napközis ügyelet iskolai illetve városi szinten biztosított.
• A nyári szünetben az iskola vezetőségének egyik tagja külön beosztás szerint az előre meghatározott ügyeleti napokon 900 és 1300 óra között ügyeletet tart az irodában. 
• A pedagógusok reggeli ügyelete 7 óra 00 perckor kezdődik. Az ügyeleti beosztást órarendhez igazodva kell meghatározni. Az ügyeletes tanár figyelemmel kíséri a tanulók viselkedését, a folyosókon a tisztaság megőrzését.
• Baleset esetén intézkedik.
• A tanítás nélküli munkanapok rendezvényein, tanulmányi kirándulásokon, múzeum- és színházlátogatásokon, valamint egyéb rendezvényeken a felügyelet szabályait szintén az intézményvezető-helyettes határozza meg.
• A tanulók munkarendjének részletes szabályait az iskola házirendje – önálló szabályozásként határozza meg. A Házirend betartása a Pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára nézve kötelező.
•  

6.2. Az alkalmazottaknak a nevelési-oktatási intézményben való benntartózkodásának rendje

6.2.1. A pedagógusok

• A pedagógusok a 40 órás teljes munkaidejéből a neveléssel-oktatással lekötött munkaidejének beosztását az iskola órarendje és az egyéb foglalkozások programja, a tantárgyfelosztás, az iskola: éves Munkaterve és az ügyeleti rend határozza meg.
• A neveléssel-oktatással lekötött munkaidő és a kötött munkaidő (32 óra) közötti órákban ellátandó feladatokat az igazgató határozza meg. 
• A feladatok meghatározásának elve: az arányos és egyenletes feladatelosztás a nevelőtestület tagjai között.
• Az ellátandó feladatokat az iskola munkaterve tartalmazza.
• A kötött munkaidő feletti munkaidő részében a munkaideje beosztását vagy felhasználását a pedagógus maga jogosult meghatározni.
• A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell figyelembe venni.
• Az iskolavezetés tagjai a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembevételére.
• A pedagógus az órái kezdete előtt legalább 15 perccel köteles az iskolában megjelenni, és óráit a mindenkori csöngetési rend szerint felkészülten, pontosan kezdeni és befejezni.
• A reggeli ügyeletet ellátó tanárnak az ügyelet megkezdése előtt (illetve a tanítás nélküli munkanapok programjának kezdete előtt annak helyszínén) legalább 10 perccel meg kell érkeznie az iskolába.
• A testnevelő tanárnak a tanulók átadott értékeinek megőrzéséről az óra megkezdése előtt gondoskodnia kell.
• A pedagógus a munkából való rendkívüli távolmaradást, annak okát lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott munkanapon 730 óráig köteles jelenteni az intézmény vezetőjének vagy helyettesének, hogy közvetlen munkahelyi vezetője helyettesítéséről intézkedhessen. Az újbóli munkába állást a titkárságon kell jelezni legkésőbb a megelőző munkanap 15 óráig.
• A hiányzó pedagógus köteles hiányzásának kezdetekor a tanítandó tananyagot és taneszközt az igazgatóhelyettesekhez eljuttatni, hogy akadályoztatása esetén a helyettesítő tanár biztosíthassa a tanulók számára a tanmenet szerinti előrehaladást (ez alól a rendkívüli okból történt hiányzás pl. hirtelen megbetegedés, családi tragédia, stb. jelenthet kivételt).
• A tanórák illetve iskolai foglalkozások, programok elcserélését az intézményvezető engedélyezi.
• Kivételt képez ez alól a nevelők hivatalos (betegség, továbbképzés és az oktatással összefüggő feladatokból adódó) hiányzása miatti óracsere, mert ezt az intézményvezető-helyettes saját hatáskörében engedélyezheti.
• Egyéb esetben a pedagógus az intézményvezetőtől kérhet engedélyt legalább egy nappal előbb a tanóra (foglalkozás) elhagyására, a tanmenettől eltérő tartalmú tanóra (foglalkozás) megtartására.
• A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében hiányzások esetén – lehetőség szerint – szakszerű helyettesítést kell tartani.
• Ha a helyettesítő pedagógust legalább egy nappal a tanóra (foglalkozás) megtartása előtt bízták meg, úgy köteles szakórát tartani, illetve a tanmenet szerint előre haladni.
• A pedagógusok számára a nevelő – oktató munkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők javaslatainak meghallgatása után.
• A pedagógus egyéb általános feladatait a közalkalmazotti szabályzat határozza meg, ill. az egyéni munkaköri leírások részletezik.

 

6.2.2. Nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak munkarendje

• Az intézményben a nem pedagógus közalkalmazottak munkarendjét a fenti jogszabályok betartásával az intézményvezető határozza meg az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásaikat a jogszabályokban foglaltaknak megfelelően az intézmény vezetője készíti el.
• A törvényes munkaidő és pihenő idő figyelembevételével az intézményvezető felel a napi munkarend összehangolt kialakításáért, módosításáért és a technikai dolgozók munkáltatói hatáskörben meghatározott szabadság részének kiadására.

 
6.3. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak jogviszonyban a nevelési-oktatási intézménnyel

• Az iskola a zavartalan működés, a vagyonvédelem, valamint a tanulók és alkalmazottainak biztonsága érdekében szabályozza a belépés és benntartózkodás rendjét mindazon személyek esetében, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával.
• Az iskolába érkező idegeneket a portás fogadja és engedi be, illetve ki. Ha a portás úgy ítéli meg, hogy a látogató iskolában való tartózkodása nem kívánatos, akkor értesíti az ügyeletes vezetőt, és intézkedéséig megakadályozza a belépést.
• Az iskola helyiségeinek bérlői a bérleti szerződés alapján léphetnek be az iskolába. Hétvégén, ünnepnapokon és tanítási szünetekben (a kijelölt ügyeleti napot kivéve), csak az intézmény vezetőjének külön írásos engedélyével lehet idegeneknek az intézmény területén tartózkodnia.
• Az iskolával közalkalmazotti és tanulói jogviszonyban nem állók részére – vagyonbiztonsági okok miatt – az alábbi módon határozzuk meg az iskola látogatását:
• iskolai rendezvények (tanévnyitó, tanévzáró, karácsonyi ünnepség, stb.) alkalmával a szülők és hozzátartozók,
• szülői értekezleten, fogadó órákon a tanulók szülei
• értesítés, írásos meghívó alapján az érintett felnőttek,
• minden, a fentiekhez nem tartozó alkalommal, a portás segítségével, kíséretében jöhetnek be felnőttek, akitől célirányos segítséget kapnak.
• Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályokat, a házirendben szereplő előírásokat az intézmény területén tartózkodóknak - szülőknek, valamint az intézménnyel kapcsolatban nem álló más személyeknek - be kell tartaniuk.

 

6.4. Az iskolában való tartózkodás szabályai:

• Az intézménybe lépő idegenek, vendégek csak a belépéskor megjelölt helyen, személynél tartózkodhatnak.
• A tanítási órák látogatására az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető engedélyével kerülhet sor, az órák lényeges zavarása nélkül.
• A szülők, vendégek fogadása egy adott rendezvény, program esetén az erre kijelölt tanteremben vagy az ünnepély helyszínén történik.
• Az intézményben tartózkodó idegenek (vendégek, javítási, karbantartási munkát végző szakemberek) esetében gondoskodni kell arról, hogy lehetőség szerint ne zavarják meg az oktatómunka rendjét.

 
6.5. Helyiségek, berendezések használatának szabályai

• A helyiségek használatának rendjét a Házirend, illetve a termekben kifüggesztett használati rend tartalmazza. Az ebben foglaltakat az intézmény tanulóinak és alkalmazottainak be kell tartaniuk.

 

6.6. Az informatikai eszközök kölcsönzési rendje a pedagógusoknak

• A pedagógusok jogosultak az iskolában működő informatikai eszközök ingyenes használatára az intézmény területén.
• A hordozható eszközök kölcsönözhetőek, az iskolatitkár és a rendszergazda segítségével. Engedélyt csak az intézmény vezetője adhat.

 

6.7. A munkahelyre bevitt dolgok, eszközök szabályozása

• Az intézmény dolgozói jogosultak bejelenteni a munkába járáshoz és/vagy a munkavégzéshez nem szükséges dolgok, tárgyak bevitelét, melyekre az intézményvezető adhat engedélyt.
• A munkáltató illetve a munkáltató képviseletében eljáró intézményvezető a munkavégzéshez és a munkába járáshoz nem szükséges dolgokban, eszközökben bekövetkezett kárért felelősséget nem vállal.

 
6.8. Az intézmény tanulóinak munkarendje

• Az intézményi rendszabályok (Házirend) tartalmazzák a tanulók jogait és kötelességeit, valamint a tanulók belső munkarendjének részletes szabályozását. A Házirend betartása a tanulók számára kötelező. Erre elsősorban minden tanuló saját maga, másodsorban a pedagógusok ügyelnek.(nevelői ügyelet megszervezése az intézményvezető feladata.)

 

7. Az egyéb foglalkozások célja, szervezeti formái, időkeretei

• Az iskola a tanórai foglalkozások mellett a tanulók érdeklődése, igényei, szükségletei, valamint az intézmény lehetőségeinek figyelembevételével tanórán kívüli egyéb foglalkozásokat szervez. A foglakozásokat megfelelő számú jelentkező esetén az intézményvezető engedélyezi.
• A foglalkozások helyét és időtartamát az intézményvezető rögzítik, terembeosztással együtt a mindenkori tantárgyfelosztás lehetőségeihez igazodva.
• A foglalkozásokról naplót kell vezetni.
• A 2018/2019-es tanévben kizárólag fejlesztő foglalkozások indítására van lehetőség.
• A rendszeres tanórán kívüli foglakozásokat az intézményvezető szeptember 1 hetében hirdeti meg a heti időbeosztással és a foglalkozást tartó tanár nevével. A jelentkezési határidő szeptember 15.
• A jelentkezés az osztályfőnöknél vagy a foglakozást tartó tanárnál lehetséges.
• A jelentkezés önkéntes, de felvétel esetén a foglakozásokon való részvétel kötelező.
• Időkerete: tanulócsoport/ hét/ 1-2 óra
• Az egyéni foglakozások célja a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása és a tehetséggondozás, a gyengébb előképzettségű tanulók felzárkóztatása, a tananyag eredményes elsajátításának elősegítése. A tantárgyfelosztásban erre a célra rendelkezésre álló órakeret felhasználásáról az igazgató dönt.
• A tanulók mindennapos testedzésének biztosítására az iskola a minden napos testnevelésórákon túl, sportfoglalkozásokat is szervez. 1. évfolyamunk sport fakultációs osztályként indul. Tanulóink úszás és lovas oktatásban is részesülnek.
• A foglakozások célja, hogy lehetőséget biztosítson a tanulók számára a különböző sportágak művelésére, és versenyekre való felkészülésre.
• A különböző sportfoglalkozásokon való részvétellel a heti öt kötelező testnevelési órából két óra kiváltható. A részvétel igazolása a foglakozást tartó tanár/ edző által kiállított írásos igazolás alapján működik.
• Időkerete sportáganként korcsoport/ hét/ 1 esetleg 2 óra.
•  
• A tanórán kívüli foglalkozás célja a tanulók tudományos, technikai, szakmai, művészi, idegen nyelvi és egyéb érdeklődésének kielégítése, alkotó képességeinek fejlesztése.
• Tanórán kívüli foglalkozásnak tekinthető a szakkör, érdeklődési kör, énekkar, művészeti csoport és egyszeri alkalomra alakult csoport. Közös jellemzőjük, hogy a foglakozások előre meghatározott tematika szerint zajlanak.
• A tanórán kívüli tevékenységek minimális létszáma 10 fő. Munkájuk anyagi feltételeit az iskola biztosítja, ezért indításukhoz intézményvezetői engedélyre van szükség.
• A tanórán kívüli foglalkozások munkáját a tanulók által felkért pedagógusok, szülők vagy külső szakemberek, szakértők segíthetik.
• Időkerete: tanulócsoport/ hét/ 1 óra ill. egyszeri alkalmakra alakult csoport.
•  
• Időszakos tanórán kívüli foglakozások indulnak a tanulmányi versenyekre való felkészítés céljából. A felkészítendő tanulók kiválasztása a szaktanárok javaslata vagy az iskolai háziversenyeken elért eredmények alapján történik.
• Időkerete: a versenyek felkészülési szakaszában szükség szerint.

 

8. Az intézmény kapcsolatai

8.1. Az iskola kapcsolatrendszerén belül működik:

az Intézményi Tanács (Működéséről a Közalkalmazotti szabályzat rendelkezik),
a Pedagógusok Szakszervezete - Az iskola dolgozóinak érdekében a szakszervezeti főbizalmi jár el, és a szakszervezetet érintő kérdésekben tartja a kapcsolatot az intézményvezetővel és a tankerület vezetőjével,
a Diákönkormányzat – SZMSZ alapján, a diákok érdekeiket képviseli,
a Szülők Szervezete – éves munkaterv alapján tevékenykedik az iskola tanulói érdekében. Elnöke tartja a kapcsolatot az intézményvezetővel.

 

8.2. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

• Az intézmény, különböző országos, megyei és városi szakmai szervezetekkel tart kapcsolatot, illetve tagja szakmai egyesületeknek.
• Az intézményvezető szervezi a kapcsolattartást az intézmény egészével kapcsolatban álló intézményekkel, állami, önkormányzati, civil szervezetekkel és vállalkozásokkal.
• A nevelési-oktatási intézmények szakmai fejlődésének támogatása érdekében az Oktatási Hivatal irányításával és a kormányhivatal operatív közreműködésével végrehajtandó pedagógiai-szakmai ellenőrzések során az intézmény vezetősége és pedagógusai együttműködnek az ellenőrzést végző tanfelügyelőkkel. Az együttműködés célja, hogy segítse a pedagógusok munkájának ellenőrzését és értékelését, a vezető munkájának ellenőrzését és értékelését, valamint az intézmény ellenőrzését és értékelését.
• Az intézmény külső kapcsolatai közül továbbra is elsődleges helyet foglal el a fenntartóval, az Érdi Tankerületi Központ vezetőjével és munkatársaival, valamint a városi Önkormányzat képviselőtestületéhez fűződő viszony.
• Az információ cserén túl szakmai együttműködésre törekszünk a város közoktatási intézményeivel is. Azon kívül, hogy - lehetőségeinkhez mérten - képviseltetjük magunkat egymás rendezvényein, versenyein, szakmai tapasztalatcseréket is tervezünk.
• Tanulóink továbbtanulása érdekében a régió középiskoláival szorosabb kapcsolatot igyekszünk kiépíteni.
• Pedagógiai programunk feladatai érdekében a város közművelődési, egészségügyi, szociális intézményeivel is keressük a kapcsolatot.
• Nyitottak vagyunk az egyházak, a civil szerveződések, tanulóink érdekeit képviselő alapítványok irányában is.
• A gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okok elhárítása érdekében az iskola együttműködik a gyermekjóléti, családsegítő szolgálattal, valamint egyéb szervekkel, hatóságokkal:
• Piliscsaba Város Önkormányzata
• Pilisvörösvári Járási Hivatal Gyámügyi és    Kormányhivatalok
• Szociális Szolgálat
• Családsegítő, vagy Gyermekjóléti Szolgálatok
• Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság
• Pedagógiai Szakszolgálatok nevelési tanácsadói
• Rendőrség
• Érdi Tankerületi Központ
• Városi Egyházak

A kapcsolattartás rendje, formája a következő:

• jelzés – e-mail, levél, telefon
• esetmegbeszélések,
• folyamatos együttműködés
• gyermekelhelyezés, védelembe vétel
• pedagógiai szakvélemény készítése (iskola részéről)
• visszajelzések,
• hiányzások jelentése (igazolatlan), feljelentés,
• közös családlátogatások,
• tanulási nehézségekkel, magatartási,- családiproblémákkal küszködő gyermekek elhelyezése, az iskola, és a szülő kérésére
• problémás gyermekeknél pszichológiai szakvizsgálat, diagnosztikus vizsgálat,
• terápia (gyermek, szülő),
• HH, HHH, SNI, veszélyeztetett gyermekek nyilvántartása,
• korai iskola elhagyásnak kitett tanulók nyilvántartása,
• visszajelzések az iskola részére.

A kapcsolattartásért felelős:

• intézményvezető,
• intézményvezető-helyettes,
• gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus (munkaköri leírása szerint)

A Gyermekjóléti szolgálat, a segítő szervezetek címét és telefonszámát a szülők számára jól látható módon, az iskolai hirdetőtáblán kell elhelyezni.

Az előzőekben említett szervezeteken kívül az iskola, rendszeres munkakapcsolatot tart fenn a tanulók iskola-egészségügyi ellátását biztosító szervezettel. Az egészségügyi ellátást biztosító szolgáltatókkal való kapcsolat célja a nemzeti köznevelési törvényben előírt, évenként esedékes szűrővizsgálat lebonyolítása. A szolgáltatókkal a szűrővizsgálatok szervezéséhez és lebonyolításához szükséges kölcsönös kapcsolatért az intézményvezető-helyettes felelős.

 

8.2.1. Iskola-egészségügyi ellátás

• Az iskola-egészségügyi ellátást a fenntartó biztosítja. Az iskola-egészségügyi szolgálat szakmai ellenőrzését a Pest megyei Kormányhivatal Járási Népegészségügyi Intézményei végzik. A kapcsolattartást az intézményvezető biztosítja az alábbi személyekkel:
• az iskolaorvos,
•  az iskolai védőnők.

 

8.2.2. Gyermek- és ifjúságvédelem

• Az intézmény figyelemmel kíséri a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésével és megszüntetésével és a korai iskolaelhagyásnak kitett tanulók nyilvántartásával kapcsolatos feladatokat. Az ifjúságvédelem az intézmény összes dolgozójának alapvető feladata.
• Ennek végzése során az intézmény vezetője a meghatározott feladatok ellátására gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst bíz meg a feladatok koordinálásával.
• A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős kapcsolatot tart fenn a fenntartó által működtetett Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az intézményvezető indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében.

 

8.2.3. Kapcsolattartás a pedagógiai szakszolgálatokkal, a pedagógiai szakmai szolgáltatókkal

• A pedagógiai szakszolgálattal való kapcsolattartásért, a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételéért az intézményvezető felel. Munkájuk során segítik, hogy a szülők szükség esetén felvegyék a kapcsolatot a szakértői bizottsággal, igénybe vegyék a nevelési tanácsadás szolgáltatásait, illetve segítséget kérjenek a kiemelten tehetséges tanulók további fejlesztéséhez. Megszervezik továbbá a pedagógiai szakmai szolgáltatások igénybevételét a pedagógus továbbképzés, a pedagógiai értékelés, a tanügy-igazgatási szolgáltatások szükség szerinti igénybevételét, illetve a tanulmányi-, sport- és tehetséggondozó versenyeken való részvételt. Az illetékes pedagógiai szakszolgálat: Pest Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Pilisvörösvári Tagintézménye

2050 Pilisvörösvár Rákóczi utca 8.
Tel.: 06/26/432-3729, 06/30/432-3789
E-mail: pmpsz.pilisvorosvar@gmail.com
Valamint szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény: OH Budapesti POK

 

8.2.4. Kapcsolattartás a gyermekjóléti szolgálattal

• A gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatot az intézményvezető-helyettesek tartják.

Feladatuk, hogy:

• megelőzzék a tanulók veszélyeztetettségét, veszélyeztetés esetén eljárást kezdeményezzenek;
• az osztályfőnökök jelzéseit követően a tanulói hiányzások jogszabályban rögzített mértéke után a gyermekjóléti szolgálatokkal való kapcsolat felvétele.
• Az intézményvezető gondoskodik róla, hogy a gyermekvédelmi feladatokkal megbízott pedagógus részt vegyen a gyermekjóléti szolgálat által szervezett esetmegbeszéléseken. Szervezik a kapcsolatfelvételt a rászoruló tanulók (szüleik) és a gyermekjóléti szolgálatok között.

Illetékes gyámügyi hatóságok és gyermekjóléti szolgálatok:

Pilisvörösvári Járási Hivatal gyámügyi és Igazságügyi Osztály
2085 Pilisvörösvár Fő út 66.
Tel.: 06/26/530-066                     
E-mail: jarasihivatal.pilisvorosvar@pest.gov.hu
Piliscsaba Város önkormányzata Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálata
2081 Piliscsaba Templom tér 13.

 

9. A tanév helyi rendje

A tanév rendjét minden tanévben az oktatásért felelős miniszter rendelete szabályozza. A tanév helyi rendjét, programjait a nevelőtestület határozza meg, és rögzíti az éves munkatervben.

9.1. A szorgalmi idő

A szorgalmi idő az ünnepélyes tanévnyitóval kezdődik, és a tanévzáró ünnepéllyel fejeződik be. Ennek megfelelően a tanévnyitó értekezleten az alábbiakról dönt:

a nevelő – oktató munka lényeges tartalmi változásairól, (Pedagógiai program módosításáról, az új tanév feladatairól)

• az iskolai szintű rendezvények és ünnepélyek tartalmáról és időpontjáról,
• a tanítás nélküli munkanapok időpontjáról és programjáról,
• az átfogó mérés-értékelések rendjéről,
• a tanév tanórán kívüli foglalkozásainak kínálatáról,
• az éves munkaterv jóváhagyásáról,
• a Házirend módosításáról.

 

9.2. Az intézményi rendezvények

• Az intézményi rendezvényekre (ünnepélyekre, tanulmányi és sportrendezvényekre) való megfelelő színvonalú felkészítés és felkészülés a pedagógusok és a tanulók számára egyenletes, az egyéni képességeket és a rátermettséget figyelembe vevő terhelést adjon.
• Az intézményi szintű – éves munkatervben tervezett - ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók jelenléte kötelező.
• A megjelenés az alkalomhoz illő öltözékben.
• A tanév rendjét, az intézmény rendszabályait (Házirend) és a balesetvédelmi előírásokat, az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel.

 

9.3. A tanítási órák, foglalkozások, óraközi szünetek rendje, időtartama

• Az oktatás és a nevelés a tantárgyfelosztással összhangban levő heti órarend alapján történik pedagógus vezetésével, a kijelölt termekben.
• A tanórán kívüli foglalkozások csak a kötelező tanítási (foglalkozási) órák megtartása után szervezhetők.
• A tanítási órák időtartama 45 perc. Az első tanítási óra reggel 8-kor kezdődik. A 20/2012. EMMI rendelet 16. §-a alapján reggel nyolc óra előtt csak az iskolaszék, (ennek hiányában az iskolai szülői szervezet) és a diákönkormányzat véleményének kikérésével lehet 7:15 és 8:00 között kezdeni.
• A kötelező tanítási órákat legkésőbb 16 óráig be kell fejezni. Rendkívül indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el.
• A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az intézményvezető adhat engedélyt.
• A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az intézményvezető tehet. A kötelező orvosi vizsgálatok az intézményvezető által előre engedélyezett időpontban és módon történhetnek.
• Az óraközi szünetek időtartama 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetekben a tanulók az udvaron illetve a tantermekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhatnak.
• Az óraközi szünet rendjét felügyelő tanárok felügyelik. Az óraközi szünet ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. Dupla órák szünet közbeiktatása nélkül is tarthatók, de csak dolgozatírás esetén, illetve a nap első két órájában, vagy utolsó két órájában a diákok egyetértésével.
• A bemutató órák és foglalkozások, nyílt napok tartásának rendjét és idejét – a munkaközösség-vezetők javaslata alapján – munkaterv rögzíti.

 

10. Ünnepélyek, megemlékezések rendje

• Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége.
• A hagyományok ápolásával kapcsolatos aktuális feladatokat, időpontokat, valamint felelősöket a nevelőtestület az iskola: éves Munkatervében határozza meg.
• Az intézményi szintű ünnepélyeken, rendezvényeken a pedagógusok és a tanulók részvétele kötelező. A vendégek meghívásáról – a nevelőtestület és a Diákönkormányzat javaslata alapján – az intézményvezető dönt.
• Az ünnepélyekhez forgatókönyv készül, amelyből az osztályfőnökök is tájékozódhatnak. Az osztályfőnökök az ünnepélyeket megelőzően osztályaikkal ismertetik az ünnepéllyel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat, és felhívják a tanulók figyelmét az ünnepi öltözékben való megjelenés kötelezettségére.

Az iskolai hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

• A hagyományok ápolásának időpontját az éves Munkaterv és a különböző közösségi programok tartalmazzák.
• Az iskolai ünnepélyeknek és megemlékezéseknek tartalmukban és külsőségükben a tanulók érzelmi és értelmi nevelését kell szolgálniuk.
• A különböző összejöveteleknek erősíteniük kell az iskolához tartozás érzését, és hatékonyan kell szolgálniuk a közösségi, esztétikai nevelést.
• Az iskolai ünnepélyek, megemlékezések, összejövetelek előkészítése, megtartása nem mehet a tanulmányi munka rovására.
• A nemzeti és állami ünnepek megszervezésének feladatait minden évben a tanév helyi rendje állapítja meg.
• Iskolai szintű ünnepélyek: tanévnyitó, tanévzáró, ballagás, október 23, március 15.

Osztálykeretben megtartott ünnepélyek: október 6., február 25., június 4.

Az iskolai hagyományok: Az iskola minden tanévben ünnepélyes keretek között ápolja hagyományait:

• az elsősök fogadása,
• karácsonyi ünnepség;
• a magyar kultúra napja;
• a magyar költészet napja;
• házi tanulmányi versenyek;
• farsangi karnevál;
• egészségnevelési és környezetvédelmi, ÖKO rendezvények;
• egyéb

 

11. Az iskola helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet cégtáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása, a zászlók állagának figyelemmel követése, tisztíttatása a gondok feladata.

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

• a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• az energia felhasználással való takarékoskodásért,
• a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
• A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.
• Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével lehet átvételi elismervény ellenében.
• Vagyonvédelmi okok miatt, az üresen hagyott termeket, a tanulók ruházatának biztosított öltözőt zárni kell.
• Az iskola helyiségeinek bérbeadása
• Az iskola helyiségeinek bérbeadása (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az Érdi Tankerületi Központ tudtával történhet. A fenntartóval kötött együttműködési megállapodás alapján.
• Az iskola berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az intézményvezető dönt.

 

11. Az iskola helyiségeinek használati rendje

Az iskolaépületet cégtáblával, az osztálytermeket a Magyar Köztársaság címerével kell ellátni. Az épület lobogózása, a zászlók állagának figyelemmel követése, tisztíttatása a gondok feladata.

Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős:

• a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért,
• az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért,
• az energia felhasználással való takarékoskodásért,
• a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért.
• A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában.
• Az egyes helyiségek, létesítmények berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az intézményvezető engedélyével lehet átvételi elismervény ellenében.
• Vagyonvédelmi okok miatt, az üresen hagyott termeket, a tanulók ruházatának biztosított öltözőt zárni kell.
• Az iskola helyiségeinek bérbeadása
• Az iskola helyiségeinek bérbeadása (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az Érdi Tankerületi Központ tudtával történhet. A fenntartóval kötött együttműködési megállapodás alapján.
• Az iskola berendezéseinek bérbeadásáról (ha az nem sérti az alapfeladatok ellátását) az intézményvezető dönt.

 

12. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

• Szervezeti formák: napközi otthon, tanulószoba, szakkörök, énekkar, iskolai sportkör, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, névadó napok stb.
• Érdeklődési kör, önképző kör a tanulók és a szülők igényei szerint szervezhetők.

 

12.1. Napközi otthon, tanulószoba

A napközi otthonra és a tanulószobára vonatkozó szabályokat a Házirend tartalmazza.

 
12.2. Szakkörök

• Az iskola a hagyományainak megfelelő szakköröket hirdeti meg, de a tanulók és szüleik újak szervezését is kezdeményezhetik. A szakköri foglalkozásokra a szorgalmi időszak kezdetén, általában szeptember 15-ig írásban lehet jelentkezni.
• A jelentkezés egy tanévre szól, a jelentkezés után a részvétel kötelező.
• A szakkörök indításáról és arról, hogy mely szakköri foglalkozás legyen ingyenesen igénybe vehető, a Szakmai munkaközösség és a Szülők Közössége véleményének meghallgatásával az intézményvezető dönt.
• A szakkörök működése abban az esetben tartható fenn, ha min. 14 fő rendszeres résztvevője van a foglalkozásoknak.

 
12.3. Énekkar

• Az énekkar a szorgalmi időszak alatt, órarendben rögzített időpontban, legfeljebb 45 perces foglalkozásokkal, az aktuális tantárgyfelosztásnak megfelelően működik.
• A tanulók önkéntesen jelentkeznek, kiválasztásukról, felvételükről a karvezető dönt.
• Az énekkar idejében más foglalkozás nem szervezhető.
• Az énekkar szerepléseit, külső fellépéseit az intézményvezető engedélyezi.

 
12.4. Iskolai sportkör

• A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanárok szervezik a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt.
• Az iskola sportfoglalkozásai a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítják a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre.
• A szakkör, az énekkar, a sportkör vezetőjét az intézményvezető bízza meg.
• A megbízást ellátók szakmailag és pedagógiailag felelősek a szakkör, az énekkar és a sportkör működésért. A szakkörvezetőknek éves munkaprogramot kell kidolgozniuk, amelyet az intézményvezető hagy jóvá.
• A tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, sportvetélkedő, diáknap része a tanév helyi rendjének, illetőleg az éves munkatervnek, amely meghatározza a szervezés feladatait és felelőseit.
• A területi és az országos fordulóra továbbjutott tanulókat a verseny idejére az intézményvezető mentesítheti a tanítási órákon való részvétel alól.
• Az intézményvezető gondoskodik arról, hogy az országos, a körzeti, a helyi vagy a házi versenyeken győztes, illetőleg helyezést elért tanulók – továbbá az énekkar – eredményes szereplését az egész iskolaközösség megismerje.

 

13. Az intézményi védő, óvó előírások

• Védő, óvó előírások, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk
• Védő, óvó előírások betartása védelmet biztosít a fizikai és lelki erőszakkal szemben. A tanárok és a tanulók együttesen felelősek az egészség megőrzéséért és a biztonságos munkavégzést előíró rendelkezések betartásáért. A tanulók egészségének megőrzésével és az egészséges iskolai környezet kialakításával kapcsolatos feladatok végrehajtásában részt vesz az iskolaorvos és a védőnő.
•  
• Az iskolai alkalmazottak feladatai a tanulói balesetek megelőzésében és baleset esetén:
• A foglalkozást, egyéb kísérleti tevékenységet irányító tanár köteles a munka kezdetekor általános, a tevékenységek során pedig a konkrét feladatra vonatkozó baleset-megelőzési és munkavédelmi előírásokat ismertetni. A tanárnak meg kell győződnie arról, hogy tanulók megértették-e az oktatás során elhangzottakat és azokat tudják-e alkalmazni.
• A munkavédelmi, tűzvédelmi oktatás megtörténtét írásban rögzíteni kell a balesetvédelmi naplóban és az osztálynaplóban.
• Az oktatásban részt vevő tanulókról nyilvántartást kell vezetni, amelyben a tanulók aláírásukkal igazolják az oktatást.
• Az osztályfőnökök minden tanév első osztályfőnöki óráján a tanulókat általános baleset-megelőzési, munka- és tűzvédelmi oktatásban részesítik.
• Ezt az osztálynaplóban is dokumentálni kell:
• Természetismeretek, technika, számítástechnika, testnevelés tantárgyak tanításánál a szaktanár az első tanítási órán balesetvédelmi oktatást tart.
• Baleset- és tűzvédelmi oktatást tart a csoportvezető pedagógus az iskolai kirándulások, táborozások előtt. Felhívja a tanulók figyelmét az esetleges veszélyekre és elhárításuk módjára.
• A tanuló köteles a tevékenységével kapcsolatos baleset-megelőzési, munkavédelmi és tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és alkalmazni.
• A tanuló köteles megtartani a fegyelmet, a rendet és a tisztaságot.
• A tanulók csak olyan felszerelésekkel, eszközökkel végezhetnek munkát testnevelési órán, szaktanteremben stb.‑, amelyek a biztonsági előírásoknak minden tekintetben megfelelnek.
• Technika tanórán tanuló csak törpefeszültséggel működő kisgépet használhat.
• Az udvaron lévő sporteszközöket, játékszereket (hinták, mászókák) csak tanári felügyelet mellett használhatják a tanulók.
• Audiovizuális és számítástechnikai eszközöket csak a pedagógus felügyelete mellett lehet használni.
• A tanulók csak folyamatos felügyelet mellett végezhetnek munkát.
• A tanulók nem viselhetnek a foglalkozás alatt olyan ruházatot ‑ gyűrűt, karkötőt, nyakláncot stb. ‑, amely baleseti veszélyforrás lehet.
• A tanulók az iskola épületét tanítási időben csak szervezett formában, tanár vezetésével hagyhatják el.
• Baleset esetén mindenki köteles a tőle elvárható módon elsősegélyt nyújtani és a sérültek további ellátását elősegíteni, az ehhez szükséges elsősegélynyújtó ládák a portán a technika teremben, az orvosi rendelőben és a titkárságon vannak elhelyezve.
• Az itt nem szabályozott esetekben a munkavédelmi és tűzvédelmi szabályzat előírásai érvényesek.
• Félévenként egyszer, de legalább egy tanévben egy alkalommal tűzriadó próbát kell tartani, eredményét rögzíteni kell.
• A pedagógus által készített a tanulás hatékonyságát növelő, segítő eszköz vagy felszerelés az iskolába csak az intézményvezető engedélyével hozható be. Kivételt képeznek az írásvetítőhöz készült fóliák, rögzített felvételek, a CD-k, videók, multimédiás anyagok. A felhasznált anyagok jogtisztaságáért, vírusmentességéért a pedagógus felel. A bevitt eszközök közül a gyári készítésűeket csak a magyar nyelvű használati utasításnak megfelelően szabad használni. A tanár által készített szemléltető és egyéb eszközök balesetmentességéről a bevitel és engedélyezés előtt az intézményvezető-helyetteseknek meg kell győződnie.
• A munkavédelemmel kapcsolatos részletes szabályokat az iskola Munkavédelmi Szabályzata tartalmazza.
• Teendők baleset esetén:
• Baleset esetén a pedagógus a kijelölt elsősegélynyújtó helyen azonnal ellátja a sérültet.
• Az iskola vezetőjének jelenti a balesetet, szükség esetén szakorvoshoz viszi a tanulót, vagy mentőt hív. (Szakorvoshoz gyermekfelügyelő is elkísérheti a sérültet.)
• Értesítik a szülőket.
• A balesetet rögtön, vagy másnap jelenti a munkavédelmi felelősnek, valamint az osztályfőnöknek.
• A három nap, vagy azon túl gyógyuló baleseti sérülést ki kell vizsgálni, jegyzőkönyvet kell felvenni.
• A jegyzőkönyvet az iskolatitkár beküldi az Érdi Tankerületi Központba.
• Amennyiben megoldható, a pedagógus kötelessége a veszély elhárítása. Ha számára megoldhatatlan a veszély elhárítása, köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni vezetőjét.
• A vezető feladata a veszélyforrás kivizsgálása, jelentése, illetve karbantartó, illetve külső szakember bevonása a veszély elhárításába.
• A védő, óvó intézkedések két területre terjednek ki, a személyvédelemre és a vagyonvédelemre.
• Mindkét területen első intézkedésként megalkottuk a szabályzatainkat: munkavédelmi, tűzvédelmi.

• A személyvédelem területén kiemelt szerepet kap a balesetvédelmi oktatások megtartása mind a tanulók, mind a munkavállalók körében:
• Az évente két alkalommal megbízott külső szakemberrel és a munkavédelmi megbízottal végzett munkavédelmi bejárás alkalmával kiszűrésre kerülnek az esetlegesen balesetet okozó berendezések, eszközök, körülmények.
• Minden esztendőben, a nyári szünidőben felülvizsgálatra és kijavításra kerülnek az elektromos berendezések, kapcsolók, dugaljak, stb.
• A balesetveszélyes munkakörökben foglalkoztatott dolgozóink részére (kémiát oktatók, ) a szükséges védőfelszereléseket biztosítjuk.

• A vagyonvédelem biztosítására az egész épületre kiterjedő riasztó rendszert építettünk ki, füstérzékelővel:
• Korlátoztuk az épületbe kulccsal bejutók számát, ugyanezen személyek rendelkeznek a riasztórendszer ki-be kapcsolásához szükséges egyéni kódszámmal.
• A tűzoltó készülékek az arra kijelölt helyen el vannak helyezve, felülvizsgálatuk rendszeres.
• A pedagógus, az általa a tanórákra készített és használt pedagógiai eszközöket csak a védő és óvó előírások figyelembe vételével viheti be a tanórára, és használhatja.

 
14. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

• A rendszeres egészségügyi felügyeletet és ellátását az iskolaorvos iskolai védőnője látja el.
• Távollétében a pedagógiai asszisztensek segítenek abban, hogy szükség esetén megfelelő orvosi ellátásban részesüljenek a rászoruló tanulók.
• Intézményünkben kialakított orvosi szobában az említett rendeletben előírt minimális alapfelszerelések biztosítottak.
• Az iskolaorvos elvégzi a hatályos törvények és jogszabályok alapján az iskola tanulóinak rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását.
• Munkáját szakmailag az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat tiszti főorvosa irányítja és ellenőrzi.
• Az iskolaorvost feladatainak ellátásában segíti, az intézményvezetője, a közvetlen segítő munkát az igazgatóhelyettes végzi.
• Az iskolaorvos munkájának ütemezését minden év szeptember 03-ig egyezteti az iskola intézményvezetőjével. A diákok szűrővizsgálatának tervezetét október 15-ig kifüggeszti a tanári szobában.

• Az iskolai védőnő feladatai
• A tanköteles tanulók évenként egy alkalommal külön beosztás szerint fogászati, szemészeti és általános szűrővizsgálaton vesznek részt. Ennek időpontjáról a tanulókat és a szülőket az osztályfőnökön keresztül a védőnő értesíti.
• A védőnő munkájának végzése során együttműködik az iskolaorvossal. Elősegíti az iskolaorvos munkáját, a szükséges szűrővizsgálatok ütemezését.
• Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotának alakulását, az előírt vizsgálatokon való megjelenésüket, leleteik meglétét.
• Elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket (vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat stb.).
• A védőnő szoros munkakapcsolatot tart fenn az intézmény igazgatóhelyettesével.
• Végzi a diákság körében a szükséges felvilágosító, egészségnevelő munkát, osztályfőnöki órákat, előadásokat tart az osztályfőnökkel együttműködve.
• Figyelemmel kíséri az egészségügyi témájú filmeket, könyveket, folyóiratokat, azokat mindennapi munkájában felhasználja.
• Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel (Pedagógiai Szakszolgálat, Drogambulancia, Családsegítő Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, stb.).
• A vizsgálatokon való részvétel a tanulók számára kötelező. A hiányzók egyénileg kötelesek a pótlásról gondoskodni.

 
15. Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők

• Az intézkedések azokra az eseményekre vonatkoznak, amelyek természeti, technikai, társadalmi, egészségügyi eredetűek, vagy egyéb más események, ha azok várható vagy valós következményeire nézve rendkívülinek tekinthetők.
• Ilyen esetekben az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető intézkedései arra irányulnak, hogy a tanulók és az alkalmazottak testi épsége, illetve az iskola épülete, az épületben és környezetében lévő vagyontárgyak védelme a lehetőségekhez képest a legnagyobb mértékben biztosítva legyen.
• A rendkívüli események körébe tartozik a bombariadó is.
• Az esemény bekövetkezésekor ‑ amennyiben annak jellege indokolja ‑ az első feladat az iskola kiürítése, amelyet az intézményvezető vagy az ügyeletes vezető rendelhet el. A kiürítésről szóban, az iskolarádión keresztül, a csengő szaggatott jelzéséből értesülnek az alkalmazottak és a tanulók.
• A kiürítés alatt az osztályok azonnali, rendezett elvonulását az órát tartó tanárok felügyelik, a náluk lévő iskolai dokumentumok mentésével együtt. A kiürítést, a tűzriadó esetére minden helyiségben kifüggesztett elvonulási útvonalon kell végrehajtani. A kiürítés után az épületbe semmilyen indokkal nem lehet visszatérni. A kiürítés kezdetén és az épületből való kiérkezéskor létszámellenőrzést kell tartani. A kiürítéssel párhuzamosan az iskola intézményvezetője vagy ügyeletes vezetője szükség esetén értesíti az illetékes hatóságot és az iskola fenntartóját.
• Bombariadó esetén, amennyiben az telefonon érkezik, az ügyeletes vezető bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót. A bombariadóról a rendőrséget kell értesíteni. Engedélyük nélkül az épületbe visszatérni nem lehet.
• A kiesett tanítási órák pótlására az általános szabály az, hogy a kiürítés időpontjától számított három óra múlva a megszakított órával folytatódik a tanítás. Amennyiben valamilyen nyomós ok miatt az általános szabály nem alkalmazható, akkor az intézményvezető intézkedik a pótlás módjáról.
• Amennyiben az intézményvezető a többi gyermek egészségét veszélyeztető tényről szerez tudomást (fertőző betegség, járványgyanú, pszichózis gyanú), az érintett gyermek szülőjét, az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársait, a fenntartót, az érintett szülőket értesíteni kell. Ha egy gyermek egészségügyi állapota nem teszi lehetővé, hogy a többi gyermek közé menjen, el kell különíteni, és a törvényes képviselőt értesíteni kell, hogy a gyermeket minél előbb vigye haza. Ezt követően csak ’közösségbe mehet’ orvosi igazolással jöhet iskolába, mulasztását orvos igazolhatja, szülő nem, akkor sem, ha 3 napig tartott a távollét.
• Rendkívüli esemény esetén a Fenntartó és a Rendőrség értesítendő.

 

16. Pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az intézményben folyó nevelő-oktató munka átfogó ellenőrzése, az esetlegesen felmerülő hibák észlelése és korrigálása, a munka hatékonyságának emelése. A folyamatos ellenőrzés megszervezéséért, s hatékony működtetéséért az intézmény vezetője felelős
Az ellenőrzés éves ütemezését az iskola munkaterve tartalmazza a felelősök megnevezésével. Ellenőrzést végez az iskola egészét illetően az intézményvezető, saját hatáskörükben az intézményvezető-helyettes és a munkaközösség-vezetők. Az osztályfőnökök ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó oktató-nevelő munkára terjed ki.

16.1. A belső ellenőrzés céljai, elvei, feladatai

• A nevelő-oktató munka színvonalának, tartalmának és rendjének rendszeres figyelemmel kísérése, értékelése.
• A szükséges szakmai és pedagógiai segítség megadása, a jó munka végzéséhez szükséges munkafegyelem biztosítása.
• Segítse a nevelő-oktató munka hatékonyságát, az oktatási törvényből az intézményre háruló feladatok folyamatos és maradéktalan végrehajtását.
• Segítse a társadalmi tulajdon védelmét, a pénzügyi és gazdasági tevékenység előírás szerinti végzését.

Az osztályfőnökök ellenőrzési jogköre az osztályukban folyó oktató-nevelő munkára terjed ki.

16.2. A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak

• A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésére jogosultak: az intézményvezető, az intézményvezető-helyettes, a munkaközösség-vezetők.
• Az intézményvezető az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Ennek egyik eszköze a beszámoltatás.
• A nevelőtestület tagjainál végzendő ellenőrzések ütemezésénél kiemelt figyelmet fordít a pályakezdőkre, gyakornokokra és az iskolához újonnan érkezett pedagógusokra.
• A munkaközösség-vezetők az ellenőrzési feladatokat a munkaközösség tagjainál a szaktárgyukkal összefüggő területeken látják el. Tapasztalataikról folyamatosan tájékoztatják az intézményvezetőt.

16.3. Az ellenőrzés elvei

• Az ellenőrzés legyen rendszeres és állandó. Az ellenőrzést végző személyek tapasztalataikat beszéljék meg egymással és arról az intézményvezetőt tájékoztassák.
• Az ellenőrzési tervben rögzítettek szerint tervszerűen, ill. indokolt esetben bejelentés nélkül történhet.
• Az ellenőrzés legyen segítő szándékú, igaz, nyílt és őszinte. A hibák feltárásával a nevelés-oktatás előbbre vitelét kell, hogy szolgálja.
• Az ellenőrzés az intézet belső rendjét, nyugalmát, a folyamatos munkavégzését – az elkerülhetetlen mértéken felül – ne zavarja.
• Az ellenőrzés legyen humánus, előbbre vivő, ne keltsen felesleges feszültséget.
• A pedagógiai ellenőrzésnél vizsgálni kell a nevelési-oktatási tervekben meghatározott követelmények teljesítését, az oktató munka eredményességét, hatékonyságát, az alkalmazott módszereket, stb.
• A szakmai és tantárgyi munkaközösségek az adott szakma, illetve tantárgy oktatásának eredményességét ellenőrzik, és javaslatot tesznek azok továbbfejlesztésére.

 

16.4. Az ellenőrzés területei:

• Tanítási órák, napközis foglalkozások,
• A tanítási órák kezdésének és befejezésének ellenőrzése,
• Az iskolai tanügyi dokumentáció kezelése,
• A szakmai és tantárgyi munkaközösségek tevékenysége, eszközfelhasználása, a lehetőségekhez képest a fejlesztésük,
• Az éves munkatervben rögzített ütemezés szerint a munkaközösség-vezető iskola vezetősége előtti beszámoltatásával történik.
• A tanórán kívüli diákkörök, szakkörök, művészeti csoportok, korrepetálások, sportfoglalkozások működése, anyagi feltételei,
• A szülői értekezletek, fogadóórák rendjét az intézményvezető és helyettesei ellenőrzik.
• Az igazolatlan hiányzások számának alakulása. Az ellenőrzést az osztályfőnökök folyamatosan végzik.
• Az intézményvezető által megjelölt más, speciális ellenőrzési feladatok.
• Az intézményvezető rendkívüli ellenőrzést is elrendelhet. A rendkívüli ellenőrzés megtartását a szakmai munkaközösség és a szülői közösség is kérheti.

 

16.5.  A pedagógiai ellenőrzés dokumentálása, értékelés, visszacsatolás

• Az ellenőrzést végző személyek időben értesítsék az ellenőrzésre kerülő pedagógust;
• Az ellenőrzött pedagógus mindenben segítse az ellenőrzést végző munkáját;
• Az ellenőrzési munka terjedjen ki a feltárt hiányosságok kijavításának módjára, adjon útmutatást arra vonatkozóan;
• A tapasztalatokat közösen beszéljék meg, igyekezzenek közös nevezőre jutni. Ha a véleményeket nem sikerül egyeztetni, kívánságra mind a két fél rögzítse írásban véleményét,
• Azokon a területeken, ahol jelentős hiányosságokat észleltek, ott több személy részvételével az ellenőrzést gyakrabban meg kell ismételni;
• A pedagógusok értékelésekor (elmarasztalás, dicséret, jutalom, kitüntetés, vagy minősítés alkalmával) ki kell kérni az ellenőrzést folytató személyek véleményét;
• Az ellenőrzés tényét dokumentálni kell. (Az osztálynaplókban és a szakköri naplókban).
• Az ellenőrzést végzők készítsenek feljegyzést az ellenőrzésről, és ott minden esetben rögzítsék az értékelés lényegét.
• Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg, szükség esetén a munkaközösség tagjaival meg kell beszélni. Az általánosítható tapasztalatokat – a feladatok egyidejű meghatározásával – a tantestületi értekezleten összegezni és értékelni kell.

 

17. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás részletes szabályai

17.1. Az egyeztető eljárás részletes szabályai

• Ezeket a szabályokat kell alkalmazni az iskolával tanulói jogviszonyban állókra, a tanulói jogviszonyukból fakadó kötelezettségük vétkes megszegése és/vagy az iskolának okozott kár megtérítésének megállapítása során. A tanulói fegyelmi eljárás és a fegyelmi tárgyalás pedagógiai célokat szolgál.
• Fegyelmi eljárást kezdeményezhet:
• az intézményvezető;
• az osztályfőnök az osztálya tanulója ellen;
• a szaktanár.
• Amennyiben a fegyelmi eljárást nem az osztályfőnök kezdeményezte, a fegyelmi eljárás kezdeményezője köteles arról az osztályfőnököt haladéktalanul értesíteni.
• Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az intézményvezető jár el. A fegyelmi eljárás megindításáról az intézményvezető három hónapon belül dönt, amelyet határozat formájában írásba kell foglalni. A fegyelmi eljárás lefolytatásáért az iskola tanulói fegyelmi bizottsága felelős, amelynek mindenkori elnöke az intézményvezető.
• A DÖK véleményét a fegyelmi eljárás során ki kell kérni a 20/2012. (VIII.31.)EMMI rendelet 57.§(3) bekezdése alapján.
• Egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha az érintett felek kérik az egyeztető eljárást.
•  
• Egyeztetésre nem kerülhet sor, ha azzal a sértett fél nem ért egyet. Ha a sértett egyetért, a kötelezettségszegő fél értesítését követő 5 napon belül kell reagálni, hogy nyitott-e az egyeztetésre, de előbb mindenképp a sértettet kell megkérdezni (írásban).
• Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatására lehetőség van, arról a fegyelmi bizottság vezetője írásban tájékoztatja a kötelességszegéssel gyanúsított tanulót (kiskorú tanuló esetén a szülőt), az egyeztető eljárás igénybevételének lehetőségére.
• A tanuló ‑ kiskorú tanuló esetén a szülő ‑ az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül írásban jelentheti be, ha kéri az egyeztető eljárás lefolytatását.
•  
• Amennyiben az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre, a fegyelmi eljárást folytatni kell. Amennyiben a kötelességszegés már legalább harmadik esetben ismétlődik ugyan annál a tanulónál, a fegyelmi jogkör gyakorlója az egyeztető eljárás alkalmazását elutasíthatja.
•  
• Ha a kötelességszegéssel gyanúsított tanuló és a sérelmet elszenvedő fél az egyeztető eljárásban írásban megállapodott a sérelem orvoslásáról, bármelyik fél kezdeményezésére az írásbeli megállapodás mellékelésével a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sérelmet elszenvedő fél, kiskorú sérelmet elszenvedő fél esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.
•  
• Az egyeztető eljárás vezetője a fegyelmi bizottságnak az a tagja, akit mindkét fél elfogad.
• Személyét az intézményvezető közreműködésével jelölik ki. Szükség esetén az oktatásügyi közvetítői szolgálat közvetítője is felkérhető az egyeztetés levezetésére.

 

17.2. Az egyeztető eljárás részletes iskolai szabályai az alábbiak:

• Az egyeztető eljárás időpontját – az érdekeltekkel egyeztetve – az intézmény vezetője tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket.
• Az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei.
• A mediáció sikeréhez a felek kijelölik és megegyeznek a közvetítő személyében, mindketten elfogadják pártatlan félnek az ügyükben.
• A feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza.
• Az egyeztetéssel megbízott pedagógus az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése.
• Az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás, lehetőség szerint 15 napon belül írásos megállapodással lezáruljon.
• Az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá.
• Az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása.
• Az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik.
• Amennyiben egyeztető tárgyalásra nem kerülhetett sor vagy az nem vezetett eredményre, akkor a fegyelmi eljárást le kell folytatni, kivéve, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

A fegyelmi eljárást az int. a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásai szerint folytatja le.

 

 

17.3. A fegyelmi büntetések és azok végrehajtási szabályai

• Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.
• A fegyelmi büntetés lehet:

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

• Tíz év alatti tanulóval szemben fegyelmi eljárás nem indítható. Tanköteles tanulóval szemben eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, fegyelmi büntetés nem adható.
• „Kizárás az iskolából” fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ebben az esetben a szülő köteles új iskolát keresni a tanulónak. Az iskola segítséget nyújt a szülőnek az új iskola megtalálásában. Abban az esetben, ha a fegyelmi büntetés megállapításáról szóló határozat jogerőre emelkedésétől számított nyolc napon belül a tanulót fogadó iskolától, nem kapunk értesítést arról, hogy a tanuló más iskolában történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére megtörtént, akkor három napon belül meg kell keresni a köznevelési feladatot ellátó hatóságot, amely három munkanapon belül másik, az állami közfeladat-ellátásban résztvevő iskolát jelöl ki a tanuló számára.
• A köznevelési feladatokat ellátó hatóság kijelölő határozata fellebbezésre való tekintet nélkül végrehajtható. A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg.
• Végrehajtani csak jogerős fegyelmi határozatot lehet. Ha a végrehajtás elmaradása a többi tanuló jogait súlyosan sértené vagy más elháríthatatlan kárral, veszéllyel járna, az elsőfokú határozat a fellebbezésre tekintet nélkül végrehajtható.
• Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek teljesítésével összefüggésben a nevelési-oktatási intézménynek vagy a gyakorlati képzés szervezőjének jogellenesen kárt okoz, a Ptk. szabályai szerint kell helytállnia.

 

18. Az intézményi adminisztráció

Intézményünkben az alábbi elektronikusan előállított dokumentumokat használjuk.

Az intézményben elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok:

a tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentése,
a KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok,

Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok.

18.1. Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje

• Az elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványt – az intézményvezető utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni.
• A papíralapú nyomtatvány kinyomtatását követően:
• el kell látni az intézményvezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,
• a vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell megőrizni.
• A papíralapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről is az intézményvezetőnek kell gondoskodnia.
• A tanulóbalesetek elektronikus úton történő bejelentőlapja papíralapú nyomtatványának hitelesítésére és tárolására a fent írt eljárásrend vonatkozik.

 

18.2. A KIR rendszerből kinyomtatandó dokumentumok hitelesítése

• A szükség esetén kinyomtatott elektronikus okiratnak minősülő dokumentumok hitelesítési rendje:
• El kell helyezni a papíralapú dokumentumon a hitelesítési záradékot, amely tartalmazza a hitelesítés időpontját, a hitelesítő aláírását és az intézmény hivatalos körbélyegző lenyomatát, és „elektronikus nyomtatvány” felirattal kell ellátni.
• A füzet jelleggel összetűzött, kapcsozott dokumentumok esetén a füzet külső lapján vagy annak belső oldalán kell elhelyezni a hitelesítési záradékot, ahol fel kell tüntetni azt is, hogy a dokumentum hány lapból, illetve oldalból áll.

Ez esetben a hitelesítés szövege:

Hitelesítési záradék

az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,

az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát.

Ez a dokumentum .................... folyamatosan sorszámozott oldalból/lapból áll.

Kelt: ................................................

PH

..........................................

hitelesítő

 

• 18.3. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

 

• A Közoktatási Információs Rendszerben (KIR) elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumokon elektronikus aláírást (amennyiben van az intézményben erre lehetőség) kizárólag az intézményvezető alkalmazhat.
• A KIR eléréséhez felhasználói nevek, szükséges jelszavak megadása, a telephely szintű jogok beállításai az intézményvezetői mesterjelszó-kezelő rendszerben történik.
• A KIR egyes alrendszereihez való hozzáférés egyedi felhasználói névvel és ehhez tartozó, kizárólag a felhasználó által ismert jelszóval történik.
• Több felhasználóra azonos felhasználónév nem engedélyezhető.
• A felhasználónevet, a hozzátartozó jelszót lezárt borítékban az iskolatitkár őrzi.
• A mások által megismert jelszót azonnal le kell cserélni.
• A belépéseket a KIR naplózza.
• Jogosulatlan (más adataival való) hozzáférés esetén az okozott kárért – az intézményvezető által kezdeményezett vizsgálat eredménye alapján ‑ a kárt okozó személyesen felel.

 

19. Az intézményi adminisztráció

• Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az iskola alkalmazottai) megismerheti. Valamennyi dokumentum hozzáférhető az iskola honlapján, a „Dokumentumok” menüpont alatt.
• A Pedagógiai program, a Házirend és a SZMSZ egy-egy nyomtatott példánya megtalálható a fenntartónál, az iskola titkárságán az igazgatói irodában. Az intézmény nyitva tartása alatt, minden érdeklődő helyben tanulmányozhatja a dokumentumokat.
• Valamennyi dokumentummal kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kérhetnek az iskola intézményvezetőjétől és a nevelési-oktatási intézményvezető-helyettestől, előzetesen egyeztetett időpontban.

19.1. A törvényes működés dokumentumai

• Az iskola törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Szakmai alapdokumentum, Pedagógiai program, SZMSZ és melléklete (Fegyelmi eljárás szabályzata, Adatvédelmi szabályzat), a Házirend, papír alapú Osztálynaplók.
• Egyéb dokumentumok: az Éves munkaterv, Továbbképzési program és Beiskolázási terv, az iskola működését meghatározó egyéb szabályzatok.
• A Házirend egy-egy példányát beiratkozáskor, ill. annak lényeges változásakor e-mail- ben megkapják a szülők.

 

19.2. A pedagógiai programról való tájékozódás rendje

• Az intézményi dokumentumok nyilvánosak, azt minden érintett (tanuló, szülő, valamint az iskola alkalmazottai) megismerheti. Valamennyi dokumentum hozzáférhető az iskola honlapján, a „Dokumentumok” menüpont alatt. Jelenleg nincs rendszergazdánk így honlapunk folyamatos frissítése problémát jelent.
• A Pedagógiai program, a Házirend és a SZMSZ egy-egy nyomtatott példánya megtalálható a fenntartónál, az iskola titkárságon az igazgatói irodában. Az intézmény nyitva tartása alatt, minden érdeklődő helyben tanulmányozhatja.
• Beiratkozáskor a házirend 1 példányát a szülőknek , tanulóknak át kell adni., minden érdemi változás esetén a szülőket, tanulókat tájékoztatni kell.
• Valamennyi dokumentummal kapcsolatban az érdeklődők felvilágosítást kérhetnek az iskola intézményvezetőjétől és a nevelési-oktatási intézményvezető-helyettestől előzetesen egyeztetett időpontban.

 

20. Egyéb szabályozások

20.1. A reklámtevékenység iskolai szabályai

• Az iskola területén szigorúan tilos mindennemű reklámtevékenység, amely direkt vagy indirekt módon alapoz a kiskorúak és fiatalkorúak fogyasztási szokásaira, alkoholt, dohányzást reklámoz!
• Kivételt képeznek az alábbi tematikájú, közerkölcsöt nem sértő, láthatóan nem profitorientált, tanulóknak szóló reklámok, melyek témája:
• egészséges életmód,
• kulturális tevékenység.
• környezetvédelem, környezeti nevelés,
• társadalmi, közéleti tevékenység.
• Bármilyen reklámozási tevékenység csak az intézményvezető vagy az általa megbízott helyettese engedélyével történhet az intézményben (nyomtatványok, szórólapok, auditív információhordozók, marketingtermékek átadása stb.). Engedély nélkül történt reklámtevékenység esetén a közreműködő alkalmazott, tanuló fegyelmi felelősségre vonható.
•  
• Belső utasítás plakátok, falragaszok és reklámot hordozó hirdetések közzétételére:
• Az iskolában plakát, szórólap, felhívás, közlemény kihelyezése csak az iskolavezetés engedélyével történhet.
• A kihelyezésről a kijelölt hirdetési helyre az iskolatitkár gondoskodik.
• Az engedély nélkül kihelyezett reklámanyagokat az iskolavezetés eltávolítja a hirdetési helyről.
• Az iskola honlapján tilos minden reklámtevékenység.
• Az intézmény nevében hirdetést közzétenni az intézmény vezetője jogosult.
• A nevelési-oktatási intézményben folyó reklámtevékenység szabályai
• Megengedett a reklámtevékenység, ha a reklám: a gyermekeknek, tanulóknak szól, és a következő tevékenységekkel kapcsolatos:
• egészséges életmód,
• környezetvédelem,
• társadalmi tevékenység,
• közéleti tevékenység,
• kulturális tevékenység,
• oktatási tevékenység (nem magánóra adása).
• A reklámtevékenység engedélyeztetése
• A tartós reklámtevékenység folytatásának minden formája, módja csak az intézményvezető engedélyével lehetséges.
• Az engedély kiadása írásban történik, melyben meg kell jelölni:
• a reklámtevékenység folytatására engedélyt kérő, és e tevékenység folytatására jogosult személy, szerv megnevezését, címét;
• a reklámtevékenység egyértelmű leírását, a reklámtevékenység formáját, módját;
• a reklámtevékenység folytatásának határidejét, illetve egyéb időtartam kikötéseket.
• Az engedély legalább két példányban készül, melynek egyik példányát az intézmény őrzi, másik példánya átadásra kerül az engedélykérőnek.
• Az intézményvezető az engedély visszavonására bármikor jogosult.
• A reklámtevékenység jellegének besorolása:
• Az intézményvezető önállóan, illetve az általa jelentősnek minősített reklámtevékenység esetében:
• a nevelőtestület,
• a Szülői Közösség, valamint
• a gyermek közösségek bevonásával állapítja meg valamely reklámtevékenység jellegét.
• Az intézményvezető köteles:
• a pedagógusoktól,
• a szülőktől,
• tanulóktól érkező, az intézményben folyó reklámtevékenységgel kapcsolatos észrevételt megvizsgálni.

 

• Az intézményben folytatható reklámtevékenység lehetséges formái, módjai:
• a) plakátok,
• b) szórólapok,
• c) újságok terjesztése,
• d) az iskola rádió,

Az adott tartós reklámtevékenység során alkalmazható formát, módot az intézményvezető által kiadott engedély határozza meg.
Az eseti reklámtevékenység (1-1 plakát, szórólap) megvalósítását az intézményvezető szóban is engedélyezheti.

 

20.2. Iskola által szervezett kirándulásokkal, táborokkal kapcsolatos szabályok

• A tanórán kívüli, személyszállítással egybekötött programokon a résztvevők biztonságos utaztatása érdekében a szervezéssel vagy a szállítással foglalkozó cégektől minden esetben írásbeli nyilatkozatot kell kérni arról, hogy:
• a szolgáltatás személyi és tárgyi feltételei megfelelnek-e a hatályos jogszabályi előírásoknak;
• a gépjármű megfelelő műszaki állapotban van, és érvényes műszaki vizsgával rendelkezik.
• a jármű 13 évesnél nem lehet idősebb
• digitális menetíró készülékkel kell rendelkeznie
• Az utazás mindennap legkésőbb 23 óráig be kell fejezni.
• Amennyiben ez nem lehetséges, a sofőrök pihenése érdekében, az utazást meg kell szakítani, és a 23 óra – hajnali 4 óra közötti időszakban a gépjárművezetők pihenéséről gondoskodni kell ugyanott, ahol a diákokat is elszállásoljuk. Külföldi kirándulás esetén a sofőrnek szakorvosi igazolással kell rendelkeznie, hogy nincs alvászavara.
• Az utazást szervező pedagógus köteles az utazás megkezdése előtt 5 nappal az intézmény vezetőjének:
• az utazásban résztvevőkről,
• az utazás és a szállások helyszíneiről, napra és időpontra lebontott írásbeli tájékoztatást adni.
• A pontos listában a tanulók törvényes képviselőinek elérhetőségét is fel kell tüntetni.
• Felhívom a figyelmet, hogy a hatályos jogszabályoknak megfelelően minden esetben a kísérő pedagógusok felelősek a rendelkezések betartatásáért.
• Az utazáson részt vevő önkéntes kísérők a pedagógusokat nem helyettesíthetik, a vonatkozó rendelkezések betartatásáért nem vonhatók felelősségre.
• A tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetén a köznevelési intézmény a tanulónak okozott kárért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel.
• A többnapos tanulmányi és a külföldi iskolai kirándulások esetében – külön jogszabályban meghatározott – felelősségbiztosítást kell kötni az iskolának vagy a szervezőnek, amelynek kedvezményezettje a tanuló.

 

20.3. A tanulók által készített tárgyak, eszközök tulajdonjoga

• A tanulók által előállított produktumok, melyek a tanulói jogviszonyból eredő kötelezettségek teljesítésével összefüggésben készültek, és melyekhez az anyagi és egyéb feltételeket az iskola biztosította, mindenkor az iskola tulajdonát képezik.
•  
• Amennyiben a nevelési-oktatási intézmény a tulajdonába került dolog értékesítésével, hasznosításával bevételre tesz szert, a tanulót díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló – tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével – és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg.
• A megállapodás alapja minden esetben a tanuló szellemi és fizikai teljesítményének mértéke, valamint a dolog létrehozására fordított becsült munkaidő. A dolog, szellemi termék értékesítését, hasznosítását követően az intézmény vezetője tájékoztatni köteles a tanulót az értékesítés tényéről és a bevétel mértékéről, majd írásban köteles ajánlatot tenni a tanuló és az intézmény közötti megállapodásra vonatkozóan. A megállapodásnak tartalmaznia kell a díjazás mértékére vonatkozó kitételt is.
• Egyetértés esetén a megállapodást mindkét fél (a kiskorú tanuló esetében a szülő és a tanuló) aláírja. Amennyiben a megállapodást illetően nem születik egyetértés, akkor további egyeztetéseket kell folytatni. További megállapodás hiányában a dolog, szellemi termék tulajdonjoga visszaszáll az alkotóra.

 

21. Az iskolai könyvtár működési rendje

1. A könyvtár működtetésének feltételei

1.1 Személyi feltétele: osztályfőnökök, szakos tanárok
 1.2 Technikai feltételei

• A könyvtár rendelkezik:
• a könyvek 80 %-a szabadpolcon van elhelyezve
• egyéb
• A könyvtár nyitvatartási rendjének követelményei:
• minden tanítási napon a tanulók és a pedagógusok részére megfelelő időpontban a nyitva tartás biztosított;
• a könyvtár kulcsa a könyvtárat takarító személynél és a titkárságon vannak.

2. A könyvtár feladatai

• Az iskolai könyvtár gyűjteménye széleskörűen tartalmazza az iskola működéséhez, Pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz, a szabadidő hasznos eltöltéséhez szükséges könyveket.
• A könyvtárra épülő szolgáltatásaival az iskolai nevelő-oktató munka szellemi bázisa.
• A nevelőtestület aktív közreműködésével szervezi a tanulók könyvtárhasználóvá nevelését, a kívánatos olvasási szokások kifejlesztését, a tanulók önálló ismeretszerző képességének kialakítását.
• A pedagógusok alapvető pedagógiai, szakirodalmi és információs tájékoztatására törekszik, ennek érdekében fogadja más intézmények ilyen irányú szolgáltatásait.

2.1 A könyvtár alapfeladatai

• Jelenleg nincs könyvtárosunk. A könyvtár az intézmény könyveinek és tankönyveinek gyűjtőhelyéül szolgál. Rendszerezésére nem került sor, tanáraink és diákjaink belső használatban veszik igénybe az állományt. Diákjaink kikölcsönzésre a városi könyvtárat használják és használhatják.

 

Záró rendelkezések, legitimáció

• A jelen SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület, a jelzett közösségek véleményeztetésével, egyetértésével, illetve a fenntartó jóváhagyásával lehetséges. Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges rendelkezéseket önálló szabályzatok tartalmazzák, intézményvezetői utasítások egészítik ki. Ezen szabályzatok, utasítások az SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók.
• A SZMSZ hatálybalépése
• A SZMSZ 2018. év szeptember hó 27 napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált SZMSZ hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti a 2017. év január hó 01 napján készített (előző) SZMSZ.
• A SZMSZ felülvizsgálata
• A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény Nevelőtestülete, a Diákönkormányzat, az Intézményi Tanács, a Szülői Szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.

Kelt: Piliscsaba, 2018. év szeptember hónap 27. nap

.............................................
intézményvezető P.H.

Az intézményben működő egyeztető fórumok nyilatkozatai

A SZMSZ-t az intézmény Diákönkormányzata 2018. év szeptember hó 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a Diákönkormányzat véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

Kelt: Piliscsaba, 2018. év szeptember hónap 27. nap

.............................................
Diákönkormányzat vezetője

 

 

A SZMSZ-t az Intézményi Tanács 2018. év szeptember hó 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy az Intézményi Tanács véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során, a jogszabályban meghatározott ügyekben gyakorolta.

Kelt: Piliscsaba, 2018. év szeptember hónap 27. nap

.............................................
Intézményi Tanács elnöke

 

A SZMSZ Adatkezelési szabályzatát a Szülői Szervezet 2018. év szeptember hó 27. napján tartott ülésén megtárgyalta. Aláírásommal tanúsítom, hogy a Szülői Szervezet véleményezési jogát jelen SZMSZ felülvizsgálata során az adatkezelési szabályzattal kapcsolatban gyakorolta.

Kelt: Piliscsaba, 2018. év szeptember hónap 27. nap

.............................................
Szülői Szervezet képviselője

 

jelenléti ív; a határozatképesség 

A SZMSZ-t az intézmény nevelőtestülete 2018. év szeptember hó 27. napján tartott értekezletén elfogadta.

.............................................
Nevelőtestületi tag

megállapítása; az elfogadás mellett, az elfogadás ellen, illetve a tartózkodó szavazók száma és aránya; keltezés; a jegyzőkönyv-vezető és a hitelesítők aláírása.)

 

Fenntartói nyilatkozat

Jelen SZMSZ-szel kapcsolatban a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (4) bekezdése értelmében az alábbi, a fenntartóra többletkötelezettséget telepítő rendelkezések:

………………………………………

………………………………………

……………………………………...

……………………………………...

(fejezet- és címmegjelölések)

 

Vonatkozásában az Érdi Tankerületi Központ, mint az intézmény fenntartója egyetértési jogkört gyakorolt. Aláírásommal tanúsítom, hogy a fenntartó döntésre jogosult vezetője a SZMSZ fenti rendelkezéseivel egyetért, azokat jóváhagyja.

Kelt: .............................., ......... év .................. hónap ...... nap

.............................................
fenntartó képviselője

(A fenntartói értesítés helye a SZMSZ-t jóváhagyó határozatról.)

 

A SZMSZ mellékletei:

1.számú melléklet: A szabályzat alapjául szolgáló jogszabályok

• A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről
• A 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól,
• A 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól,
• A 2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról,
• A 2011. évi CCXI. törvény a családok védelméről,
• A 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról,
• Az 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról,
• Az 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról,
• A 229/2012.(VIII. 28) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról,
• A 43/2013. (II. 19.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szerveknél alkalmazható iratkezelési szoftverek megfelelőségét tanúsító szervezetek kijelölésének részletes szabályairól,
• A 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról,
• A 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról módosításáról,
• A 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről,
• A 326/213. (VIII. 30.) Korm. rendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról,
• Az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet.
• A pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet,
• A szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet,
• A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról (továbbiakban: EMMI rendelet),
• Az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról,
• A 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról,
• A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26) EMMI rendelet,
• A katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet,
• Az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet,
• A munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet,
• A pedagógiai-szakmai szolgáltatásokról, pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekről és a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokban való közreműködés feltételeiről szóló 48/2012. (XII.12.) EMMI rendelet

 

2. számú melléklet: Az intézmény szervezeti struktúráját szemléltető ábra
(lásd pdf mellékletben!)

 

Tartós tankönyvek szabályzata

A tankönyvek nyilvántartása

• Az iskolai könyvtár külön adatbázisban kezeli az ingyenes tankönyv biztosításához szükséges tankönyveket. Ezek tartós tankönyvként kezelendők.
• A diákok a tanév befejezése előtt kötelesek a tanév közben felvett tankönyveket a könyvtárban leadni.
• A pedagógusok a munkájukhoz szükséges tankönyveket a munkavállalói jogviszonyuk végéig vehetik igénybe.

Kártérítés

• A tanuló a támogatásként kapott ingyenes tankönyvet (tartós tankönyvet, oktatási segédanyagot stb., továbbiakban tankönyv) köteles megőrizni és rendeltetésszerűen használni. Ebből fakadóan elvárható a tanulótól, hogy az általa használt tankönyv legalább a tanulmányai végéig használható állapotban legyen.
• Amennyiben a tanuló az iskolai könyvtárból tankönyvet, tartós tankönyvet kölcsönöz, a tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni.
• Ennek lehetőségei: ugyanolyan könyv beszerzése vagy anyagi kártérítés.
• Az elhasználódás mértékének és indokoltságának megállapítása a könyvtáros feladata. Vitás esetben az igazgató szava döntő. Abban az esetben, ha az elhasználódás mértéke a megengedettnél indokolatlanul nagyobb, a tanulónak a tankönyv átvételekor érvényes vételárának megfelelő hányadát kell kifizetnie:
• az első év végén a tankönyv árának 75 %-át,
• a második év végén a tankönyv árának 50 %-át,
• a harmadik év végén a tankönyv árának 25 %-át.
• A tankönyvkölcsönzéssel, a tankönyv elvesztésével, megrongálásával okozott kár megtérítésével, a kártérítési kötelezettség mérséklésével, illetve elengedésével kapcsolatban a szülő által benyújtott kérelem elbírálása az igazgató hatásköre.
• A tankönyvek rongálásából eredő kártérítési összeg tankönyvek és segédkönyvek (kötelező olvasmányok, feladatgyűjtemények, szótárak) beszerzésére fordítható.

 

A SZMSZ függelékei:

• 1. számú függelék: Munkaköri leírási minták
• 2. számú függelék: Iskolai tankönyvellátás rendje
• 3. számú függelék: Önértékelési szabályzat
• 4. számú függelék: Informatikai és adatvédelmi szabályzat
• 5. számú függelék: Iratkezelési szabályzat

1.számú függelék: Munkaköri leírási minták

Tanító munkakör
Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola

 

2081 Piliscsaba Fő út 124.

tanító munkaköri leírása

• Munkakör megnevezése: Tanító                                                                                   FEOR száma: 2431
• A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: Érdi Tankerületi Központ igazgatója
• Egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető
• Heti teljes munkaidő: 40 óra
• Kötött munkaidő: 8 óra
• 32 órából neveléssel-oktatással lekötött munkaidő: 22 óra
• Osztályfőnöki órakedvezmény: 1 óra/hét.
• A munkakörnek utasítást adó munkakörök: intézményvezető, munkaközösség vezető
• A munkakörre vonatkozó legfontosabb előírások:
• A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény 62.§
• 2012. évi I. Törvény a munka törvénykönyvéről
• 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról
• A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28) Kormányrendelet
• 326/2013. (VIII.30.) Kormányrendelet 17§ a pedagógusok előmeneteli rendszeréről
• 277/1997.(XII.22) Kormányrendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
• A nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet
• SZMSZ, Házirend
• Pedagógiai program
• Iskolai munkaterv, tanév helyi rendje
• A munkavégzés helye: Piliscsabai Jókai Általános Iskola 
• A tanító a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

 A munkakör tartalma:

Általános szakmai feladatok

• - A tanító rendelkezik a korszerű általános műveltséggel.
• - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat.
• - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.
• - Részt vesz a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók komplex korai jelző- és támogató rendszerének keretében elvégzendő feladatok ellátásában az intézményvezetés/szakmai munkaközösség által meghatározottak szerint.
• - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.
• - Gondoskodik a tanulók köznevelési törvényben foglalt jogainak biztosításáról.
• - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról.
• - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.
• - Fogadja a szülők iskola működésével, tevékenységével kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé.
• - Eleget tesz a dolgozói teljesítményértékelési rendszernek.
• - A Közalkalmazotti Tanács tagjaként képviseli az intézmény dolgozóit.
• - Az önértékelési feladatokat elvégzi.
• - Az intézmény önértékelési munkacsoportjának tagja. Elvégzi az ezzel kapcsolatos méréseket. Elemzéseket, értékeléseket készít.

 

​Részletes szakmai feladatok

- A tanító az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszában az iskolába lépő kisgyermekben óvja és tovább fejleszti a megismerés, a megértés és a tanulás iránti érdeklődést és a nyitottságot.

- Segíti a tanulót átvezetni az óvoda játékközpontú tevékenységeiből az iskolai tanulás tevékenységeibe.

- Fogékonnyá teszi a tanulót a saját környezete, a természet, a társas kapcsolatok, majd a tágabb társadalom értékei iránt.

- Tevékenysége során teret ad a tanuló játék- és mozgás iránti vágyának, segíti természetes fejlődését, érését.

- Tanítói tevékenysége közben a tanultak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetít, alapvető képességeket és alapkészségeket fejleszt.

- A tanuló kíváncsiságára és érdeklődésére építve fejleszti a tanulóban a felelősségtudatot, a kitartás képességét és előmozdítja érzelemvilágának gazdagodását.

- Mintákat ad az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozza a tanulási szokásokat.

- Támogatja az egyéni képességek kibontakozását, segítséget nyújt a tanulási nehézségekkel való küzdés folyamatában.

- Tevékenysége során ügyel arra, hogy:

• a tanulók szocializációs folyamatait elősegítse,
• megteremtse az elemi műveltségi alapok feltételrendszerét,
• a tanulási stratégia a tanulókhoz legjobban igazodóan kerüljön megválasztásra.

- A tanító alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében:

• gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről,
• az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti,
• figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét,
• segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását,
• segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,
• a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződik,
• ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi,
• közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,
• közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében,
• a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására,
• a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
• tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja,
• a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.
• - Segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki.
• - A tanulók ültetési rendjét kialakítja, illetve a tanuló fejlődését figyelembe véve változtatja. Az ültetési rendnél figyelembe veszi a szülő kérését is.
• - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, végrehajtásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
• - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja.
• - A pedagógiai program figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja.
• - Közreműködik a tankönyv kiválasztásban.
• - Részt vesz a pedagógiai programban szereplő intézményen kívüli foglalkozások szervezésében, lebonyolításában.
• - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik.
• - Részt vesz a tantárgyfelosztás véleményezésében.
• - Irányítja és szövegesen vagy érdemjeggyel értékeli a tanulók tevékenységét.
• - Részt vesz az osztályozó értekezleten.
• - Helyettesítés alkalmával legjobb tudása és ismerete szerint végzi munkáját.
• - Gondoskodik az egyes iskolai ünnepek osztályon belüli lebonyolításáról. Kiválasztja a megemlékezések módját, formáját – pl. anyák napi műsor.
• - A tanulók által előadandó műsorokat az osztály korához és fejlettségéhez mérten állítja össze – ügyelve arra, hogy a szerepléssel kapcsolatos gyakorlás a tanulók számára ne legyen teher.
• - Közreműködik az intézményi szintű ünnepek, rendezvények megszervezésében, a tanulók felkészítésében.
• - Az intézmény önértékelési munkacsoportjának tagja. Elvégzi az ezzel kapcsolatos méréseket. Értékeléseket, elemzéseket készít.

Adminisztrációs és tájékoztatási feladatok

• - Az SZMSZ-ben meghatározott nyilvántartási vezetési szabályok szerint ellátja a munkaidő nyilvántartással kapcsolatos feladatokat.
• - Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást.
• - Határidőre elvégzi az elektronikus naplóban az adminisztrációs tevékenységeket.
• - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs feladatokat.
• - Tájékoztatja az intézményvezetőt
• ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad,
• ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét.
• - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat.
• - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.)
• - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.
• - Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a tanuló és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátást az illetékes önkormányzatnál.

Biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok

- Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást.

- Napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek.

- Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segítik a védőnő és az orvos munkáját.

Munkához szükséges ismeret megszerzése

- A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi.

- Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésen).

 

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás 2018-tól érvényes.

Záradék

A munkaköri leírást a mai napon átvettem, az abban foglaltakat magamra nézve kötelezőnek ismerem el.

Kelt: ….., 201…………………………

átadó  átvevő

 

Példányok:

• 1. pld. munkavállaló
• 2. pld. munkáltató (munkavállaló személyi anyag)
• 3. pld. irattár

Megjegyzés: a munkakörre vonatkozó egyéb előírásokat (pl. munkaidő, előírt szakképzettség, besorolás) a kinevezés és módosításai tartalmazzák.

 

Osztályfőnök munkakör

• Munkakör megnevezése: osztályfőnök                                                  FEOR száma: 2431
• A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: Érdi Tankerületi Központ igazgatója
• Egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető
• Heti teljes munkaidő: 40 óra
• Kötött munkaidő: 8 óra
• 32 órából neveléssel-oktatással lekötött munkaidő 22 óra
• Osztályfőnöki órakedvezmény: 2 óra/hét
• A munkakörnek utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes
• A munkakörre vonatkozó előírások:
• A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. Törvény
• 2012. évi I. Törvény a munka törvénykönyvéről
• 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról
• A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28) Kormányrendelet
• 326/2013. (VIII.31.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről
• 277/1997.(XII.22) Kormányrendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
• A nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet
• 4/2013.(I.11.) EMMI Rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
• SZMSZ, Házirend
• Pedagógiai program
• Iskolai munkaterv, tanév helyi rendje

A munkavégzés helye: Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola

Az osztályfőnök a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

A munkakör tartalma:

- Feladata, hogy megismerje az osztályába tartozó tanulók személyiségét, s ezek alapján segítse az egyes tanuló személyiségének helyes irányba fejlődését.

- Az osztályfőnöki munkaközösség munkaterve/az intézményvezetés rendelkezése alapján, nyomon követi a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók tanulmányi eredményeinek alakulását, egységes szempontok alapján kidolgozott nyilvántartást vezet róluk, jogszabályban leírtak szerit az erre rendszeresített statisztikai adatfelületen/statisztikai adatlapon rögzíti az ezzel kapcsolatos adatokat. Részt vesz a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók korai jelző- és pedagógiai támogató rendszerének működtetéséhez szükséges teendők ellátásában.

• - Tevékenységével aktívan elősegítse az osztályközösség kialakulását, illetve megerősödését.
• - Rendszeresen áttekinti az osztályában tanuló tanulók tanulmányi eredményeit, konzultál tanár társaival a tanulók haladásáról.
• - Közreműködik a tanulók és tanárok konfliktusai megoldásában, szükség szerint a problémamegoldásba bevonja a szülőket is.
• - Elvégzi az osztályába járó tanulók magatartásának és szorgalmának értékelési feladatait, ehhez kikéri tanár társai, valamint a diákok véleményét is.
• - Ellátja az osztályfőnöki teendőkkel kapcsolatos adminisztrációs feladatokat.
• - Szülői értekezletet tart, melyen megadja a szülőknek az oktatással-neveléssel, a szülőket érintő egyéb kérdésekkel kapcsolatos legfontosabb aktuális tájékoztatást.
• - Rendszeresen fogadóórát tart, mely során tárgyilagosan tájékoztatást nyújt a szülőknek a gyermekük fejlődéséről, viselkedéséről.
• - Az osztályában tanulókat ellátja az iskola életével, működésével kapcsolatos fontosabb információkkal, segíti felkészülésüket, támogatja részvételüket az iskolai rendezvényeken, programokon.
• - Ellátja a tanügyi nyilvántartások vezetésével kapcsolatos feladatokat az osztályába járó tanulóval kapcsolatban.
• - Végzi a bizonyítványok kitöltésével és kezelésével kapcsolatos feladatokat,
• - Tájékoztatja az intézményvezetőt:
• - ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad,
• - ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét.
• - Haladéktalanul értesíti az intézményvezetőt arról, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.)
• - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.
• - Javaslatot tesz a családlátogatás megszervezésére az intézményvezető felé, és szükség esetén ellátogat az osztályába tartozó tanuló családjához.
• - Az intézményvezetőnél jelzi, ha véleménye szerint kezdeményezni kell a tanuló és szülője számára a gyermekvédelmi, illetve szociális ellátást az illetékes önkormányzatnál.
• - A szülőket és a tanulókat az őket érintő, gyermekvédelemmel kapcsolatos kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
• - Elkéri a gyógyult tanulótól az orvosi igazolást.

Munkához szükséges ismeret megszerzése:

• - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi.
• - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésen).

Informatikai eszközök használata:

• - Az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával alkalmazza az intézmény informatikai és irodai műszaki berendezéseit.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás 2020. 02. 01-től érvényes

 

 

Tanár munkakör

• Munkakör megnevezése: …………….. tanár                                       FEOR száma: 2431
• A munkakör felett a munkáltatói jogkör gyakorlója: Érdi Tankerületi Központ igazgatója
• Egyéb munkáltatói jogkör gyakorlója: intézményvezető
• Heti teljes munkaidő: ………. óra
• Kötött munkaidő: ………… óra
• ………. órából neveléssel-oktatással lekötött munkaidő ………… óra
• A munkakörnek utasítást adó munkakörök: intézményvezető, intézményvezető-helyettes
• A munkakörre vonatkozó előírások:
• A nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény
• 2012. évi I. törvény a Munka törvénykönyvéről
• 1992. évi XXXIII. Törvény a közalkalmazottak jogállásáról
• A nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012.(VIII.28) Kormányrendelet
• 326/2013. (VIII.31.) Kormányrendelet a pedagógusok előmeneteli rendszeréről
• 277/1997.(XII.22) Kormányrendelet a pedagógusok továbbképzéséről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről
• A nevelési –oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet
• 4/2013.(I.11.) EMMI Rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról
• SZMSZ, Házirend
• Pedagógiai program
• Iskolai munkaterv, tanév helyi rendje

A munkavégzés helye: ….

A tanár a munkaköri leírásában foglaltakat személyesen, illetve az utasításra jogosult munkaköröket betöltők iránymutatása alapján látja el.

 

A munkakör tartalma:

Általános szakmai feladatok

• - Rendelkezik a korszerű általános műveltséggel.
• - Tevékenysége során tiszteletben tartja az egyetemes emberi és nemzeti értékeket, az erkölcsi normákat.
• - Munkája során példát mutat, különösen a megbízhatóság, becsületesség, szavahihetőség tekintetében, ezzel közvetítve ezen értékek fontosságát.
• - Segíti a tanulókban a nemzeti, a nemzetiségi és az etnikai hagyományok tudatosulását, és ezek ápolására neveli őket.
• - Munkája során együttműködik a szülőkkel a tanulók személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában.
• - A szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során.
• - Részt vesz a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulók komplex korai jelző- és támogató rendszerének keretében elvégzendő feladatok ellátásában az intézményvezetés/szakmai munkaközösség által meghatározottak szerint.
• - A tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készíti fel a további tanulásra.
• - Fejleszti a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, melyek a környezettel való harmonikus, konstruktív kapcsolathoz szükségesek.
• - Feladatellátása során tiszteletben tartja a szülőnek azt a jogát, hogy vallási és világnézeti meggyőződésüknek megfelelő oktatásban és nevelésben részesülhessenek gyermekeik.
• - Gondoskodik a tanulók közoktatási törvényben foglalt jogainak biztosításáról.
• - Gondoskodik a szülők jogainak biztosításáról.
• - Megtartja az egyenlő bánásmód követelményét a tanulókkal kapcsolatos döntései, intézkedései meghozatalakor.
• - Fogadja a szülők az iskola működésével, tevékenységével kapcsolatos jelzéseit, javaslatait, igényeit, s azokat tolmácsolja az intézményvezető felé.
• - Eleget tesz a dolgozói teljesítményértékelési rendszernek.
• - Elvégzi az önértékelésből adódó feladatokat.
• - A tanórák helyettesítését legjobb tudása szerint végzi, figyelembe véve a helyettesített kolléga javaslatát.

Részletes szakmai feladatok

- Tanárként alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ennek keretében:

• - gondoskodik a tanuló testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről,
• - az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetíti,
• - figyelembe veszi a tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, sajátos nevelési igényét, életkori sajátosságait,
• - segíti a tanuló képességeinek, tehetségének kibontakozását,
• - segíti a hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz,
• - a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja,
• - ha a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megteszi,
• - közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában,
• - közreműködik a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében, az ilyen körülmények kialakulásának megelőzésében,
• - a tanuló életkorának, fejlettségének figyelembe vételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, és törekszik azok betartatására,
• - a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztatja, a szülőt figyelmezteti, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek,
• - a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ ad,
• - tevékenysége során a tanulók és szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja,
• - a tanulók részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket átadja.
• - Segíti a speciális ellátást igénylő tanuló beilleszkedését, külön figyelmet szentel neki.
• - A tanulók ültetési rendjét kialakítja, illetve a tanuló fejlődését figyelembe véve változtatja. Az ültetési rendnél figyelembe veszi a szülő kérését is.
• - A nevelőtestület tagjaként részt vesz az intézmény pedagógiai programjának tervezésében, és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat.
• - A pedagógiai program alapján az ismeret átadás, a nevelés módszereit megválasztja.
• - A pedagógiai program figyelembe vételével az alkalmazott segédleteket, eszközöket, ruházati és más felszereléseket kiválasztja.
• - Részt vesz a pedagógiai programban szereplő intézményen kívüli foglalkozások szervezésében, lebonyolításában.
• - Részt vesz a tantárgyfelosztás véleményezésében.
• - Munkáját tervszerűen végzi, tanmenet alapján dolgozik.
• - Közreműködik a tankönyv kiválasztásban.
• - Irányítja és értékeli a tanulók tevékenységét, részt vesz az osztályozó értekezleten.
• - Az SZMSZ-ben meghatározott nyilvántartás vezetési szabályok szerint ellátja a munkaidő nyilvántartással kapcsolatos feladatokat.
• - Vezeti a tanulók jelenlétével, hiányzásával kapcsolatos nyilvántartást, valamint az osztálynaplót.
• - Az intézményvezető utasítása alapján ellát egyes adminisztrációs feladatokat.
• - Tájékoztatja az osztályfőnököt,
• ha a tanuló az iskolából több alkalommal igazolatlanul távol marad,
• ha indokoltnak tartja valamely tanuló nevelési tanácsadáson, illetve szakértői és rehabilitációs bizottsági vizsgálaton való részvételét.
• - Elvégzi a munkájával kapcsolatos közvetlen adminisztrációs feladatokat.
• - Haladéktalanul értesíti az osztályfőnököt arról, ha a tanuló veszélyeztetettségét tapasztalja vagy gyanítja. (Javasolja a gyermekjóléti szolgálat értesítését.)
• - Együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal, a családgondozóval az osztályába tartozó, illetve az általa tanított tanuló veszélyeztetettségének megszüntetése érdekében.
• - Napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek.
• - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi.
• - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (legalább a hétévenkénti továbbképzésen részt vesz).
• - Munkájához kapcsolódóan az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával használja az intézmény informatikai és irodai műszaki berendezéseit.
• - Felelős az átvett eszközökért
• - Az önértékelési feladatokat elvégzi.

Az oktatott tantárggyal kapcsolatos feladatok

A ……………………………. tantárgy oktatásával kapcsolatos feladatok

- Elsajátíttatja: ……………………… módszereit.

- Fejleszti a gyakorlati ……………………………készségeket és képességeket szóban és írásban.

- Elősegíti dalok, mondókák, versek tanulásával a gondolkodás és az emlékezőképesség fejlődését.

- Megtanítja és elsajátítatja az alapvető………………..szabályokat.

- Fejleszti az írásbeli készséget.

- Elősegíti a …………………………….ismeretek megszerzését.

- Bekapcsolódik a ……………… méréssel kapcsolatos intézményi feladatokba. Részt vesz a méréssel kapcsolatos tantárgyi feladatok meghatározásában. Közreműködik a tantárgyi eredmények elemzésében, és tanított szaktárgyának keretében felhasználja és hasznosítja az intézményi eredményeket.

Biztonságos intézményi működtetéssel kapcsolatos feladatok

• - Meggyőződik a hiányzás igazolásáról az osztályfőnökkel való konzultáció révén.
• - Napközben a betegség tüneteit mutató tanulót elkülöníti társaitól, s gondoskodik arról, hogy a tanuló szülei haladéktalanul értesítésre kerüljenek.
• - Közreműködik a tanulók egészségügyi vizsgálatánál, segíti a védőnő és az orvos munkáját.

Munkához szükséges ismeret megszerzése

• - A munkájához szükséges aktuális ismereteket megszerzi.
• - Szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésen való részvétel útján gyarapítja (részt vesz legalább a hétévenkénti továbbképzésen).

Informatikai eszközök használata

- Az intézmény informatikai szabályzatában foglaltak betartásával alkalmazza az intézmény informatikai és irodai műszaki berendezéseit.

A munkaköri leírásban foglaltak évente felülvizsgálatra kerülnek. A munkaköri leírás 201…………-től érvényes.

 

• Intézményvezető-helyettes munkakör

• Munkaközösség-vezető munkakör

• Fejlesztő pedagógus munkakör

• Iskolapszichológus munkakör

• DÖK tanárvezető munkakör

• Iskolatitkár munkakör

• Pedagógiai asszisztens munkakör

• Karbantartó munkakör

Portás munkakör

Takarító munkakör

2. számú függelék: Iskolai tankönyv- és pedagógus-kézikönyv ellátásának rendje

3.számú függelék: Önértékelési szabályzat