SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola

OM: 201657

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT

2014/2015

 

  1. Általános rendelkezések

1.1.  A Szervezeti és Működési Szabályzat célja és hatálya

 

A közoktatási intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban SZMSZ) határozza meg. Megalkotása a 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről 25. § (1)-(4) bekezdései alapján történik.

A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a közoktatási intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon intézkedéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe.

Jelen SZMSZ a fenntartónak, a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ egyetértésével lép hatályba, s ezzel a korábbi SZMSZ hatályát veszti.

Az SZMSZ és az egyéb belső szabályzatok, utasítások, stb. előírásainak betartása az intézmény valamennyi dolgozójára kötelező érvényű.

Elfogadásakor egyetértési jogot gyakorol a fenntartó, az iskolai szülői szervezet, a diákönkormányzat.

 

1.2.  A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja

- 1992. évi XXXIII. Törvény A közalkalmazottak jogállásáról, valamint módosításai,

- 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről

- 2011. évi CXC. Törvény a nemzeti köznevelésről

- 26/1997. (XII.22.) Korm. Rendelet az iskola-egészségügyi szolgálatról

- 44/2007. (XII.29.) OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

- 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről. 3.§

       -2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról           5-9.§; 14-25.§

 

 

 

1.3.  Az SZMSZ jóváhagyása, hatályba lépése, a felülvizsgálat rendje

A Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján a nevelőtestület fogadta el, az intézményvezetés a fenntartó felé egyetértési jogának gyakorlása érdekében beterjesztette. Az elfogadáskor a jogszabályban meghatározottak szerint egyetértési jogát gyakorolta a Szülői Közösség, a Diákönkormányzat is, melyet a záró rendelkezésekben aláírásukkal igazolnak. A jóváhagyással egyidejűleg az előző szabályzat hatályát veszti.

Az SZMSZ visszavonásig érvényes, szükség esetén módosításra kerül. A módosításra javaslatot tehet a Szülői Közösség és a Nevelőtestület. Felül kell vizsgálni, amennyiben jogszabályváltozás, vagy az intézmény életében bekövetkezett egyéb változás szükségessé teszi. A módosítás elfogadási eljárása megegyezik az eredeti eljárással.

 

 

 

1.4.  Az SZMSZ elhelyezése, nyilvánosságra hozatalának módja

Nkt.25.§(4.): az SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el, a DÖK véleményének kikérésével.

A módosított SZMSZ-t a köznevelési törvény 25.§(4.) bekezdése alapján nyilvánosságra kell hozni.

Az SZMSZ nyomtatott példányát meg lehet tekinteni az iskolai könyvtárban és az iskola titkárságán. Tartalmáról és előírásairól az iskola igazgatója ad felvilágosítást.

 

 

  1. Az intézmény adatai az alapító okirat szerint

 

2.1.  Az intézmény, költségvetési szerv neve, adatai:

 

Az intézmény neve:                                             Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola

Címe, székhelye:                                                  2081 Piliscsaba Fő u .124.

      Az intézmény OM azonosítója:                          201657

Adószáma:                                                           15799139.1-13

Telefonszáma:                                                     0626/375-210

e-mail címe:                                                          jokaiiskola124@gmail.com

 

 

Az irányító szerv neve:                                      Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 129004

                                                                             1051 Budapest Nádor u. 32.

 

 

 

 

2.2.  Az intézmény jogszabályban megfogalmazott közfeladata, alaptevékenysége

Általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-8. évfolyamon

Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése a működési területről (Piliscsaba város közigazgatási területe)

Az intézményben felnőttoktatás nem működik.

Az általános iskola közigazgatási területen kívülről való tanulók felvételéről szabad férőhely esetén az igazgató dönt a tankerületi igazgató egyetértésével.

 

2.3.  A közoktatási intézmény alaptevékenysége és a kapcsolódó szakfeladat számok

 

Szakágazati szám: 852010- alapfokú oktatás

 

      85201           Általános iskolai nevelés, oktatás alsó tagozaton

      852011         Általános iskola nappali rendszerű nevelés 1-4. évfolyamon

      852012         Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 1-4. évfolyamon

      855911         Általános iskolai napközi otthoni nevelés

      855912         Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthonos nevelése  

      855914         Általános iskolai tanulószobai nevelés

      855915         Sajátos nevelési igényű tanulók általános iskolai tanulószobai nevelése

      85202           Általános iskolai nevelés, oktatás felső tagozaton

      852021         Általános iskola nappali rendszerű nevelés 5-8. évfolyamon

      852022         Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása 5-8. évfolyamon      

     

     

      562913         Iskolai étkeztetés

      562917         Munkahelyi étkezés

      562916         Üdülői, tábori étkeztetés

      562919         Egyéb étkeztetés

      931204         Iskolai, -diáksport tevékenység támogatása

      680002         Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

      631000         Adatfeldolgozás, világháló-portál szolgáltatás

 

Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok:

 

-          2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről

-          2008. évi CV törvény a költségvetési szervek jogállásáról és gazdálkodásáról

-          217/1998. évi (XII.30.) Korm. Rendelet az államháztartás működési rendjéről

     -     2003.évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

 

 

2.4.Az intézmény típusa

Az intézmény a tevékenység jellege alapján:                          Közszolgáltató

A közszolgáltató szerv fajtája szerint:                                    Közintézmény

 

 

A közoktatási intézmény képviseletére jogosultak:

Az intézmény képviseletét az igazgató látja el, az igazgató távolléte esetén a közoktatási intézmény SZMSZ-ében meghatározott, sorrendben következő személy képviseli.

 

 

 

2.5.A szervezeti egységek és azok engedélyezett létszáma

 

 

intézményegység

 

Pedagógus létszám

 

Technikai létszám

Felvehető maximális tanulólétszám

Általános iskola

10

3

240

 

 

2.6.Az intézmény jogosultsága

 

1.      Általános iskolában: „Nyolcadik évfolyamos tanulmányait befejezte, kilencedik évfolyamba léphet”- bizonyítvány kiállítása.

 

 

 

  1. Az intézmény alapdokumentumai

Az intézmény törvényes működését az alábbi dokumentumok biztosítják:

-          Alapító okirat

-          Pedagógiai program és helyi tanterv

-          Szervezeti és működési szabályzat

-          Házirend

-          Éves munkaterv

 

 

3.1.  Az intézményi dokumentumok nyilvánossága, a tájékoztatás, megismerés rendje

 

Az intézmény alapdokumentumai nyilvánosak, azokat minden érdeklődő megismerheti. Ennek érdekében a hatályos dokumentumokat iskolai honlap hiányában Piliscsaba város honlapján megjelentetjük. Nyomtatott példány az iskola titkárságán és nyitvatartási időben az iskola könyvtárában tekinthető meg. A házirendet a tanulókkal az első tanítási napon, a szülőkkel pedig az első szülői értekezleten ismertetni kell, részükre egy példányt át kell adni. A dokumentumról tájékoztatást az iskola vezetője és annak SZMSZ-ben kijelölt helyettese adhat.

 

 

  1. Az intézmény szervezeti felépítése, irányítása

4.1.Az intézmény szervezeti felépítése

 

 Iskolánk közös igazgatású közoktatási intézmény, mely két szakmailag önálló intézményegységből áll:

 

-          általános iskola

 

4.2.  Az iskola szervezeti egységei

 

-          Alsó tagozat 1-2. osztályok és a 3-4.osztályok összevontan működnek, ide értve az alsó tagozaton működő napközis csoport is

-          Felső tagozat 5,6,7,8 osztály ide tartozik a felső tagozaton működő tanulószobai csoport

-          Nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkakörök (gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, pedagógiai asszisztens, gyógypedagógusok)

-          Egyéb- és kisegítő munkakörök (iskolatitkár, fűtő-karbantartó, takarító)

 

 

4.3.  Az iskola szervezeti felépítésének vázlata:

 

 

Igazgató

 

Alsó tagozat

Felső tagozat

Nevelő-oktató munkát segítő

egyéb

Kisegítő munkás

 

Tanító

tanár

Gyermekvédelmi felelős

Iskolatitkár

 

 

Napközis tanító

gyógypedagógus

Pedagógiai asszisztens

Fűtő-karbantartó

takarító

 

 

 

 

 

 

 

 

 

4.4.Az iskola vezetője

Az intézmény élén az igazgató áll, jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg.

Az igazgatónak az intézmény vezetésében fennálló felelősségét, képviseleti és döntési jogkörét a köznevelési törvény állapítja meg. Munkáját a törvényi előírásokon túl a fenntartó, valamint az iskola belső szabályzatai által előírtak szerint végzi. Megbízatása a jogszabályban előírt módon és időtartamra történik. Ellátja a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt- át nem ruházható- feladatokat.

 

Felelős:

-          az intézmény szakszerű és törvényes működéséért

-          a takarékos gazdálkodásért

-          a pedagógiai munkáért

-          a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatok megszervezésért és ellátásáért

-          a tanulóbalesetek megelőzéséért

-          a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért

-          a nevelő és oktató munka biztonságos feltételeinek megteremtéséért

-          a továbbképzésekkel kapcsolatos feladatok végrehajtásáért

-          az intézményi tankönyvellátás rendjének megszervezéséért

-          a tanulmányok alatti vizsgák lebonyolításáért és rendjéért

-          a jogszabályok által a vezetőhöz utalt feladatok ellátásáért

-          az intézmény ügyintézésének, iratkezelésének és tanügyi nyilvántartásai kezelésének szabályosságáért

 

 

Gyakorolja: a munkáltatói, a kötelezettség vállalási, utalványozási jogkört

 

Dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe.

 

Képviseli az intézményt.

Az igazgató feladatkörébe tartozik különösen:

 

-          a nevelőtestület vezetése

-          a nevelő- és oktatómunka irányítása és ellenőrzése

-          az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása

-          a diákönkormányzattal, szülői szervezetekkel való együttműködés

-          a nemzeti és iskolai ünnepségek megszervezése

-          a gyermek- és ifjúságvédelmi munka irányítása

-          az iskolai könyvtár működtetése

 

 

4.5.  A vezető helyettesítésének rendje

Az igazgatót akadályoztatása esetén a helyettesítési feladatokat a mindenkori alsó tagozat negyedik osztályos tanítója látja el.

 

4.6.  A vezető munkaideje és az intézményben való tartózkodása

A vezető kötelező óraszámát jogszabályok határozzák meg, melyek függnek az iskolatípustól, az iskolai csoportok számától. A vezető munkaideje részben:

- a kötelező óráiból, az ahhoz kapcsolódó felkészülési időből áll. A felkészülési időt nem köteles az intézményben tölteni.

- a fennmaradó időben látja el vezetői feladatait, melyet beosztás szerint köteles az intézményben tölteni.

Az igazgató kötelező óraszáma az osztályösszevonások miatt heti 10 óra.

A reggeli nyitva tartás kezdetétől (7.00) a vezető beérkezéséig az ügyeletes pedagógus jogosult és köteles az intézmény működési körében szükségessé váló halaszthatatlan intézkedések megtételére. A távozó vezető után a vezető által kijelölt személy tartozik felelősséggel az intézmény rendjéért.

 

  1. Az intézmény alkalmazottai, a nevelőtestület

Az iskola dolgozóit a magasabb jogszabályok előírásai alapján megállapított munkakörökre, a fenntartó által engedélyezett létszámban a fenntartó alkalmazza. Az iskola igazgatója a Munka Törvénykönyvében meghatározott munka- és polgárjogi jogviszonyt is létesíthet egy adott feladat elvégzésére. Az iskola dolgozói munkájukat munkaköri leírásuk alapján végzik.

A teljes alkalmazotti közösség gyűlését a vezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti értekezletekről jegyzőkönyvet kell vezetni.

A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt helyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.

A dolgozó köteles a munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben a tudomására jutott, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó a munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni. Tudását továbbképzéseken köteles bővíteni.

Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Adatkezelést, adattovábbítást csak az intézmény vezetője által megbízott adatkezelő végezhet az adatkezelési szabályzatban előírtak szerint.

 

Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:

-          a dolgozó személyes adatai, bérezésével kapcsolatos adatok

-          a tanulók személyiségi jogaihoz fűződő adatok

-          a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatok

 

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az intézmény valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot mindaddig megőrizni, amíg annak közlésére az intézmény vezetőjétől engedélyt nem kap.

 

5.1.Nevelőtestület

Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból áll. A nevelőtestület határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. A nevelőtestületet és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg.

 

 

 

5.2. A pedagógusok munkarendje

A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti 40 órás munkaidőkeretben végzi munkáját, munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő- és oktatómunkával, a tanulókkal összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus napi munka, felügyeleti, és helyettesítési rendjét az órarend ismeretében az igazgató állapítja meg.

A kötelező óraszámban ellátott feladatok:

- a tanítási órák megtartása

- napközis, tanulószobás feladatok ellátása

- osztályfőnöki feladatok ellátása

- diákönkormányzat tevékenységének ellátása

- differenciált képességfejlesztő foglalkozások

- magántanuló felkészítése, vizsgáztatása

- könyvtári feladatok

 

A kötelező órában ellátandó munkaidőbe bele kell számítani a munkavégzéshez kapcsolódó előkészítő és befejező tevékenység időtartamát is. Előkészítő és befejező tevékenységnek számít a tanítási óra előkészítése, adminisztrációs feladatok, osztályzatok beírása, tanulókkal való megbeszélés, egyeztetési feladatok.

A pedagógus a beosztása szerinti foglalkozásának megkezdése előtt legalább 15 perccel köteles megjelenni az iskolában. Betegség miatti távolmaradásának okát- lehetőség szerint –az előző munkanapon, de legkésőbb az adott munkanapon 7.45 óráig köteles bejelenteni az igazgatónak vagy az ügyeletes vezetőnek.

Egyéb esetekben- legalább három munkanappal az adott időpont előtt- a pedagógus az iskola igazgatójától kérhet engedélyt a tanóra elhagyására.

A tanmenettől eltérő foglalkozást, a tanóra felcserélését, az iskolán kívüli foglalkozás megtartását az igazgató engedélyezheti, indokolt, előzetes bejelentés alapján.

A hiányzó pedagógus köteles a hiányzásának kezdetekor a foglalkozások tananyagát eljuttatni az iskola igazgatójának.

Községi- iskolai ünnepségeken, rendezvényeken a pedagógus jelenlét az alkalomhoz illő öltözetben kötelező.

Az iskolai nevelőtestület gyakorolja mindazon döntési és véleményezési jogosultságokat, amelyeket a köznevelési törvény és végrehajtási rendelete a nevelési-oktatási intézmények nevelőtestületeinek hatáskörébe utal.

A munkavégzés teljesítése az intézmény vezetője által kijelölt munkahelyen, az ott érvényben lévő szabályok és a munkaszerződésben vagy a kinevezési okmányban leírtak szerint történik.

A pedagógus tudását továbbképzéseken bővíteni köteles.

 

 

5.3. A nevelőtestület feladatkörébe tartozó ügyek átruházása, a beszámolás rendje

A nevelőtestület egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja:

   - a szakmai munkaközösségre,

   - a diákönkormányzatra.

A nevelőtestület átruházhatja:

a.) a döntési jogkörét az alábbi területeken:

- az iskola éves munkatervének elkészítése

- az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása,

- a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása,

- a továbbképzési program elfogadása;

- a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása,

- az érdekelt pedagógus felhívása, hogy adjon tájékoztatást, illetve változtassa meg döntését akkor, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától,

- az osztályzat évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára történő módosítása – a közoktatási törvényben meghatározottak szerint,

-a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól felmentettek részére a számonkérés feltételeinek meghatározása,

- az igazolt és igazolatlan mulasztások jogszabályban meghatározott mértéket meghaladó száma esetén az osztályozóvizsga tételének engedélyezése, illetve megtagadása;

 

b.) a véleménynyilvánítási jogkörét az alábbi területeken:

- az egyes pedagógusok külön megbízatásának elosztása során,

- az intézmény működése vonatkozásában,

- tantárgyfelosztás elfogadása előtt,

- a pedagógusok külön megbízásai,

- a gyakornoki szabályzat kiadása,

- a beruházási és fejlesztési tervek megállapítása,

- a feladat ellátási terv vonatkozásában,

- a tanulóközösség döntési jogkörének gyakorlása – saját közösségi életük tervezése, szervezése valamint tisztségviselőik megválasztása vonatkozásában,

- a diákönkormányzat egyes döntései tekintetében, így a diákönkormányzat saját működése, működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználása, hatóságkörei gyakorlása, egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása, tájékoztatási rendszerének létrehozása és működtetése,

- a diákönkormányzat által az egy tanítási nélküli munkanap programjának meghatározása esetében,

- a tankönyvtámogatás rendjének meghatározása tekintetében,

- az intézményigazgatói pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása ügyében;

c.) javaslattételi jogkörét a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamely kérdésével kapcsolatban;

d.) értékelési jogkörét a minőségirányítási program végrehajtására vonatkozóan,

e.) egyetértési jogkörét a következők szerint:

- az intézmény belső dokumentumaiban meghatározott kérdésekben;

f.) egyéb jogait, mint például, hogy

- döntsön a nevelőtestületi értekezlet összehívása kezdeményezésének elfogadásáról

 

A tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés céljából a nevelőtestület fegyelmi bizottságot hoz létre. A fegyelmi bizottság állandó tagja: az intézmény igazgatója, változó tagjai: a tanuló osztályfőnöke, és az a két pedagógus, aki a tanulót a heti legmagasabb óraszámban tanítja. A fegyelmi bizottság a nevelőtestületi értekezleteken ad tájékoztatást a fegyelmi ügyekről a nevelőtestületnek.

A pedagógusok félévkor és az év végén munkájukról beszámolót kötelesek adni az intézmény vezetőjének.

 

5.4. Gyermek- és ifjúságvédelmi felelős

A gyermek- és ifjúságvédelmi felelőst az igazgató bízza meg a nevelőtestület véleményének kikérése után. Részletes feladatait munkaköri leírása tartalmazza. Ennek tanulókat érintő pontjait az osztályfőnökök tanév elején ismertetik a tanulókkal és a szülőkkel. Szervezi és irányítja az iskola drogmegelőzési programját. Részt vesz a tanulók fegyelmi tárgyalásain, kiemelt figyelemmel kíséri a halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, sajátos nevelési igényű tanulókat, segíti problémáik megoldását, kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, a szakértői és rehabilitációs bizottsággal, a nevelési tanácsadóval.

 

6.  Szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

 

6.1. Nevelőtestületi értekezlet

 

- Nevelési-oktatási kérdésekben az intézmény dolgozói között a kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelőtestületi értekezleteken valósul meg.

 

Résztvevői: Az intézmény alapfeladatának ellátásával összefüggő munkakörben foglalkoztatott főfoglalkozású, részfoglalkozású, nyugdíj mellett foglalkoztatottak, valamint a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű alkalmazottak.

- A tanév tervezett értekezletei az alábbiak:

 

                  - tanévnyitó értekezlet

    - félévi és év végi beszámoló, szakmai munkát értékelő értekezlet

                  - őszi nevelési értekezlet

                   - tavaszi nevelési értekezlet

 

A nevelőtestületi értekezlet összehívását az igazgató rendeli el, szervezi, vezeti le, jegyzőkönyvét az iskolatitkár vezeti.

 

Nevelőtestületi értekezletet kell tartani:

-                      a pedagógiai program és módosításának elfogadásakor

-                      az SZMSZ elfogadására és módosítására

-                      házirend elfogadására

-                      a tanévnyitás előkészítésére, éves munkaterv elfogadására

-                      a féléves munka értékelésére

-                      az intézményvezetői pályázathoz készített, vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítására

 

 

6.2. Nevelői értekezletek

Azokban az ügyekben, amelyek kizárólag az 1-4, az 5-8. évfolyamokon, illetve az alapfokú művészetoktatás évfolyamain tanító pedagógusokat, tanulókat érintik, külön kell értekezletet tartani. Érvényes a nevelőtestület határozata, ha azt a jelenlévők legalább 5 %-a elfogadja.

 

6.3. Alkalmazotti közösség értekezlete

Az intézmény pedagógia szervezeti egységei közötti kapcsolattartás színtere.

Az értekezletet jogszabályban meghatározott ügyekben kell összehívni. Rendkívüli értekezlet összehívását az igazgató bármikor kezdeményezheti.

 

 

7. Az intézményi közösségek, kapcsolattartás

 

7.1. Alkalmazotti közösség

Az iskola nevelőtestületéből és az intézményben dolgozó adminisztratív és technikai dolgozókból áll. Az iskolai közalkalmazottak jogait, kötelességeit, juttatásait, valamint az iskolán belüli érdekérvényesítési lehetőségeit a magasabb jogszabályok illetve rendeletek rögzíthetik.

 

A szervezet dolgozóira vonatkozó általános előírások:

 

Az intézmény valamennyi dolgozója köteles

A munkakörébe tartozó munkát képességei kifejtésével, az elvárható szakértelemmel és pontossággal végezni, a hivatali titkot megtartani. Ezen túlmenően, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra, vagy más személyre hátrányos következményekkel járhat. A dolgozó munkáját az arra vonatkozó szabályoknak és előírásoknak, a munkahelyi vezetője utasításainak, valamint a szakmai elvárásoknak megfelelően köteles végezni.

Amennyiben adott esetben, jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, amelyek hivatali titoknak minősülnek, és amelyek nyilvánosságra kerülése az intézmény érdekeit sértené. Adatközlést, adattovábbítást csak az intézmény igazgatója által megbízott adatkezelő végezhet az adatkezelési szabályzatban előírtak szerint.

Az intézménynél hivatali titoknak minősülnek a következők:

- a dolgozók személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok

- a gyermekek, tanulók, dolgozók személyiségi jogaihoz fűződő adatok.

A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül.

 

A dolgozó köteles:

 

a.) munkaköri feladatait

       - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályoknak,

       - az egyéb szakmai előírásoknak és vezetői elvárásoknak,

       - valamint a munkaköri leírásában foglaltaknak megfelelően,

       - a közérdek szolgálatával ellátni,

 

b.) a munkával kapcsolatos szakmai, általános és speciális helyi ismereteket elsajátítani, a feladatkörét érintő szabályzatokat és egyéb írásos vezetői utasításokat megismerni és végrehajtani,

c.) a munkarendje szerinti időben és helyen megjelenni, munkáját célszerűen megszervezni és végezni, a munkájával kapcsolatos határidőket betartani,

 

7.2. Szülői közösség

A szülők a köznevelési törvényben meghatározott jogaik érvényesítése, illetve kötelességük teljesítése érdekében szülői közösséget hozhatnak létre.

Az osztályok szülői szervezeteit az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Az osztályok szülői szervezetei maguk közül tisztségviselőket választanak. Az iskolai szülői szervezet legmagasabb döntéshozó szerve az iskolai szülői szervezet vezetősége.

A szülői szervezetet az alábbi döntési, véleményezési, egyetértési jog illeti meg:

 

a) véleményezési jog:

- az iskolai tanév előtt (az oktatási év rendjére vonatkozó dokumentumot a szülői szervezetnek úgy kell átadni, hogy legalább 7 nap rendelkezésre álljon a véleményalkotásra);

- a fenntartó közoktatási intézmény megszüntetésével, átszervezésével, feladatváltozásával, nevének megállapításával, költségvetésének meghatározásával és módosításával, vezetőjének megbízásával és megbízatásának visszavonásával kapcsolatos - a végleges döntés meghozása előtt,

- a minőségirányítási program végrehajtásáról,

      - az iskolai tankönyvellátás rendjéről annak elfogadása előtt,

    - a tankönyvrendeléssel kapcsolatban;

 

b. ) egyetértési jogot gyakoroljon:

- a pedagógiai program, intézményi minőségirányítási program, házirend elfogadásával kapcsolatban,

   - az első tanítási óra legfeljebb negyvenöt perccel korábban való megkezdésével,

   - a tankönyvjegyzékben nem szereplő tankönyvek megrendelésével,

 

c) egyéb:

- figyelemmel kísérje a tanulói, gyermeki jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét,

- tájékoztatást kérjen a tanulók, gyermekek nagyobb csoportját érintő bármely kérdésben a nevelési-oktatási intézmény vezetőjétől, s az e körbe tartozó ügyek tárgyalásakor képviselője tanácskozási joggal részt vehet a nevelőtestület értekezletein;

 

A szülői szervezet vezetőjének feladata, hogy

- a hatáskörébe utalt jogköreit – amennyiben van előírt határidő - a rendelkezésre álló időn belül gyakorolja,

- megadja a döntéseivel, hatáskör gyakorlásával kapcsolatban kialakított álláspontjáról a szükséges tájékoztatást az érintett szerveknek.

 

A kapcsolattartás formái

A szülői szervezet és az intézményvezető közötti kapcsolattartás formái jellemzően a következők:

- szóbeli személyes megbeszélés, jogi tanácsadás, szervezési tevékenység a szülői szervezet vezetőjével,

- közreműködés az előterjesztések, illetve jogkör gyakorlásához szükséges tájékoztatók elkészítésében az intézményvezetők részéről,

- munkatervek egymás részére történő megküldése,

- értekezletek, ülések,

- szülői szervezet képviselőjének meghívása a nevelőtestületi értekezletre,

- a nevelőtestület képviselőjének meghívása a szülői szervezet ülésére,

- írásbeli tájékoztatók a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkörébe tartozó ügyekről egymás írásbeli tájékoztatása a jogkör gyakorlásokhoz,

- azon dokumentumok, iratok átadása, melyek a nevelőtestület, illetve a szülői szervezet jogkör gyakorlása eredményeként keletkeztek (határozat kivonatok),

- a szülői szervezet nevére szóló levelek bontás nélküli átadása az érintett személyeknek,

- a szülői szervezet által elintézett iratok érdekeltek részére történő átadása.

 

 

 

A szülői szervezet tisztségviselői

A szülői szervezet aktuális tisztségviselőit, illetve elérhetőségüket a szülői szervezet szervezeti és működési szabályzata tartalmazza, melyet a szülői szervezet köteles nyilvánosságra hozni.

 

7.3. Diákönkormányzat

A diákönkormányzat jogszabályban meghatározott esetekben egyetértési, véleményezési jogkörrel rendelkezik. Az igazgató az egyetértési joggal érintett, illetve a véleményeztetésre kerülő anyagok tervezetének előkészítésébe bevonhatja a diákönkormányzat képviselőit, tőlük javaslatot kérhet. Azokban az ügyekben, amelyekben egyetértési jogkört gyakorol vagy véleményének kikérése kötelező, képviselőjét a nevelőtestületi értekezletre meg kell hívni. A diákönkormányzat munkáját az igazgató által kijelölt pedagógus segíti.

Az intézményi tanulók összességét érintő ügyekben a diákönkormányzat az igazgatóhoz fordulhat.

A diákönkormányzat részére az intézmény szükség szerint, előzetes kérésre helyiséget biztosít. A diákönkormányzat anyagi támogatásáról a költségvetés elkészítésekor gondoskodik. A diákönkormányzat használhatja a fénymásolót.

 

 

7.4. Osztályközösségek

Az azonos évfolyamra járók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg, tevékenységüket a munkaköri leírásuk alapján végzik.

Az osztályfőnök feladatai közé tartozik:

-          Segíti, koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Látogatja osztálya tanítási óráit. Észrevételeit megbeszéli a tanárokkal és a szülőkkel.

-          Ellenőrző könyv útján tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi munkájukról.

-          Kapcsolatot tart a szülőkkel (szülői értekezlet, családlátogatás)

-          Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát.

-          Kapcsolatot tart a gyermekvédelmi felelőssel.

-          Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

 

Az osztályfőnöki feladatok ellátásáért osztályfőnöki pótlékot és heti egy óra órakedvezményt kap a feladatot ellátó pedagógus.

Az alapfokú művészetoktatásban osztályfőnöki pótlékot kap:

-          aki főtárgyat vagy minimum négy előképzős csoportot tanít

-          a pótlék mértékét a munkaidő arányában kell meghatározni

 

 

7.5. A szülő és a pedagógus együttműködésének formái

Az iskola az év folyamán a munkatervben előre meghatározott időpontokban a következőket tartja:

 

 

a, Szülői értekezlet

feladata: a szülők tájékoztatása:         - az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről

                                                      - éves munkatervről

-a gyermek tanulmányi eredményeiről, iskolai       magatartásáról

                                                     - a helyi tanterv követelményeiről

                                                     - továbbtanulási lehetőségekről

 

b, Fogadóóra

 

A fogadóórák elsődleges célja, hogy a tanulók egyéni iskolai előrehaladásáról, tanulmányi teljesítéséről, magatartásáról, szorgalmáról, problémáiról tájékoztassa a szülőket. A szülők ilyenkor személyre szabott tájékoztatást kapnak. A fogadóórákon az iskolában tanító valamennyi pedagógusnak jelen kell lennie.

 

c, Nyílt tanítási napok

 

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, közvetlenül tájékozódjon gyermeke iskolai munkájáról.

 

d, Írásbeli tájékoztató

 

Feladata a szülő tájékoztatása a tanulók tanulmányi eredményeiről, magatartásával összefüggő eseményekről. Eszköze: tájékoztató füzet, levél.

A szülői kapcsolattartás az iskolai rendezvények, bemutatók, versenyek alkalmával is megvalósul. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban is közölhetik az iskola pedagógusaival, vezetőjével.

 

A szülő jogos igénye, hogy tanköteles gyermeke tanulmányi előmeneteléről és az iskolában tanúsított magatartásáról rendszeres tájékoztatást, visszajelzést kapjon. A rendszeres visszajelzés érdekében a heti 1 vagy 2 órás tantárgyakból félévente minimum 3, a heti 3 vagy ennél nagyobb óraszámú tárgyaknál havonta legalább két érdemjegy alapján osztályozható a tanuló.

 

 

  1. Külső kapcsolatok rendszere, formája, módja

 

 

Az iskolát a külső kapcsolatokban az igazgató képviseli.

 

 

Az intézmény rendszeres kapcsolatot tart:

 

a) egyes kiemelt intézményekkel, szervekkel:

       - a fenntartóval,

       - más oktatási intézményekkel,

       - az intézményt támogató szervezetekkel;

b) a gyermekjóléti szolgálattal;

c) az egészségügyi szolgáltatóval;

d) egyéb közösségekkel:

       - az intézménnyel jogviszonyban állók hozzátartozóival,

       - a település egyéb lakosaival.

 

 

Egyes kiemelt intézményekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás

 

 

A fenntartóval való kapcsolat:

 

Az intézmény és a fenntartó kapcsolata folyamatos, elsősorban a következő területekre terjed ki:

- az intézmény átszervezésére, megszüntetésére,

- az intézmény tevékenységi körének módosítására,

- az intézmény nevének megállapítására,

- az intézmény pénzügyi-gazdálkodási tevékenységére (elsősorban a költségvetésre, költségtérítésekre, a szociálisan adható kedvezményekre stb.),

- az intézmény ellenőrzésére:

- gazdálkodási, működési törvényességi szempontból,

- szakmai munka eredményessége tekintetében,

- az intézményben folyó gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységre, beleértve a gyermek és tanulóbalesetek megelőzése érdekében tett intézkedéseket, valamint

- az intézményben folyó szakmai munka értékelésére,

 

 

 

 Más oktatási intézményekkel való kapcsolattartás

 

Az intézmény más oktatási intézményekkel kapcsolatot alakít ki.

A kapcsolatok lehetnek:

- szakmai,

- kulturális,

- sport és egyéb jellegűek.

A gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolattartás

 

 

Az intézmény kapcsolatot tart a gyermekek, tanulók veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében a:

- gyermekjóléti szolgálattal, illetve

- gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó más:

- személyekkel,

- intézményekkel és

- hatóságokkal.

 

Az intézmény segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól, ha a gyermekeket, tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni.

 

Az intézmény a gyermekjóléti szolgálattal közvetlen kapcsolatot tart fenn.

 

 

A kapcsolattartás formái, lehetséges módjai:

 

- a gyermekjóléti szolgálat értesítése – ha az intézmény a szolgálat beavatkozását szükségesnek látja,

- esetmegbeszélés – az intézmény részvételével a szolgálat felkérésére,

- a gyermekjóléti szolgálat címének és telefonszámának intézményben való kihelyezése, lehetővé téve a közvetlen elérhetőséget,

- előadásokon, rendezvényeken való részvétel az intézmény kérésére.

 

Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás

 

Az intézmény a gyermekek, tanulók mindennapos, rendszeres egészségügyi felügyeletét egészségügyi szolgáltató bevonásával oldja meg.

 

Az egészségügyi szolgáltatóval az intézménynek folyamatos kapcsolata van.

A szolgáltatatást a szolgáltató szolgáltatási szerződés alapján biztosítja az intézménynek.

A szolgáltatás díját az intézmény költségvetésében tervezni kell.

 

A kapcsolattartás részletes formáját, módját a szerződésben az intézményben jelentkező jogos igények szerint kell rendezni.

 

 

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartása

 

Az intézmény egyéb közösségekkel való kapcsolattartására a közösségi szervező, kulturális és sport tevékenység jellemző.

Összetartó szerepe jelentős.

A külső kapcsolattartás a hagyományos rendezvényekben, illetve más jellegű programokban jelenik meg.

 

  1. Az iskola működési rendje

 

9.1.       Nyitva tartás rendje

 

Az intézmény a székhelyen szorgalmi időben hétfőtől péntekig 7.00. órától 16.00 óráig tart nyitva. A szülői értekezlet, a fogadóórák és   egyéb rendezvények alkalmával a nyitva tartás ideje az igazgató rendelkezése szerint meghosszabbodhat. Az iskola vezetőjének engedélyével a fenntartóval való egyeztetést követően az iskola épülete ettől eltérő időpontban előre egyeztetett megállapodás alapján szombaton vagy vasárnap is nyitva lehet.

 

A reggeli ügyelet 7.00. órától 8 óráig tart. A vezető beérkezéséig az ügyeletes nevelő felel az iskola működésének rendjéért.

Az iskolában a tanítási órák 8 órától 13. 45 óráig tartanak, a tanítási órák hossza 45 perc, az óraközi szünetek 15 percesek.

 

A napközis csoportok munkarendje a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődik és 16.00-ig tart.

 

A nevelő- oktató munka a kijelölt tantermekben folyik.

 

Az intézményi étkezők részére az étkezést 11.45. és 14 óra között kell lebonyolítani.

 

Az iskolában reggel 7.00-tól, az óraközi szünetekben és az étkezések alkalmával ügyelet működik. Az ügyeletes nevelő köteles a rábízott épületrészben a házirend alapján a tanulók magatartását ellenőrizni, továbbá az épület rendjének, tisztaságának, vagyon-és állagvédelmének, balesetvédelmi szabályainak betartását ellenőrizni. A szünetekben egyidejűleg 2-2 fő kerül beosztásra. Az ügyeletes nevelők felelőssége az iskola egész területére kiterjed.

 

A tanuló tanítási idő alatt csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelmére az osztályfőnök illetve a részére órát tartó pedagógus írásos engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rendkívüli esetben- szülői kérés hiányában- csak az ügyeletes nevelő adhat engedélyt az iskola elhagyására. A tanuló távollétét a naplóba minden esetben be kell jegyezni.

 

Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, mely a hirdetőtáblán olvasható.

 

 

9.2.       Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az iskolával

 

Külső látogatók az iskolában folyó nevelő-oktató munkát nem zavarhatják.

 

A szülők a gyermeküket a tanteremig kísérhetik, tanítás kezdete előtt 5 perccel pedig el kell hagyják az épületet.

 

A tanórák látogatására külső személyeknek az igazgató ad engedélyt. Óralátogatást tanítási óra közben megkezdeni, a tanítási óra menetét zavarni nem szabad.

 

Hivatali ügyeket, befizetéseket hetente két alkalommal, kedden és pénteken intézhetnek 13 óra és 14 óra között.

 

 

9.3.      Az iskola helyiségeinek használata

 

 

Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit nyitvatartási időben rendeltetésszerűen használhatják. A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják.

A kötelező tanítási időn túl csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat tanuló az iskolában.

 Az iskola berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató és a működtető önkormányzat előzetes engedélyével lehet, átvételi elismervény ellenében.

 

Az iskola teljes területén, az épületben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles:

-          a közösségi tulajdont védeni

-          a berendezéseket rendeltetésszerűen használni

-          az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni

-          az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni

-          a tűz- és balesetvédelmi előírások szerint eljárni

-          a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani

 

Az iskola helyiségeit külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglakozásokat, rendezvényeket nem zavarja. Az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevők az iskola épületén belül csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak.

 

Az iskola helyiségeinek használói felelősek:

-az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért

-az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért

-tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért

-az iskola SZMSZ-ében, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért

 

 

A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a teremben tanító tanár köteles az igazgató tudomására hozni. Az intézményben, annak felszereléseiben és a berendezési tárgyaiban okozott károkat a károkozónak meg kell téríteni.

 

A tantermek, tornaszoba és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a karbantartó felel.

 

 

9.4. Dohányzás, dohányzóhely

 

Az intézmény területén a dohányzás az intézménybe látogató külső embereknek és az intézmény dolgozóinak is szigorúan tilos.

 

 

9.5.  Egyéb szabályok:

 

Telefonhasználat:

 

Az intézményben lévő telefonok magáncélra csak térítés ellenében használhatók.

Az ellenőrzés szúrópróbaszerűen történik, részletes számla lekérésével. A telefonálásokat mindenki írásban köteles regisztrálni. Ellenőrzésért felelős: intézmény-vezető

 

Fénymásolás:

 

A intézményben a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása térítésmentesen történhet.

Minden egyéb esetben a fénymásolásért térítési díjat kell fizetni.

 

Dokumentumok kiadásának szabályai:

 

Az intézményi dokumentumok (személyi anyagok, szabályzatok) kiadása csak az igazgató engedélyével történhet.

 

 

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományok
ápolásával kapcsolatos feladatok

 

 

Az intézményben az ünnepélyek, megemlékezések rendje évenként ismétlődő jelleggel, a korábbi hagyományokat ápolva kerül meghatározásra.

 

Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét az ünnepély, megemlékezés nevének és az irányadó, hozzávetőleges időpontjának megjelölésével az SZMSZ tartalmazza.

 

Az ünnepélyek, megemlékezések pontos időpontját, a rendezvényekkel kapcsolatos feladatokat és felelősöket a tagintézmények az éves munkaterveikben határozzák meg.

 

 

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok

A hagyományápolás az iskola valamennyi dolgozójának, illetve ellátottjának a feladata.

A hagyományápolással kapcsolatos feladatok célja az intézmény meglévő hírnevének:

    - megőrzése, illetve

    - növelése.

.

Az ünnepélyek, megemlékezések rendje

 

 

Az ünnepély, megemlékezés neve

Az ünnepély, megemlékezés (irányadó) időpontja

 

Iskola tanévnyitó

Szeptember 1.

Első tanítási nap / Utolsó tanítási nap

Szeptember 1./június 15.

 

Október  06. Az Aradi Vértanúk Emlékünnepe

Október

 

Október 23. az 1956. október 23-i forradalom ünnepe

Október

Karácsony

 

December

Farsang

 

Február

A kommunista és egyéb diktatúrák áldozatai- emléknap

Február 25.

 

Március 15.

Március

A holokauszt áldozatai

Április 16.

 

Anyák Napja

Május

 

Majális

Május

A Nemzeti összetartozás napja

Június 4.

 

Ballagás, évzáró

Június

 

Magyar Kultúra Napja/ Költészet Napja/Madarak-Fák Napja/Föld Napja

naptár szerinti napon

 

 

 

 

 

10.  A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái

 

Az intézményben az alábbi tanórán kívüli foglalkozások működnek:

-          napközi

-          tanulószoba

-          szakkörök, diáksportkör, felzárkóztató foglalkozások, továbbtanulásra előkészítő foglalkozások

        1.Napközi

 

A napközi szervezése alsó tagozaton, 1-4. évfolyamon történik. A tanítás nélküli munkanapokon felügyeletet a szülők körében végzett felmérés alapján, minimum 8 fő jelentkezése esetén szervezünk.

 

 Tanulószoba

 

A tanulószoba szervezése az iskola felső tagozatán történik az 5-8 évfolyamon.

 

2.      A szakkörök

 

Az intézmény hagyományainak megfelelő szakköröket hirdet meg, de a tanulók is kezdeményezhetik a szervezését. A szakköri foglalkozásokra szorgalmi időszak keretében lehet jelentkezni, időtartama heti 1 tanóra.

 

3.      Az iskolai sportkör

 

A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét a testnevelő tanár szervezi a szorgalmi időre. A tanulók részvétele önkéntes, de törekedni kell arra, hogy a foglalkozásokon minél nagyobb számban vegyenek részt. Az iskolai sportköri csoportok az edzéstervben meghatározottak szerint használhatják az intézmény sportlétesítményeit, a tornaszobát és az udvart.

 

4.      Felzárkóztató foglalkozások

 

A korrepetálások célja az alapképességek fejlesztése és a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás. A korrepetálást az igazgató által megbízott pedagógus tartja. Az első négy évfolyamon a korrepetálásokat az osztályfőnökök tartják. Felzárkózató foglalkozás a tanulást közvetlenül segítő tantárgyi foglalkozás, korrepetáló, tehetséggondozás.

 

A tanórán kívüli foglalkozásokra vonatkozó szabályok:

 

A foglalkozásokra jelentkezés önkéntes. A jelentkezés a tanév elején történik és egy tanévig szól.

A felzárkóztató foglalkozásokra kötelezett tanulókat a pedagógusok jelölik ki, ilyenkor a részvétel kötelező.

A tanórán kívüli foglalkozásokat a tantárgyfelosztás rögzíti, vezetőit az igazgató bízza meg, arról szakköri naplót kell vezetni.

Az osztályfőnökök a nevelőmunka elősegítése érdekében évente egy alkalommal a munkatervben meghatározott időpontban osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek.

Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének érdekében tanulmányi versenyeket, kulturális és sportvetélkedőket szervez. A versenyek szervezéséért a pedagógusok a felelősek.

 

 

 

 

 

11.  A pedagógiai nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének rendje

 

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének célja az esetlegesen előforduló hibák mielőbbi feltárása, majd a feltárást követő helyes gyakorlat megteremtése.

Az ellenőrzés célja másrészről a pedagógiai munka hatékonyságának fokozása.

 

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésével szemben támasztott követelmények:

    - fogja át a pedagógiai munka egészét,

    - segítse elő valamennyi pedagógiai munka emelkedő színvonalú ellátását,

    - a tantervi, illetve nevelési tervi követelményekhez igazodva mérje és értékelje a pedagógus által elért eredményeket, ösztönözzön a minél jobb eredmény elérésére,

     - támogassa az egyes pedagógiai munka legcélszerűbb, leghatékonyabb, tanulóbarát ellátását,

     - a szülői közösség, és a tanuló közösség (intézményi szék, diákönkormányzat) észrevételei kapcsán elfogulatlan ellenőrzéssel segítse az oktatás valamennyi szereplőjének megfelelő pedagógiai módszer megtalálását,

     - biztosítsa, illetve segítse elő a fegyelmezett munkát,

     - támogassa a különféle szintű vezetői utasítások, rendelkezések következetes végrehajtását, megtartását,

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésére jogosultak

A, igazgató

B, külső szakértő az igazgató felkérésére.

C, intézményfenntartó illetékes szakembere

A pedagógiai munka belső, valamely témájú területre vonatkozó ellenőrzésére az intézmény valamennyi pedagógus dolgozója javaslatot tehet.

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái

 

A pedagógiai munka belső ellenőrzésének formái különösen a következők lehetnek:

       - szóbeli beszámoltatás,

       - írásbeli beszámoltatás,

       - értekezlet,

       - óralátogatás,

       - foglalkozáslátogatás,

       - iskolaérettségi teszt eredmények,

       - felvételi, továbbtanulókkal kapcsolatos mutatók elemzése,

       - kompetencia felmérések eredményei,

       - speciális felmérések, tesztek, vizsgálatok.

 

 

 

12.Pályázatokon való részvétel

Az intézményben dolgozó neveléssel foglalkozó munkatársak kiemelt feladata a pályázati források figyelemmel kísérése.

 

13. Az intézményi védő, óvó előírások

A nevelési-oktatási intézmény a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet alapján a Szervezeti és Működési Szabályzatában szabályozni köteles az intézményi védő, óvó előírásokat.

 A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

Minden pedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy:

       - a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez  szükséges  ismereteket átadja és

        - ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá

        - ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye.

 

Általános előírások

A  gyermekekkel, tanulókkal:

- az iskolai tanítási év, illetve óvodai nevelési év, valamint

- szükség szerint tanóra, foglalkozás, kirándulás stb. előtt

ismertetni kell a következő védő-óvó előírásokat.

 

Védő-óvó előírás:

- a tanulók, gyermekek egészsége és testi épsége védelmére vonatkozó előírás,

- a foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrások,

- a tilos és az elvárható magatartásforma

meghatározása, ismertetése.

A védő-óvó előírásokat a gyermekek, tanulók életkorának és fejlettségi szintjének megfelelően kell ismertetni.

 

Az ismertetés tényét és tartalmát dokumentálni kell.

 

Az intézmény házirendjében kell meghatározni azokat a védő, óvó előírásokat, amelyeket a gyermekeknek, tanulóknak az intézményben való tartózkodás során meg kell tartaniuk.

 

A gyermek- és tanulóbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok

Az iskola igazgatójának az iskolában feladata, hogy ellenőrizze:

- hogy az intézmény területén a gyermekekre, tanulókra veszélyes eszköz, szerszám csak a legszükségesebb időtartamig, az adott felújítási, egyéb szerelési tevékenység idejéig, s csak az azzal dolgozók állandó felügyelete mellett legyen;

- hogy a tanulók, gyermekek elektromos áramütés elleni védelme folyamatosan biztosítva legyen – az ajzatok vakdugózásával, illetve a hálózat megfelelő védelmével;

- hogy a tanulók, gyermekek az épület számukra veszélyforrást jelentő helyiségeibe ne juthassanak be.

 

A pedagógusok feladata, hogy:

 

- haladéktalanul jelezzék az intézményvezető felé azokat a helyzeteket, melynek ellenőrzésére az intézményvezető felelős,

- a mindennapos tevékenységük során fokozottan ügyeljenek az elektromos berendezések használatára, kezelésére. A különböző berendezéseket úgy tárolják, hogy azokhoz a gyermekek, tanulók ne férhessenek hozzá;

- javaslatot tegyenek az intézmény épületének és az osztálytermeinek, és közösségi helyiségeinek még biztonságosabbá tételére.

 

A tanuló- és gyermekbalesetek esetén ellátandó feladatok:

 

 

Az iskolaigazgató feladata:

 

- kijelöli azt a személyt, aki a gyermek- és tanulóbaleseteket nyilvántartja;

 

A pedagógusok feladata:

 

- az intézményvezető utasítására a balesetekkel kapcsolatos nyilvántartás vezetése,

- nem súlyos balesetekkel kapcsolatos feladatok az intézményvezető utasítására:

- közreműködik a három napon túl gyógyuló sérülést okozó gyermek- és tanulóbalesetek haladéktalan kivizsgálásában,

- e balesetekről jegyzőkönyvet vesz fel,

- jegyzőkönyvet készít, ha a kivizsgálás elhúzódása miatt az adatszolgáltatás határideje nem tartható,

- súlyos balesetekkel kapcsolatban:

- a balesetet jelenti az intézményvezetőnek, illetve az intézményvezető távolléte esetében a helyettesítési rendnek megfelelően gondoskodik a balesetet jelentéséről,

- közreműködik a baleset kivizsgálásában,

- közreműködés az intézményszék, ennek hiányában a szülői szervezet tájékoztatásában, és a gyermek- és tanulóbalesetek kivizsgálásában való részvétele biztosításában,

- intézkedési javaslat kidolgozása minden gyermek- és tanulóbalesetet követően a megelőzésre; az intézményvezető megelőzéssel kapcsolatos utasításainak végrehajtása.

 

Nem pedagógus alkalmazott:

- az intézményvezető utasításának megfelelően működik közre a gyermek- és tanulóbaleseteket követő feladatokban.

 

 

13.1. Rendkívüli esemény, bombariadó stb. esetén szükséges teendők

Az intézményben rendkívüli esemény észlelésekor, tudomásra jutásakor haladéktalanul tájékoztatni kell az intézményvezetőt.

A rendkívüli esemény észlelése után az ügyeletes vezető az épületben tartózkodó személyeket szóban és szaggatott jelzőcsengővel értesíti.

Az intézményvezető a rendkívüli esemény jellegének megfelelően

  a) haladéktalanul értesíti:

     - az érintett hatóságokat,

     - a fenntartót,

     - a szülőket;

 

b) megtesz minden olyan szükséges intézkedést, amelyek a gyermekek, tanulók védelmét, biztonságát szolgálják.

Rendkívüli eseménynek számít különösen:

- a tűz,

- az árvíz,

- a földrengés,

- bombariadó,

- egyéb veszélyes helyzet, illetve a nevelő, oktató munkát más módon akadályozó, nehezítő körülmény:

Amennyiben a rendkívüli esemény jellege indokolja, gondoskodni kell az intézmény kiürítéséről, amely a tűzvédelmi szabályzat szerinti terv szerint kell, hogy történjen.

 

Az egyéb intézkedést követelő rendkívüli események bekövetkeztekor az intézményvezető, a pedagógusok bevonásával a legjobb belátása szerint dönt.

 

A rendkívüli esemény során az intézményvezetőnek gondoskodnia kell:

- amennyiben a tanulók, gyermekek intézményben történő elhelyezését meg kell szüntetni, a szülők mielőbbi értesítése, a tanulók, gyermekek hazajutásának, illetve más intézményben történő elhelyezésének megszervezése,

- a következő napot, esetleg napokat érintő tanítási (nevelési) szünet elrendeléséről, s a szülők tájékoztatásáról,

- olyan intézkedések meghozataláról, melyek biztosítják a tanulók, gyermekek maximális védelmét.

 

 

13.2.  A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

 

Az intézmény orvosi vizsgálatot biztosít az alkalmazottak részére, az egészségügyi alkalmassági vizsgálaton való részvétel, évenkénti tüdőszűrés s az ott kapott igazolás leadása a munkahelyi vezetőnek minden alkalmazott számára kötelező. Az egészségügyi kiskönyvhöz kötött munkaköröket és a hozzájuk kapcsolódó feladatokat a törvény szabályozza.

 

A gyermeknek, tanulónak joga, hogy rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesüljön. Ezt a jogot az intézmény biztosítani köteles, ennek keretében gondoskodnia kell arról, hogy a gyermekek, tanulók a tankötelezettség végéig évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti és belgyógyászati vizsgálaton vegyenek részt.

 

Az óvodai és iskola-egészségügyi ellátás:

- a gyermekorvos és

- a védőnő

együttes szolgáltatásából áll.

 

Az iskola-egészségügyi ellátásban közreműködik még:

-   a fogorvos és a fogászati asszisztens.

 

 

13.3. A mindennapi testedzés formái, az iskolai sportkör, valamint az intézmény vezetése közötti kapcsolattartás formái és rendje

Az iskolában a mindennapi testedzés lehetséges formái:

- a kötelező tanórai foglalkozások,

- a nem kötelező tanórai foglalkozások,

- az iskolai sportköri foglalkozások.

 

A mindennapi testedzést úgy kell megszervezni, hogy a tanulók részére biztosítva legyen naponta legalább negyvenöt perc időtartamban a testmozgás, sportolás lehetősége. Ha az iskolában legalább négy évfolyam és annak keretén belül évfolyamonként legalább egy-egy osztály működik, biztosítani kell az iskolai sportkör működését. Az iskolai sportköri foglalkozások megszervezéséhez hetente legalább kétszer negyvenöt percet kell biztosítani a nem kötelező tanórai foglalkozások időkeretének terhére. 2012. szeptember 3.-tól az iskola első és ötödik évfolyamán a heti öt testnevelés óra kötelező az új köznevelési törvény szerint.

 

A tanulót, ha egészségi állapota indokolja, az iskolaorvosi, szakorvosi szűrővizsgálat alapján könnyített vagy gyógytestnevelési órára kell beosztani. A gyógytestnevelési órákat az iskolában vagy a pedagógiai szakszolgálat feladatainak ellátására kijelölt közoktatási intézményben kell megszervezni.

 

A testi, érzékszervi, értelmi, beszéd- és más fogyatékos tanuló a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleményében meghatározottak szerint vesz részt a testnevelési órákon vagy mozgásjavító foglalkozáson.

 

2013 tavaszán fel kell mérni a tanulók fizikai állapotát.

 

 

14. A tanulóval szemben lefolytatásra kerülő fegyelmi eljárás rendje, szabályai

  Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga ellen kéri. Kiskorú tanuló esetén e jogot a szülő gyakorolja.

A fegyelmi büntetés lehet

a) megrovás,

b) szigorú megrovás,

c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása,

d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába,

e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától,

f) kizárás az iskolából.

Tanköteles tanulóval szemben az eltiltás az adott iskolából a tanév folytatásától és a kizárás, mint fegyelmi büntetés csak rendkívüli vagy ismétlődő fegyelmi vétség esetén alkalmazható. Ekkor a szülő köteles új iskolát, kollégiumot keresni a tanulónak. Abban az esetben, ha a tanuló más iskolában, kollégiumban történő elhelyezése a szülő kezdeményezésére tizenöt napon belül nem oldódik meg, a kormányhivatal hét napon belül köteles másik iskolát, kollégiumot kijelölni számára. A d) pontban szabályozott fegyelmi büntetés akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója a tanuló átvételéről a másik iskola igazgatójával megállapodott. A c) pontban meghatározott fegyelmi büntetés szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható.

Nem indítható fegyelmi eljárás, ha a kötelezettségszegés óta három hónap már eltelt. Ha a kötelezettségszegés miatt büntető- vagy szabálysértési eljárás indult, és az nem végződött felmentéssel (az indítvány elutasításával), a határidőt a jogerős határozat közlésétől kell számítani.

A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A fegyelmi büntetést a nevelőtestület hozza. Az iskolai diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni.

A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét értesíteni kell. A fegyelmi eljárás során a tanulót meg kell hallgatni, és biztosítani kell, hogy álláspontját, védekezését előadja. Ha a meghallgatáskor a tanuló vitatja a terhére rótt kötelességszegést, vagy a tényállás tisztázása egyébként indokolja, tárgyalást kell tartani. A tárgyalásra a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét meg kell hívni. Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti.

A tanulóval szemben ugyanazért a kötelességszegésért csak egy fegyelmi büntetés állapítható meg.

Házirendünk szerint, ha a tanuló az iskola területét tanítási időben engedély nélkül elhagyja, szintén fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

15. Az iskolai könyvtár működési rendje

 Az iskolai könyvtár alapfeladatai

 

a) A könyvtár gyűjteményekkel kapcsolatos feladatai a gyűjteményének

- folyamatos fejlesztése,

- a könyvtár gyűjteményét a tanulók és a pedagógusok igényeinek figyelembevételével kell fejleszteni;

- feltárása,

- őrzése,

- gondozása

- rendelkezésre bocsátása.

 

b) A könyvtár tájékoztatási feladatai:

- tájékoztatást nyújt a gyűjteményéről, a könyvtárban található dokumentumokról,

- részletes információt ad az igénybe vehető szolgáltatásairól.

 

c) A könyvtár tanórai foglalkozással kapcsolatos feladatai

- a könyvtár helyet ad tanórai foglalkozások

          - részbeni vagy

          - teljes tanórára kiterjedő tartására.

 

A tanórai foglalkozások során a könyvtár feladata, hogy a tanulók és a pedagógusok számára

- áttekinthető tájékoztatást nyújtson a könyvtár működéséről, illetve

- adott téma feldolgozása esetén – igény szerint – a témához kapcsolódó valamennyi dokumentumot rendelkezésre bocsássa.

 

d) A könyvtár könyvtárhasználattal kapcsolatos feladatai:

- a könyvtárnak biztosítania kell a könyvtárhasználat lehetőségét

- az egyéni könyvtárhasználók részére, valamint

- a csoportban érkező könyvtárhasználók számára is, értve ez alatt a tanórai és a tanórán kívül szervezett foglalkozásokat.

- könyvtárnak el kell látnia a dokumentumok kölcsönzésével kapcsolatos feladatokat, így:

- az általános kölcsönzési feladatokat, valamint

- a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzésével kapcsolatos tevékenységeket is.

 

A könyvtár kiegészítő feladatai – különösen – a következők lehetnek

 

A könyvtár kiegészítő feladatai – különösen – a következők lehetnek:

- tanórán kívüli foglalkozások tartása,

- dokumentumok másolása, új ismerethordozók előállítása,

- számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása,

- tájékoztatás nyújtása az iskolai könyvtárak, a pedagógiai-szakmai szolgáltatásokat ellátó intézményekben működő könyvtárak, a nyilvános könyvtárak dokumentumairól, szolgáltatásairól,

- más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása,

- részvétel a könyvtárak közötti dokumentum- és információcserében,

- muzeális értékű iskolai könyvtári gyűjtemények gondozása,

- közreműködés az iskolai tankönyvellátás megszervezésében, lebonyolításában.

 

 

 

 Az iskolai könyvtár működése

 A könyvtárat a következő személyek használhatják

 

A könyvtárat a következő személyek használhatják:

- az intézménnyel jogviszonyban álló:

          - tanulók,

          - pedagógusok (beleértve az óraadókat is),

- az intézménnyel korábban jogviszonyban álló pedagógusok, ha jogviszonyuk, nyugdíjazásuk miatt szűnt meg.

 

 A beiratkozás módja, az adatokban bekövetkezett változások bejelentésének módja

 

A könyvtárhasználatra való jogosultság a beiratkozást követően nyílik meg.

A könyvtárba beiratkozni a könyvtár nyitvatartási ideje alatt bármikor lehet,

- tanulók esetében szükséges a diákigazolvány bemutatása,

- tanárok esetében fel kell mutatni a pedagógusigazolványt – nyugdíjasok esetében a személyi igazolványt.

 

A beiratkozás során a könyvtáros névre szóló, egyedi sorszámmal ellátott olvasójegyet állít ki.

Az olvasójegy szolgál a könyvtárhasználó azonosítására.

 

Az olvasójegyen feltüntetett adatok változását a változást követő 30 napon belül kell bejelenteni. A bejelentési kötelezettségnek személyesen kell eleget tenni. A változást a bejelentéskor át kell jegyezni az olvasójegyen és a központi nyilvántartásban is.

 

A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei

 

A könyvtári szolgáltatások igénybevételének feltételei:

- A könyvtári szolgáltatásokat csak a könyvtár nyitvatartási idejében lehet igénybe venni.

- A könyvtár szolgáltatásait igénybe venni szándékozó személy rendelkezzen olvasójeggyel – azaz a könyvtárba beiratkozzon.

- A könyvtári szolgáltatások igénybevételi feltétele, hogy a könyvtárat, annak dokumentumait és berendezését a használó rendeltetésének megfelelően használj

 

A könyvtárhasználat szabályai

 

A könyvtárhasználat során az olvasójeggyel rendelkezők számára

- ingyenesen igénybe vehetők a következő szolgáltatások:

          - könyvtári dokumentumok kölcsönzése,

          - olvasóterem használat,

- nem papír alapú, szöveges adathordozó számítógépen történő megtekintése,

          - zenei CD, illetve DVD lemez lejátszása;

- térítés ellenében igénybe vehetők különösen a következő szolgáltatások:

          - fénymásolat készítés,

          - számítógépből történő nyomtatás.

 

A könyvtár használat általános viselkedési szabályai

- a könyvtárat csak úgy szabad használni, hogy a könyvtárhasználók egymást magatartásukkal, hangos beszéddel ne zavarják.

- a könyvtárba táskát, könyv, dokumentum kivitelére alkalmas tárgyat bevinni nem lehet, azt a könyvtár előterében, illetve az iskola más helyiségeiben kell elhelyezni.

- a könyvtárban elhelyezett dokumentumokban kárt tenni, megrongálni (beleírni) szigorúan tilos.

- a kölcsönzött könyveket 30 napon belül (a továbbiakban általános kölcsönzési idő) vissza kell vinni. Az általános kölcsönzési idő meghosszabbítható, ha a meghosszabbítás iránti kérést a könyvtárhasználó bejelenti.

- ha a normatív kedvezmény biztosítását az iskola tankönyvkölcsönzéssel oldja meg, a tankönyvet addig kell biztosítani a tanuló részére, ameddig az adott tárgyból a helyi tanterv alapján a felkészítés folyik. Ha az adott tantárgyból érettségi vizsgát lehet vagy kell tenni, a kölcsönzés időtartama a tanulói jogviszony megszűnéséig tart.

 

A könyvtárhasználat feltétele:

- A könyvtárba belépéskor a könyvtárhasználatra jogosultnak át kell adni az olvasójegyét a könyvtárosnak. /Ha nincs olvasójegye, akkor először be kell iratkoznia./

- A könyvtáros érvényes olvasójegy ellenében

- az érintett rendelkezésére bocsátja a könyvtárat,

- visszaveszi a könyvtárba visszahozott könyveket.

- az olvasójegyre, illetve a saját nyilvántartásába feljegyzi a kölcsönözött könyveket, valamint a kölcsönzés lejárati idejét.

 

 

A nyitva tartás, kölcsönzés ideje

 

A nyitva tartás, kölcsönzés ideje: tanulóknak, munkatársaknak tanítási napok szüneteiben, tanulószoba időtartama alatt.

                                                 

16. Térítési  és tandíj, belépő díj:

 

Az intézményben térítési díjat kell fizetni mindazon foglalkozás és egyéb szolgáltatás igénybevételéért, amelynek finanszírozását a fenntartó nem vállalta, de az intézmény ezen szolgáltatásai a helyi szükségleteket elégítik ki.

 

Térítési díjat kell fizetni a következő szolgáltatásaiért:

 

- iskolai étkezés igénybevétele

- a térítési díj mérséklését vagy elengedését írásban kell kérvényezni. A kérelem elbírálása külön jogszabály alapján történik.

 

 

Tandíj:

 

A tandíj fizetési kötelezettség körébe tartozó szolgáltatásokat a köznevelési törvény határozza meg. A tandíj mértéke nem haladhatja meg a tanévenként a szakfeladatra tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadát. A fenntartó határozata alapján az igazgató dönt egyénenként a tanulmányi és szociális helyzettől függően a tandíj részleges vagy teljes elengedéséről.

 

 

 

 

17. A tankönyvellátás rendje

 

A tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató a felelős, kijelöli a tankönyvellátásért felelős dolgozót, vele megállapodást köt.

 

A tankönyvrendelés előkészítésében közreműködő tankönyvfelelős intézkedik arról, hogy az évente kiadott tankönyvjegyzék elegendő példányban álljon a pedagógusok rendelkezésére. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a tankönyvjegyzéket a szülői szervezet és a DÖK is megismerje.

 

A tankönyvrendelést a pedagógusok tankönyvválasztását követően lehet összeállítani.

 

A pedagógus az iskola helyi tantervének előírásai alapján választja ki az általa alkalmazni kívánt tankönyvet, majd egyeztet az osztályába tartozó tanulók szülei közösségével.

 

Az igazgató a pedagógusok igényei alapján összeállított tankönyvrendelési tervezetről véleményt kér a DÖK-től, valamint a szülői szervezettől.

 

A tankönyvtámogatás felhasználásának elveiről és módjáról a magasabb jogszabályokat figyelembe véve a nevelőtestület dönthet, a szülői szervezet és a DÖK véleményének kikérésével.

 

Az igazgató elektronikus úton megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát.

 

 

18. Záró rendelkezések

Az igazgató által elkészített és a nevelőtestület által jóváhagyott Szervezeti és Működési Szabályzat a Fenntartó egyetértésével válik érvényessé és lép hatályba.

 

Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez további rendelkezéseket- mint pl. a belső ellenőrzési szabályzat, az irat-és pénzkezelés, bizonylatolás rendjét, az intézményi gazdálkodás szabályait- önálló szabályzatok tartalmazzák. E szabályzatok, mint igazgatói utasítások jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi előírások, belső intézményi megfontolások vagy az intézmény felelős vezetőjének megítélése szükségessé teszi.

 

 

18.1. Az SZMSZ kötelező mellékletei

 

1. számú melléklet                      Adatvédelmi szabályzat

2. számú melléklet                      Közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének szabályzata

3. számú melléklet                      Munkaköri leírás minta

 

 

 

 

 

 

 

Piliscsaba, 2014 08 29.                                                                                    mb. igazgató

 

 

 

 


 

1. számú melléklet

Adatvédelmi szabályzat

 

A köznevelési intézményekben nyilvántartott és kezelt személyes és különleges adatok

41. § (1) A köznevelési intézmény és a köznevelési feladatot ellátó nem köznevelési intézmény (a továbbiakban: köznevelési feladatokat ellátó intézmény) köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.

(2) Az egyházi és magánintézményekben nyilván kell tartani a közalkalmazotti alapnyilvántartás szerinti adatokat a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvényben foglaltak megfelelő alkalmazásával. Minden köznevelési intézmény nyilvántartja a pedagógus oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványának számát, a jogviszonya időtartamát és heti munkaidejének mértékét.

(3) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény az óraadó tanárok:

a) nevét,

b) születési helyét, idejét,

c) nemét,

d) lakóhelyét, tartózkodási helyét,

e) végzettségével, szakképzettségével kapcsolatos adatokat,

f) oktatási azonosító számát

tartja nyilván.

(4) A köznevelési intézmény a gyermek, tanuló alábbi adatait tartja nyilván:

a) a gyermek, tanuló neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma,

b) szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma,

c) a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok,

d) a gyermek óvodai jogviszonyával, a tanuló tanulói jogviszonyával kapcsolatos adatok

da) felvételivel kapcsolatos adatok,

db) az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul,

dc) jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok,

dd) a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok,

de) kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok,

df) a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok,

dg) a gyermek, tanuló oktatási azonosító száma,

dh) mérési azonosító,

e) a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos adatok:

ea) a magántanulói jogállással kapcsolatos adatok,

eb) a tanuló magatartásának, szorgalmának és tudásának értékelése és minősítése, vizsgaadatok,

ec) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatok,

ed) a tanulói fegyelmi és kártérítési ügyekkel kapcsolatos adatok,

ee) a tanuló diákigazolványának sorszáma,

ef) a tankönyvellátással kapcsolatos adatok,

eg) évfolyamismétlésre vonatkozó adatok,

eh) a tanulói jogviszony megszűnésének időpontja és oka,

f) az országos mérés-értékelés adatai.

(5) A (2)-(3) bekezdésben foglalt adatok - az e törvényben meghatározottak szerint, a személyes adatok védelmére vonatkozó célhoz kötöttség megtartásával - továbbíthatók a fenntartónak, a kifizetőhelynek, a bíróságnak, rendőrségnek, ügyészségnek, a közneveléssel összefüggő igazgatási tevékenységet végző közigazgatási szervnek, a munkavégzésre vonatkozó rendelkezések ellenőrzésére jogosultaknak, a nemzetbiztonsági szolgálatnak.

(6)59 A köznevelési intézmények az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, a juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, az állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, az e törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik. A 63. § (3) bekezdésében meghatározott pedagógusigazolványra jogosultak esetében a pedagógusigazolvány kiállításához szükséges valamennyi adat a KIR adatkezelője, a pedagógusigazolvány elkészítésében közreműködők részére továbbítható.

(7) A gyermek, tanuló adatai közül

a)60a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, magántanulói jogállása, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából, a jogviszonya fennállásával, a tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,

b) óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához, felsőoktatási intézménybe történő felvétellel kapcsolatosan az érintett felsőoktatási intézményhez,

c) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,

d) a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre, tanulóra vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,

e) az igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükséges adatai az igénybe vehető állami támogatás igénylése céljából a fenntartó részére,

f) a számla kiállításához szükséges adatai a tankönyvforgalmazókhoz,

g) az állami vizsgája alapján kiadott bizonyítványainak adatai a bizonyítványokat nyilvántartó szervezetnek a bizonyítványok nyilvántartása céljából, továbbá a nyilvántartó szervezettől a felsőfokú felvételi kérelmeket nyilvántartó szervezethez

továbbítható.

(8) A gyermek, a tanuló

a) sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,

b) óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának,

c) magatartása, szorgalma és tudása értékelésével kapcsolatos adatai az érintett osztályon belül, a nevelőtestületen belül, a szülőnek, a vizsgabizottságnak, a gyakorlati képzés szervezőjének, a tanulószerződés alanyainak vagy ha az értékelés nem az iskolában történik, az iskolának, iskolaváltás esetén az új iskolának, a szakmai ellenőrzés végzőjének,

d)61diákigazolványa kiállításához szükséges valamennyi adata a KIR adatkezelője, a diákigazolvány elkészítésében közreműködők részére

továbbítható.

(9) A nevelési-oktatási intézmény nyilvántartja továbbá azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága.

42. § (1) A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek, tanuló felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel, a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel, tanulóval, szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti, a tanuló fejlődésével összefüggő megbeszélésre.

(2) A gyermek és a kiskorú tanuló szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek, tanuló testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

(3) A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott a nevelési-oktatási intézmény vezetője útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek, a kiskorú tanuló - más vagy saját magatartása miatt - súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges.

43. § (1) A köznevelési intézmény iratkezelési szabályzatában, ha ilyen készítése nem kötelező, a köznevelési intézmény SZMSZ-ének mellékleteként kiadott adatkezelési szabályzatban kell meghatározni az adatkezelés és -továbbítás intézményi rendjét. Az adatkezelés időtartama nem haladhatja meg az irattári őrzési időt. Az adatkezelési szabályzat elkészítésénél, módosításánál nevelési-oktatási intézményben a szülői szervezetet és az iskolai, kollégiumi diákönkormányzatot véleményezési jog illeti meg. Adattovábbításra a köznevelési intézmény vezetője és - a meghatalmazás keretei között - az általa meghatalmazott vezető vagy más alkalmazott jogosult.

(2) Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani.

(3) A 41-43. §-ban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók, és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

44. § (1)62 A köznevelés információs rendszere (a továbbiakban: KIR) központi nyilvántartás keretében a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási, gyermek- és tanulói adatokat tartalmazza. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal.

(2) A köznevelési feladatokat ellátó intézmény, a jegyző, a közneveléssel összefüggő igazgatási, ellenőrzési tevékenységet végző közigazgatási szerv és az e törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában közreműködő intézményfenntartók és intézmények adatokat szolgáltatnak a KIR-be.

(3)63 A KIR adatkezelője oktatási azonosító számot ad ki annak,

a) aki óvodai jogviszonyban áll,

b) aki tanulói jogviszonyban áll,

c) akit pedagógus-munkakörben alkalmaznak,

d) akit nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben alkalmaznak,

e) akit pedagógiai előadó vagy pedagógiai szakértő munkakörben alkalmaznak,

f) akit óraadóként foglalkoztatnak.

(4)64 Egy személynek csak egy oktatási azonosítója lehet, ennek biztosítása érdekében a KIR személyi nyilvántartása, valamint a felsőoktatási információs rendszer hallgatói és alkalmazotti személyi törzsének adatállománya összekapcsolható.

(5) A (3) bekezdés a)-b) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: tanulói nyilvántartás) a gyermek, tanuló

a) nevét,

b) nemét,

c) születési helyét és idejét,

d) társadalombiztosítási azonosító jelét,

e) oktatási azonosító számát,

f) anyja nevét,

g) lakóhelyét, tartózkodási helyét,

h) állampolgárságát,

i) sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,

j) diákigazolványának számát,

k) jogviszonyával kapcsolatban azt, hogy magántanuló-e, tanköteles-e, jogviszonya szünetelésének kezdetét és befejezésének idejét,

l)65jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,

m) nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,

n) jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot,

o) nevelésének, oktatásának helyét,

p) felnőttoktatás esetében az oktatás munkarendjével kapcsolatos adatokat,

q) tanulmányai várható befejezésének idejét,

r) évfolyamát

tartalmazza.

(6)66 A tanulói nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, valamint a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve részére. A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

(6a)67 A tanuló nevelési-oktatási intézményének megállapítása, a tanítási napon a tanítási órától vagy az iskola által szervezett kötelező foglalkozástól való távolmaradás jogszerűségének ellenőrzése, valamint a nevelési-oktatási intézménnyel és a tanuló szülőjével, törvényes képviselőjével való kapcsolatfelvétel céljából az (5) bekezdés a)-c), f)-h), j)-m) és o) pontjában foglalt adatok a rendőrség részére továbbíthatók.

(7) A (3) bekezdés c)-f) pontja szerinti nyilvántartás (a továbbiakban: alkalmazotti nyilvántartás) tartalmazza az alkalmazott

a) nevét, anyja nevét,

b) születési helyét és idejét,

c) oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát,

d) végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,

e) munkaköre megnevezését,

f) munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját,

g) munkavégzésének helyét,

h) jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét,

i) vezetői beosztását,

j) besorolását,

k) jogviszonya, munkaviszonya időtartamát,

l) munkaidejének mértékét,

m) tartós távollétének időtartamát.

(8) Óraadó esetében a munkakörként az oktatott tantárgy, foglalkozás megnevezését kell megadni.

(9) Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat - az érintetten kívül - csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére.

(10) A KIR-ben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított tíz évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

(11)68 A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.

(12)69 A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2. számú melléklet

 

 

SZABÁLYZAT

A KÖZÉRDEKŰ ADATOK MEGISMERÉSÉRE IRÁNYULÓ KÉRELMEK INTÉZÉSÉNEK, TOVÁBBÁ

A KÖTELEZŐEN KÖZZÉTEENDŐ ADATOK NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALÁNAK RENDJÉRŐL

 

 

 

 

 

 

Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 30. § (6) bekezdés, valamint az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet 13. § (2) bekezdés h) pontjának előírásai alapján a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendje az alábbiakban kerül meghatározásra.

1. A Szabályzat célja

A szabályzat célja, hogy meghatározza a közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének-, továbbá a kötelezően közzéteendő adatok nyilvánosságra hozatalának rendjét.

2. A szabályzat hatálya

E szabályzat rendelkezéseit kell alkalmazni a Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskolában

 - kezelésében lévő közérdekű adatok, közérdekből nyilvános adatok, valamint közalkalmazottainak, munkavállalóinak közérdekből nyilvános adata (továbbiakban együtt: közérdekű adat) igénylésénél, továbbá

- hatásköre és illetékessége szerint kezelésében álló közérdekű adatok közzétételénél.

 

3. Értelmező rendelkezések

E szabályzat alkalmazása során:

1. személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságra jellemző ismert –, valamint az abból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.

 

2. közérdekű adat: az állami vagy helyi önkormányzati feladatot, valamint jogszabályban meghatározott egyéb közfeladatot ellátó szerv vagy személy kezelésében lévő és tevékenységére vonatkozó vagy közfeladatának ellátásával összefüggésben keletkezett, a személyes adat fogalma alá nem eső, bármilyen módon vagy formában rögzített információ vagy ismeret, függetlenül kezelésének módjától, önálló vagy gyűjteményes jellegétől, így különösen a hatáskörre, illetékességre, szervezeti felépítésre, szakmai tevékenységre, annak eredményességére is kiterjedő értékelésére, a birtokolt adatfajtákra és a működést szabályozó jogszabályokra, valamint a gazdálkodásra, a megkötött szerződésekre vonatkozó adat.

 

3. közérdekből nyilvános adat: a közérdekű adat fogalma alá nem tartozó minden olyan adat, amelynek nyilvánosságra hozatalát, megismerhetőségét vagy hozzáférhetővé tételét törvény közérdekből elrendeli.

 

4. adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja.

 

5. adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

 

6. adatállomány: az egy nyilvántartásban kezelt adatok összessége;

 

7. harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval;

 

8. adatfelelős: az a közfeladatot ellátó szerv, amely az elektronikus úton kötelezően közzéteendő közérdekű adatot előállította, illetve amelynek a működése során ez az adat keletkezett.

 

9. adatközlő: az a közfeladatot ellátó szerv, amely – ha az adatfelelős nem maga teszi közzé az adatot – az adatfelelős által hozzá eljuttatott adatait honlapon közzéteszi.

 

4. A közérdekű adatok, valamint a közérdekből nyilvános adatok megismerésére irányuló igény (továbbiakban: igény) és intézése

 

4.1. Az igény benyújtása:

A közérdekű, a közérdekből nyilvános adat megismerése iránt bárki

-  szóban,

- írásban vagy

- elektronikus úton igényt nyújthat be.

 

4.2. Szóbeli benyújtás helye: Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola  2081 Piliscsaba Fő u.124.

 

4.2.1. Írásbeli igények benyújtása

a.) személyesen: az iskolában,

b.) postai úton: a 2081 Piliscsaba Fő u .124-re címzett levélben,

c.) elektronikus úton: a jokaiiskola124@gmail.com e-mail címre küldött levélben,

d.) faxon: a 26/375-210 faxszámon történhet.

 

Az igénylő közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat megismerésére vonatkozó írásbeli igényét benyújthatja

- az általa írt igénylési formában, vagy

- által e célra rendszeresített igénybejelentő lapon (1. számú melléklet)

 

4.3. A benyújtott igények teljesítése

 

4.3.1. A közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló igények teljesítéséről a hatósági ügyintéző gondoskodik.

4.3.2. A szóban előterjesztett igényt akkor lehet szóban teljesíteni, ha

-  az igénylő szóban kéri a választ, illetve az számára kielégítő,

- az igényelt adat Piliscsaba város honlapján már nyilvánosságra került,

- az igényelt adat a munkatársak nevére, beosztására, hivatali elérhetőségére vonatkozik,

- az igény a költségvetési szerv eljárására, hatáskörére, az alkalmazott jogszabályokra vonatkozó általános tájékoztatással teljesíthető.

 

Amennyiben a szóban előterjesztett igény szóban nem válaszolható meg, az igénylésről feljegyzést kell készíteni és az igénylőt tájékoztatni kell arról, hogy igényének teljesítésére írásban kerül sor.

A telefonon érkező, a közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat közlésére irányuló igényekkel kapcsolatos hívásokat a feladatkör szerint illetékes ügyintézőhöz kell kapcsolni.

4.3.3. Az adatigénylésnek közérthető formában és – amennyiben ezt az adatot kezelő közfeladatot ellátó szerv aránytalan nehézség nélkül teljesíteni képes – az igénylő által kívánt technikai eszközzel, illetve módon kell eleget tenni. Ha a kért adatot korábban már elektronikus formában nyilvánosságra hoztuk, az igény teljesíthető az adatot tartalmazó nyilvános forrás megjelölésével is.

 

4.3.4. A közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat megismerésére irányuló igénynek a tudomásra jutást követő – legrövidebb idő alatt, legfeljebb azonban 15 napon belül eleget tenni. Az adatigénylést nem lehet elutasítani arra való hivatkozással, hogy annak közérthető formában nem lehet eleget tenni.

 

 4.3.5. Az igény teljesítésének megtagadásáról, annak indokaival, valamint az igénylőt e törvény alapján megillető jogorvoslati lehetőségekről való tájékoztatással együtt, 8 napon belül írásban vagy - ha az igényben elektronikus levelezési címét közölte - elektronikus levélben értesíteni kell az igénylőt. Az értesítésben tájékoztatni kell az igénylőt arról, hogy – az igényének nem teljesítése miatt – bírósághoz fordulhat.

 

Az elutasított kérelmekről, valamint az elutasítások indokairól az adatkezelő nyilvántartást vezet, és az abban foglaltakról minden évben január 31-éig tájékoztatja a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot.

A nyilvántartás vezetése és a tájékoztató határidőre történő elküldése: a hatósági ügyintéző feladatát képezi.

 

4.3.6. A közérdekű adat, közérdekből nyilvános adat megismerése iránti igény teljesítése nem tagadható meg azért, mert a nem magyar nyelvű igénylő az igényét anyanyelvén vagy az által értett más nyelven fogalmazza meg.

 

4.3.7. Az adatokat tartalmazó dokumentumokról vagy dokumentumrészről, annak tárolási módjától függetlenül az igénylő másolatot kaphat. A másolat elkészítése annak a szervezeti egységnek a feladata, ahol az adatokat tartalmazó dokumentumot tárolják.

 

4.3.8. A másolat készítéséért – legfeljebb az azzal kapcsolatban felmerült költség mértékéig terjedően – a külön jogszabályban (249/2000. (XII.24.) Korm. rendelet 8. § (16) bekezdésében) előírt, a számviteli politika részeként elkészített önköltségszámítás rendjére vonatkozó szabályzatban foglaltak szerint költségtérítést állapítunk meg, melynek összegéről az igénylőt az igény teljesítését megelőzően tájékoztatni kell.

 

A költségtérítéssel kapcsolatos számla kibocsátása a gazdálkodási ügyintéző feladata.

 

4.3.9. Ha az a dokumentum vagy dokumentumrész, amelyről az igénylő másolatot igényelt, jelentős terjedelmű, a másolati igényt a költségtérítésnek az igénylő általi megfizetését követő 15 napon belül kell teljesíteni. Arról, hogy a másolatként igényelt dokumentum vagy dokumentumrész jelentős terjedelmű, továbbá a költségtérítés mértékéről, valamint az adatigénylés teljesítésének a másolatkészítést nem igénylő lehetőségeiről az igénylőt az igény kézhezvételét követő 8 napon belül tájékoztatni kell.

 

4.3.10. Ha a közérdekű adatot tartalmazó dokumentum az igénylő által meg nem ismerhető adatot tartalmaz, a másolaton a meg nem ismerhető adatot felismerhetetlenné kell tenni.

 

 

4.3.11. A közérdekű adatigénylésre adott válasz kiadmányozására a Körjegyző jogosult.

 

5. Adatvédelmi előírások

 

5.1. Az iskola által közzétett adatok megismerését regisztrációhoz, személyazonosító adatok közléséhez nem lehet kötni. Az elektronikusan közzétett közérdekű adatokhoz történő hozzáférés biztosításához személyes adat csak annyiban kezelhető, amennyiben az technikailag elengedhetetlenül szükséges; a személyes adatokat ezt követően haladéktalanul törölni kell.

 

5.2. Igénylés alapján történő adatszolgáltatás esetén az adatigénylő személyazonosító adatai csak annyiban kezelhetők, amennyiben az az igény teljesítéséhez – beleértve az esetleges költségek megfizetését is – elengedhetetlenül szükséges. Az igény teljesítését, illetőleg a költségek megfizetését követően az igénylő személyes adatait haladéktalanul törölni kell.

 

5.3. A személyes adatok törlése érdekében a közérdekű adatok igénybejelentő nyomtatványán (1. számú melléklet) külön rész szolgál a személyes adatok rögzítésére. Az adatszolgáltatás teljesítését követően ezt a – személyes adatokat tartalmazó – részt le kell választani a nyomtatványról és gondoskodni kell annak megsemmisítéséről.

 

6. A közérdekű adatok közzétételének rendje

 

6.1. A közfeladatot ellátó szerv a feladatkörébe tartozó ügyekben - így különösen az állami és önkormányzati költségvetésre és annak végrehajtására, az állami és önkormányzati vagyon kezelésére, a közpénzek felhasználására és az erre kötött szerződésekre, a piaci szereplők, a magánszervezetek és -személyek részére különleges vagy kizárólagos jogok biztosítására vonatkozóan - köteles elősegíteni és biztosítani a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását.

 

6.2. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2001. évi CXII. törvény (tv.) alapján kötelezően közzéteendő közérdekű adatokat internetes honlapon, digitális formában, bárki számára, személyazonosítás nélkül, korlátozástól mentesen, kinyomtatható és részleteiben is adatvesztés és -torzulás nélkül kimásolható módon, a betekintés, a letöltés, a nyomtatás, a kimásolás és a hálózati adatátvitel szempontjából is díjmentesen kell hozzáférhetővé tenni (a továbbiakban: elektronikus közzététel). A közzétett adatok megismerése személyes adatok közléséhez nem köthető.

 

6.3. A tv. 37. § szerinti közzétételi listákon meghatározott adatait a közfeladatot ellátó szerv saját honlapján – ha a törvény másként nem rendelkezik – a tv. 1. számú melléklete szerint (közzétételi lista) közzéteszi.

 

A közzétételi listákon szereplő adatok pontos, naprakész és folyamatos közzétételéről, az adatközlőnek való megküldéséről az ügyintéző felelős.

 

6.4. A tv. 37. §-ban meghatározott általános közzétételi lista jelen szabályzatunk 2. számú mellékletét képezi.

 

6.5. A tv. 35. § (4) bekezdése alapján az elektronikusan közzétett adatok – ha a tv. vagy más jogszabályeltérően nem rendelkezik – a honlapról nem távolíthatók el. A szerv megszűnése esetén a közzététel kötelezettsége a szerv jogutódját terheli.

 

A jelen szabályzat 2013. szeptember 15- től lép hatályba, a korábban érvényben volt szabályzat ettől az időponttól hatályát veszti.

1. számú melléklet

IGÉNYBEJELENTŐ LAP

közérdekű adat megismeréséhez

Az igényelt közérdekű adat meghatározása, leírása:

………………………………………………………………………………………………...………………………………………………………………………………………………..………………………………………………………………………………………………..……………………………………………………………………………………………….

A közérdekű adat igénylésével kapcsolatos egyéb információk: (-ba tett x jellel kérjük az igényt jelezni.)

A közérdekű adatokat

 személyesen, csak az adatok megtekintésével kívánom megismerni

 személyesen, az adatok megtekintésével kívánom megismerni és másolatot is kérek,

 csak másolat formájában igénylem és a másolat

 papír alapú legyen

 számítógépes adathordozó legyen

 floppy legyen

 CD legyen

 PenDrive legyen (kérelmező által biztosított)

 elektronikus levél legyen

A másolatot (papír és számítógépes adathordozó esetén)

 személyesen kívánom átvenni

 postai úton kérem.

Észrevételek, feljegyzések az adatközléssel kapcsolatban:

a) Adatkérés időpontja: …………………………………

b) Adatközlés időpontja: ………………………………..

c) Adat előkészítő megnevezése: ……………………….

d) A felmerült költség összege: …………………………

e) Elutasítás esetén az elutasítás oka: …………………………………………………..

 

………………………………………………………………………………………..

………………………………………………………………………………………..

A személyes adatokra vonatkozó rész csak addig kezelhető, míg az adatszolgáltatás nem lett teljesítve. Az adatszolgáltatást követően ezt a részt le kell vágni és meg kell semmisíteni!

Személyes adatok:

Név: …………………………………………………………..

Levelezési cím: …………………………………………….…

Telefonszám: …………………………….…, E-mailcím: …………………………………

 

 

1. melléklet a 2011. évi CXII. törvényhez ÁLTALÁNOS KÖZZÉTÉTELI LISTA . Szervezeti, személyzeti adatok

I  Adatok

Frissítés

Megőrzés

Adattartalom

1.

A közfeladatot ellátó szerv hivatalos neve, székhelye, postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme, honlapja, ügyfélszolgálatának elérhetőségei

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

Feltöltve

2.

A közfeladatot ellátó szerv szervezeti felépítése szervezeti egységek megjelölésével, az egyes szervezeti egységek feladatai

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

Feltöltve

3.

A közfeladatot ellátó szerv vezetőinek és az egyes szervezeti egységek vezetőinek neve, beosztása, elérhetősége (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme)

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

Feltöltve

4.

A szervezeten belül illetékes ügyfélkapcsolati vezető neve, elérhetősége (telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme) és az ügyfélfogadási rend

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

Feltöltve

5.

Testületi szerv esetén a testület létszáma, összetétele, tagjainak neve, beosztása, elérhetősége

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot törlendő

Feltöltve

6.

A közfeladatot ellátó szerv irányítása, felügyelete vagy ellenőrzése alatt álló, vagy alárendeltségében működő más közfeladatot ellátó szervek megnevezése, és 1. pontban meghatározott adatai

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Nincs ilyen/Nem tartalmaz adatot

7.

A közfeladatot ellátó szerv többségi tulajdonában álló, illetve részvételével működő gazdálkodó szervezet neve, székhelye, elérhetősége (postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme), tevékenységi köre, képviselőjének neve, a közfeladatot ellátó szerv részesedésének mértéke

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Nincs ilyen/Nem tartalmaz adatot

8.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított közalapítványok neve, székhelye, elérhetősége (postai címe, telefon- és telefaxszáma, elektronikus levélcíme), alapító okirata, kezelő szervének tagjai

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Nincs ilyen/Nem tartalmaz adatot

9.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított költségvetési szerv neve, székhelye, a költségvetési szervet alapító jogszabály megjelölése, illetve az azt alapító határozat, a költségvetési szerv alapító okirata, vezetője, honlapjának elérhetősége, működési engedélye

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Feltöltve

10.

A közfeladatot ellátó szerv által alapított lapok neve, a szerkesztőség és kiadó neve és címe, valamint a főszerkesztő neve

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Nincs ilyen/Nem tartalmaz adatot

11.

A közfeladatot ellátó szerv felettes, illetve felügyeleti szervének, hatósági döntései tekintetében a fellebbezés elbírálására jogosult szervnek, ennek hiányában a közfeladatot ellátó szerv felett törvényességi ellenőrzést gyakorló szervnek az 1. pontban meghatározott adatai

A változásokat követően azonnal

Az előző állapot 1 évig archívumban tartásával

Feltöltve

 

3. számú melléklet

munkaköri leírás minta

 

Munkaköri leírás

 

 

I. Intézmény: Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola 2081 Piliscsaba Fő u .124.

 

II. Személyi és szervezeti rendelkezések:

 

1. Dolgozó neve:                                                             

2. Munkahelye:                                                                 Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola

3. Munkakör megnevezése:                                              szaktárgyat tanító pedagógus

4. Munkakör kiterjed:                                                       pedagógiai program szerint

5. Munkaidő tartama:                                                       heti 24 tanítási óra, 40 órás munkahét

6. Ügyeleti szolgálatra való behívhatóság:                       a törvényi előírások szerint

7. Közvetlen felettese:                                                      az Általános Iskola igazgatója

 

III. Jogok, kötelezettségek és feladatok:

 

Jogai:

A pedagógusnak joga, hogy:

-          a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés és tanítás módszereit megválassza;

-          a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének figyelembevételével döntsön az általa alkalmazott tankönyvekről, tanulmányi segédletekről és taneszközökről;

-          az iskola világnézeti és vallási semlegességének megtartásával saját világnézete és értékrendje szerint végezze nevelő, illetve nevelő és oktató munkáját anélkül, hogy annak elfogadására kényszerítené vagy késztetné a tanulókat;

-          irányítsa és értékelje a tanulók munkáját;

-          minősítse a tanulók teljesítményét;

-          hozzájusson a munkájához szükséges ismeretekhez;

-          a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési-oktatási intézmény pedagógiai programjának tervezésében és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat;

-          szakmai ismereteit, tudását szervezett továbbképzésben gyarapítsa, szakmai egyesületek, kamarák tagjaként vagy képviseletében részt vegyen helyi, regionális és országos közoktatással foglalkozó testületek munkájában;

-          személyét, mint a pedagógusközösség tagját megbecsüljék, személyiségi jogait tiszteletben tartsák, nevelői, oktatói tevékenységét értékeljék és elismerjék;

-          hétévenként legalább egy alkalommal – jogszabályban meghatározottak szerint – továbbképzésben vegyen részt.

 

Feladatai, kötelezettségei:

A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, tanulók nevelése, tanítása. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy:

-          a nevelő és oktató tevékenység keretében az ismereteket tárgyilagosan és többoldalúan közvetítse;

-          a nevelő és oktató tevékenysége során figyelembe vegye a gyermek, tanuló egyéni képességét, tehetségét, fejlődésének ütemét, szociokulturális helyzetét és fejlettségét, fogyatékosságát, segítse a gyermek, tanuló képességének, tehetségének kibontakozását, illetve a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetben lévő gyermek, tanuló felzárkózását tanulótársaihoz;

-          a gyermekek, tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjön; ha észleli, hogy a gyermek, illetve a tanuló balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye;

-          közreműködjön a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermek, tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében;

-          a gyermekek, tanulók emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa;

-          a szülőket és a tanulókat az őket érintő kérdésekről rendszeresen tájékoztassa; a szülőt figyelmeztesse, ha gyermeke jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek;

-          a szülő és a tanuló javaslataira, kérdéseire érdemi választ adjon.

-          Óraközi szünetekben az ügyelet felelős ellátása, ügyelete alatt a rábízott gyermekekért teljes felelősséggel tartozik.

 

A pedagógus kötelessége továbbá, hogy:

 

-          ismerje a Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola szervezeti és működési szabályzatát, és munkáját az abban foglaltakkal összhangban lássa el;

-          az iskolai rendezvényeken külön felkérés nélkül aktívan részt vegyen, és a rábízott feladatokat ellássa:

§  az iskola éves munkarendjében vagy a heti eseménynaptárban meghirdetett azon eseményeken, amelyek oktatási időben zajlanak és azokon pedagógusok részvétele szükséges,

§  az osztályfőnökök, és az iskolai vezető által meghirdetett szakmai megbeszéléseken, értekezleteken, szülői fórumokon (pl. rendkívüli szülői értekezleten),

§  szülői értekezleteken és szülői fogadóórákon.

 

A pedagógus egy adott osztály és szaktárgy tanítására, osztályfőnöki feladatok ellátására a megbízást az iskola igazgatójától egy adott tanévre kapja. A faladatokat pedagógia képzettségének megfelelően köteles gondosan ellátni. A szaktárgy tanításával kapcsolatos feladatai a tanórai tanulásszervezés mellett a következők:

-          a tananyag tervezett időbeli struktúráját bemutató tanmenet készítése az adott tanévre (ezt legalább havi bontásban, elektronikus formában az iskola hálózatának megfelelő helyén kell elhelyezni);

-          közművelődési tevékenység szervezése;

-          az évfolyam dolgozati és vizsgarendszer működtetése;

-          a szülők folyamatos tájékoztatása a tanuló tanulmányi előmeneteléről;

-          az igazgató kérésére tájékoztatás készítése az osztályban végzett munkájáról;

-          az osztályfőnök és más szaktanár tájékoztatása a tanórákon felmerülő olyan problémákról, amelynek megoldásában segítséget igényel.

 

A tanítási órákat köteles a csengetési rend által meghatározott keretek betartásával szervezni. Az első tanítási órája előtt legalább 10 perccel az iskolában kell tartózkodnia, a tanítási órákra a jelzőcsengetéskor el kell indulnia. Az adott osztályban utolsó órát tartó pedagógusnak külön figyelnie kell arra, hogy az óra végén a tanterem takarításra alkalmas legyen (jelenti ez a felszerelés elpakolását, a székek felrakását, nagyobb szemét összegyűjtését, stb.).

A szaktárgyi tanulásirányítás mellett kötelessége a kulturált, illemtudó viselkedésre szoktatás, az iskolai környezet tisztaságának megőrzése és védelme, az óraközi szünetekben szakszerű ügyelet ellátása, a tanulói étkezésben való közreműködés.

 

IV. Általános rendelkezések:

 

A dolgozó jogosult az intézeti vagyont sértő, károsító bármely cselekmény, mulasztás esetén bejelentés megtételére.

További jogait a Kjt. ide vonatkozó rendelkezései szabályozzák.

Munkaköri kötelezettségének teljesítésénél:

-     a hivatali és szolgálati titok megőrzéséért fegyelmi és büntetőjogi felelősséggel tartozik;

-     kötelessége a mindenkori tűzvédelmi, munkavédelmi, közegészségügyi előírásokat betartani;

-     köteles az intézmény vagyonát gondosan kezelni, arra vigyázni;

-     anyagilag felelős a nem körültekintően végzett munkavégzése során okozott károkért és hibákért.

V. Osztályfőnöki feladatai:

 

-          A tanulók fejlődését figyelemmel kíséri és elősegíti.

-          A szülőket és tanulókat - az őket érintő kérdésekről - tájékoztatja, a szülőket figyelmezteti, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.

-          Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.

-          A tanulók hiányzásait nyomon követi, a mulasztási naplót vezeti, illetve havonként összesíti.

-          A tanulók tanulmányi eredményeit figyelemmel kíséri.

-          Az osztályban tanító tanárok munkáját segíti és óralátogatásai során figyelemmel kíséri.

-          A haladási naplót havonként ellenőrzi; a naplóvezetésben található hiányosságok esetén felhívja az osztályban tanító tanárok, illetve szükség esetén az iskolavezetés figyelmét.

-          Az osztályozási naplót és a tájékoztató füzetet (ellenőrzőt) havonként egybeveti, a hiányokat pótolja.

-          A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és év vége előtt legalább egy hónappal értesíti.

-          Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.

-          Figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát (tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).

-          A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.

 

 

 

Bármely munkakört betöltő személy felkérhető az iskola érdekében végzett munkára a szakképesítésének megfelelő területen. A felkérésre az iskola vezetője jogosult. A felkéréskor jelezni kell, hogy a munkavégzés a kötelező munkakör részeként vagy külön díjazás ellenében történik.

 

 

 

 

 

4. számú melléklet

 

Csengetési rend

 

 

 

kezdete

vége

kezdete

vége

hossza

1. óra

8.00

8.45

 

 

45

1. szünet

 

 

8.45

9.00

15

2. óra

9.00

9.45

 

 

45

2. szünet

 

 

9.45

10.00

15

3. óra

10.00

10.45

 

 

45

3. szünet

 

 

10.45

11.00

15

4. óra

11.00

11.45

 

 

45

EBÉD alsós

 

 

11.45

12.00

15

EBÉD felsős

 

 

12.45

13.00

15

5. óra

12.00

12.45

 

 

45

5. szünet

 

 

12.45

13.00

15

6. óra

13.00

13.45

 

 

45

 

6. szünet

 

 

 

13.45

14.15

30

TAN

14.30

15.30

 

 

60

TAN/rekreáció

15.30

16.00

 

 

30

 

 

 

 

 

 

VI. Hatályba lép:

 

Piliscsaba, 2014. szeptember 01.

 

Záradék: A munkaköri leírás az aláírás napján lép hatályba és visszavonásig érvényes. Felülvizsgálata minden év szeptember 15-ig történik meg a tantárgyfelosztás ismeretében.

 

 

                                     

 

                                                                                                           igazgató

 

VII. A munkaköri leírásban szereplőket megismertem, a benne foglaltakat magamra nézve kötelezően elismerem, 1 példányt átvettem.

 

 

Piliscsaba, 20…. szeptember …..

 

                                                                                                   ………………….

                                                                                                             aláírás

 

 

HASZNOS LINKEK

Vegye fel a kapcsolatot velünk

Piliscsaba Jókai Mór Áitalános Iskola

MegtalálhatóFacebookon:
www.facebook.com/csabaiskolajokai/

Kapcsolat

Jókai Mór Általános Iskola

OM azonosító: 201657
2081 Piliscsaba
Fő út 124.

Tel: (+36-26) 375-210
Mail: jokaiiskola124@gmail.com

 

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.