A Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola

A Fő út szélén áll iskolánk, mely 1903-ban nyílt meg. Akkor helyet adott az állami óvodának és állami népi iskolának. Az épület az évek során számos felújításon, bővítésen esett át, részben a világháborúk okozta pusztítások miatt. Jelenleg a Klebelsberg Intézményfentartó Központ és Piliscsaba Város közösen tartja fent az ingatlant.

Története:
• 1711-ben már működött a településen katolikus kántortanító.
• 1745-ben állt munkába Piliscsaba első név szerint ismert tanulója, a morvaországi Makovecz Imre.
• Ebben az időben építettek egy két tantermes iskolát, tanítólakást. Ezt az épületet az idősebbek régi vagy öreg iskolaként emlegették.
• 1779 körül újabb katolikus elemi iskola épült.
• E piliscsabai római katolikus felekezeti elemi iskola oktatási nyelvét az egyházmegye és az iskolaszék határozta meg. Hetente 1 nap magyarul, 1 nap szlovákul, 4 nap németül folyt a tanítás. 
• 1868-ig nem volt általános tankötelezettség Piliscsabán. Mivel ekkoriban a gyerekeket már igen korán bevonták a mezei munkákba, csak 2-3 évig tudtak iskolába járni. Ez az idő csak arra volt elegendő, hogy alapvető, elemi ismereteket szerezzenek írásban, olvasásban, számolásban és hittanban. Az iskolaév novembertől áprilisig tartott. Az iskolalátogatás díja fél és egy krajcár között mozgott.
• 1902-1903-ban állami segéllyel felépült a település első állami elemi népiskolája, mivel a gyermekek száma tovább nőtt. Az első évben csak 5 vegyes osztály indult, 3 tanítóval, magyar nyelven. A tanulók anyanyelvi megoszlása: 30 magyar, 125 német és 27 tót anyanyelvű.
• az elemi iskolával együtt gazdasági ismétlő iskola is szerveződött. Az iskolához 1 hold föld és faiskola tartozott. Emellett a lányok kötéssel, horgolással, hímzéssel foglalkoztak. Óraszámuk heti 4 óra volt.
• Az elemi népiskola épületében két csoporttal bölcsőde indult.
• 1907-ben, az Apponyi-féle törvény életbe lépéskor az "öreg iskolában" megszűnt a nemzetiségi nyelvű oktatás.
• 1926-tól indult a Piliscsabától különvált Klotildligeten az egy tanítóval működő állami elemi iskola, amely igazgatásilag a Piliscsabai Állami Elemi Iskolához tartozott.
• Az 1940/41-es tanévben vezették be a nyolc osztályos népiskolai oktatást.
• Az 1942. évi jegyzőkönyvből kiderül, hogy az iskola selyemhernyó-tenyésztéssel is foglalkozott, de eperfalevél hiányában ez nem volt sikeres.
• 1944 őszén, amikor az ország hadműveleti területté vált, októberben megszűnt a tanítás, az iskolában német katonákat szállásoltak el. 
• 1944 decemberétől a település a hadműveletek közvetlen közelébe került, mert Dorog határában öt hónapig állt a front.
• A piliscsabai iskola helyben lakó tanítói Medvedt Ede igazgató irányításával kezdték meg a két helyen belövést szenvedett iskolaépület kitakarítását, a helyi kőművesek kijavították a sérült falakat. 
• 1945 áprilisának második felében újra megindult a rendes iskolai tanítás.
• 1959-ben megkezdődött az iskola teljes átépítése, korszerűsítése. Az építési költségekhez a községi tanács egy évig hozzájárulást ajánlott fel. Az új iskolában 4 tanterem, 1 napközis foglalkoztató terem, ebédlőhelyiség, korszerű konyha, kiszolgálóhelyiségek, 1 tanári szoba, 1 szertár került elhelyezésre. Az épület tervezése és kivitelezésének irányítása a helyben lakó Kossuth-díjas építészmester, Varga Lajos munkája volt.
• 1960-62 között felújították a "nagy" iskolát is. Elkopott hajópadlózatát kicserélték, új lépcsőket építettek, mozaikborítás került a folyosókra. Megtörtént a külső tatarozás is, a nyílászárók javítása, festés, mázolás.
• 1962-ben megkezdődött a politechnika-oktatás, amely az iskolától mintegy 200 méterre lévő, bérelt szükséghelyiségben folyt.
• A 70-es évek demográfiai robbanása okozta tanulólétszám emelkedés szükségessé tette az iskola bővítését. A legcélszerűbb megoldásnak az látszott, hogy az épületet, amelyben az emeleten csak 3 tanterem volt, s a földszintje mindkét végén hosszabb, emeletráépítéssel nagyobbítsák meg. 
• Az első ütemben az ún. "esztergomi" végen történt meg a bővítés. Új tantermek, a földszinten az egykori "tornaszoba" megnagyobbítása, öltöző, vizesblokk kialakítása, központi fűtés épültek ki. A Fő úti épületben 1985-re a tantermek száma 12 volt, ezekben kb. 300-350 tanuló tanult 15 tanulócsoportban, 2 napközis csoporttal. A nevelők száma ekkor 21.
• 1995-ben 545 általános iskolai tanulót oktatott 50 nevelő a Jókai Iskolában.
• A tanulók létszáma csökkent a Ward Mária Általános Iskola és Gimnázium, valamint az újonnan megalakult Hauck János Német Nemzetiségi Általános Iskola létrejötte után. Ez utóbbinak az 1999-ben az "öreg iskola" épületét is át kellett adni, így a Fő úti Jókai Mór Általános Iskolában 150 tanuló tanult, 9 tanulócsoportban, 1 enyhén értelmi fogyatékos tanulócsoporttal, 1 napközis és 1 tanulószobai csoporttal. Csoportosztásban tanultak angol és német nyelvet.
• 2000-ben az iskola felvette Jókai Mór nevét. Szobrot állítottak a tiszteletére, és Jókai-napok keretében kulturális műsorokkal, versenyekkel emlékeznek a névadóra.

Épített érték bemutatása:
• Tömege és részletképzése helyi védelemre javasolt művi érték.
• Az iskola a Fő utca 124. szám alatt található.
• Az építész ismeretlen.

Források: 
• Ismeretlen szerző leírása, Wikipédia - Piliscsaba, Iskolái szócikkben, link: http://hu.wikipedia.org/wiki/Piliscsaba, (), utolsó letöltés: 2014. július 9. 10:27;
• Engerthné Szakács Mónika, igazgató: 100 év - A piliscsabai általános iskola évkönyve, felelős kiadó: Engerthné Szakács Mónika;
• Piliscsaba helyi építési szabályzata - 4. számú melléklet, Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft., Budapest, 2007. október.