Pedagógiai program

 

Bevezetés

„A fiatalokat nem elég szeretni, nekik is érezniük kell, hogy szeretik őket!” (Don Bosco)

Alapértékeink: fegyelem, következetesség, alázat.

Pedagógiai és nevelési tevékenységünk célja, hogy változó világunkban a gyermekeket felkészítsük arra, hogy meg tudjanak felelni a velük szemben támasztott elvárásoknak. Használható tudás birtokában ismereteik és képességeik maximumát tudják nyújtani a hétköznapokban.

  • Saját boldogulásuk érdekében meg kell tanulniuk az alapértékeket, mint becsület , szorgalom, tisztelet, szeretet… megismerni, elsajátítani és alkalmazni
  • Másokkal többféle társas helyzetben tudjanak sikeresen együttműködni
  • A másokkal való törődésre, önzetlenségre, segítségnyújtásra nevelés

 

Olyan tanítási légkört kell teremteni, melyben a személyiség harmonikusan fejlődhet. Tanítványaink számára emberséget és használható tudást kell adni, egészséges életre kell nevelni őket. Ehhez a rendszeres változatos sportolási lehetőséget biztosítsuk, hogy mentálisan és fizikailag is képesek legyenek önmagukat megvalósítani. A tanévben a tanulók részére biztosítjuk az ingyenes úszástanulás lehetőségét az Akarat Egyesület jóvoltából. Az első- második osztályos tanulóknak a lovaglást, a tornateremben, spotpályán a rendszeres testnevelés és sportolás lehetőségét. Biztosítjuk az angol nyelv alapfokú elsajátítását a tanév végére, a felső tagozatos tanulóknak.

Jogszabályi háttér:

  • 2011. évi CXC. Tv. a nemzeti köznevelésről, és az ehhez kapcsolódó kormányrendeletek
  • 2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

Helyzetelemzés

A  Piliscsabai Jókai Mór Általános Iskola Piliscsaba első polgári iskolája. A Jókai joggal vált a több mint egy évszázados fennállása során a település szimbólumává.

Szinte nincs is olyan lakosa, aki ne kötődne valamilyen formában az intézményhez. Itt nevelkedett, itt tanult Piliscsaba lakosságának nagy része. Sorsának alakulását, mai sajátos helyzetét leginkább a településen lezajlott és napjainkban is tartó változások eredményezték.

A számos új nevelési-oktatási intézménnyel és egyetemmel büszkélkedő település az idők során kinőtte első iskoláját, s annak fejlesztéséről megfeledkezett.

A legutóbbi években szinte tanévenként más-más volt a fenntartó. Néhány évig alapítványi keretek között működött, majd a Hauck János Német Nemzetiségi Általános Iskola tagintézménye lett.

A 2011/2012- es tanévben csupán négy hónapig volt fenntartója és működtetője a települési önkormányzat és 2013. január 1-től mind a fenntartásról, mind pedig a működtetésről lemondott az állami fenntartó javára.

Bizakodásra ad okot az, hogy az új fenntartó a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Pilisvörösvári Tankerülete egyértelműen egy új Jókai létrehozása mellett tette le voksát. Célunk, hogy elinduljon iskolánkban egy tudatos építő munka, mely képes  arra, hogy intézményünk ne maradjon a térség hátrányos helyzetű gyermekeinek gyűjtőhelye.

Ezt megvalósítani rövid időn belül szinte lehetetlen – ismerve az intézmény adottságait, lehetőségeit. A mi törekvésünk épp a tisztánlátás, hogy pontosan lássuk az itt szereplőknek mi a feladata, s természetesen nem szabad elfeledkeznünk az új törvényi elvárásokról.

 

2013. április 17-én iskolánk elnyerte a „Kiemelkedés Alternatívái a Piliscsabai Jókai Mór Ált.

 Iskolában”című, TÁMOP-3.3.8.-12/1-2012-0016 jelű pályázatot.

  Lehetőségek nyíltak, tanulóink számára, hogy  hasonló helyzetű  iskola jó gyakorlatait,

 bevált módszereit alkalmazhassuk iskolánkban.

 

A budapesti Lakatos Menyhért Ált. Isk. és Gimnázium lett partner iskolánk, ahonnan szakmai  és gyakorlati mintákat veszünk át. Így került be pedagógiai programunkba pl. a Háztartástan,  ami remekül kiegészíti a technika tantárgy gyakorlati ktatás részét. Nem beszélve arról, hogy a háztartástani ismeretek a modern általános műveltség nélkülözhetetlen része. Tovább  tanulóink előtt egy új nyitott kapu, ahol kamatoztathatják megszerzett ismereteiket.

Szándékunkban áll a Sakk tantárgy átvétele, bevezetése is, de ennek még meg kell teremteni  tárgyi és szakmai hátterét.

A megnövekedett testnevelés óraszámok lehetőségét és településünk adottságait kihasználva, /ami számottevő lovas múltra tekint vissza/ programunk kiegészítő részében szerepel Lovas oktatásunk rendszere.

Iskolánk közvetlen közelében működik PCSLE lovardája, amely rendelkezik minden lovasoktatási dokumentációval, sőt gyógylovaglási engedéllyel is. Ez az intézmény látja el a lovasoktatás  és gyógylovaglás feladatait tanulóink részére.

Ezekkel a foglalkozásokkal adjuk meg  HH-s  HHH-s és SNI-s gyermekeinknek azt a lehetőséget, hogy szellemileg, pszichikailag, fizikailag tovább fejlődhessenek. Számukra elérhetetlen lenne ezen speciális foglalkozások látogatása. Így próbáljuk enyhíteni lemaradásukat hasonló helyzetű, de jobb körülményekkel rendelkező társaikkal szemben.

 

Amennyiben célunk iskolánk régi hírnevének helyre állítása, ezek a kezdeményezések elengedhetetlenek.
1. Az iskola nevelési programja

Legfontosabb értékeink:

  • A munka szeretete
  • Az ember tisztelete

 

1.1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI  ALAPELVEI, ÉRTÉKEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI

 

Iskolánk, általános műveltséget megalapozó nyolc évfolyamos iskolarendszerű. Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka céljait az általános emberi és a nemzeti értékek tanulókkal történő megismertetése, elfogadtatása és átadása határozza meg.

 

Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos alábbi értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek képviselete váljon bennük meggyőződéssé és határozza meg viselkedésüket, magatartásukat.

 

  • Az élet tisztelete, védelme.
  • A természeti környezet megóvása. Az állatok és növények védelme, szeretete. Fogékonyság az élő és az élettelen természet szépsége iránt.
  • Az ember testi és lelki egészsége. Az egészség megőrzésének fontossága. Az egészséges és kulturált életmód iránti igény. A testmozgás iránti igény.
  • Az önellátás képességeinek kialakítása (tisztálkodás, öltözködés, étkezés, környezet rendben tartása).
  • Az egészségvédelem (az egészségre káros szokások ismerete, elutasítása; a balesetek megelőzése).
  • Az önismeret, a saját személyiség kibontakoztatásának igénye (önbecsülés, önbizalom).
  • Felelősségvállalás saját sorsának alakításáért (önállóság, kitartás, szorgalom, kreativitás).
  • Nyitottság az élményekre, a tevékenységekre, az esztétikum befogadására és létrehozására.
  • Fogékonyság az emberi kapcsolatokra, a barátságra. Hűség, önzetlenség, megértés, tapintat, őszinteség, egymás elfogadása, udvariasság, figyelmesség.
  • A család tisztelete, a szülők, nagyszülők megbecsülése, szeretete.
  • Kulturált magatartás és kommunikáció a közösségben.
  • Udvariasság, figyelmesség, mások szokásainak és tulajdonának tiszteletben tartása.
  • Fegyelem és önfegyelem.
  • Közösségi érzés, áldozatvállalás.
  • Törekvés az előítélet-mentességre, a konfliktusok kezelésére, készség a megegyezésre.
  • A világ megismerésének igénye.
  • Igény a folyamatos önművelésre, az értékelés és önértékelés, valamint az önálló tanulás képességeinek kialakítására.
  • A szülőföld és Magyarország megismerése, szeretete, megóvása.
  • A nemzeti kultúra ápolása: a nemzeti múlt megismerése, megértése, emlékeinek, hagyományainak, jelképeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése.
  • Egészséges nemzeti önbecsülés és hazaszeretet.
  • A kisebbségben élő magyarságért érzett felelősség - és közösségvállalás.
  • A hazánkban élő kisebbségek és más népek, nemzetek jogainak tisztelete, kultúrájuk,
  • hagyományaik tiszteletben tartása.
  • Az alkotmányosság, a törvényesség, az állampolgári jogok tisztelete.
  • Az emberek egyenlőségének elismerése.
  • Az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása.
  • Érdeklődés a társadalmi jelenségek és problémák iránt.
  • Igény a közéletiségre, a közösségi tevékenységekre.
  • Törekvés a demokrácia érvényesítésére.
  • A személyiség sokoldalú fejlesztése.
  • Anyanyelvi kommunikációs képességek fejlesztése.
  • Mentális képességek fejlesztése.
  • Szocializációs képességek fejlesztése.
  • Esélyegyenlőség biztosítása a halmozottan hátrányos helyzetű és a sajátos nevelési igényű gyerekek részére.
  • Az informatikai ismeretek fejlesztése.
  • A hátrányos helyzetűek felzárkóztatása, a magatartási és beilleszkedési zavarok megszüntetése heterogén osztályok kialakításával.
  • Tehetségfejlesztés.
  • A gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megoldása, kiemelt figyelmet fordítva a szenvedélybetegségek kialakulásának megelőzésére.

 

Az iskolánkban folyó nevelő és oktató munka feladata, hogy a felsorolt értékek elsajátítását elősegítse.

Ezt szolgálják a nevelési program különböző fejezeteiben később meghatározásra kerülő tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek, valamint az e tevékenységekhez kapcsolódó folyamatos értékelés.

Nevelési céljaink megvalósítását segítik az iskola pedagógusai által alkalmazott személyiség-fejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek.

 

Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatóak:

  1. Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
  2. Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.

 

Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások:

Közvetett módszerek

  1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek:

o   Követelés.

o   Gyakoroltatás.

o   Segítségadás.

o   A tanulói közösség tevékenységének megszervezése.

o   Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.

o   Hagyományok kialakítása.

o   Ellenőrzés

o   Ösztönzés.

 

  1. Magatartási modellek bemutatása, közvetítése.

o   Elbeszélés.

o   Tények és jelenségek bemutatása.

o   Műalkotások bemutatása

 

  1. Tudatosítás (meggyőződés kialakítása).

o   Magyarázat, beszélgetés.

o   A tanulók önálló elemző munkája.

o   Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról.

o   Vita.

 

Közvetlen módszerek

o   A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében

o   A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életben

o   A nevelő személyes példamutatása

o   Meixner-módszer

o   Projektmódszer

o   Kooperatív munkaformák alkalmazása

o   Differenciálás

 

1.2. Az iskolai nevelési tevékenység céljai:

Iskolánk a fiatalokat felkészíti az önálló ismeretszerzésre és önművelésre, ennek feltétele a tanulási képességek és szilárd alapkészségek kialakítása. Pedagógiai és nevelési tevékenységünk legfontosabb célja, hogy változó világunkban a gyerekeket megtanítsuk, felkészítsük arra, hogy képesek legyenek együtt élni a változásokkal, meg tudjanak felelni a velük szemben támasztott elvárásoknak. Olyan útravalót nyújtsunk, hogy használható tudás birtokában tudásuk és képességeik maximumát tudják nyújtani a hétköznapokban.

 

Egyéni szükségletek szerint megfelelő feltételeket nyújtunk gyermekeinknek a tanulási esélyegyenlőség megteremtéséhez.

 

Minden támogatást megadunk ahhoz, hogy tanítványaink elsajátítsák az élethosszig tartó tanulás alapjait, valamint a folyamatot megkönnyítő képességeket, készségeket és kompetenciákat: a szövegértési – szövegalkotási, matematikai – logikai, szociális, életviteli és környezeti, az életpálya-építési, idegen nyelvi, valamint az infokommunikációs technológiákat.

 

A kompetenciaalapú oktatás során az ismereteket – készségeket és attitűdöket kölcsönhatásban fejlesztjük. Hatékony felzárkóztató munkával támogatást adunk a szociokulturális hátrányok leküzdéséhez.

Iskolánk az idegen nyelvek oktatásával segíti a világban való eligazodást. Az általános társadalmi modernizációt követve lépést tartunk az informatikai forradalommal.

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a kilencven százaléka a nyolcadik évfolyam végén:

  • minden tantárgyból megfelel az alapfokú nevelés-oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége - vagyis több mint ötven százaléka - a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.)
  • rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,
  • ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,
  • határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően.

 

1.3. Feladatok az oktatás-nevelés terén

Az oktatási-nevelési célokhoz rendelt konkrét oktatási-nevelési feladatokat a helyi tantervben, ill. pedagógiai programban rögzítjük.

Emellett:

  • mérések (lásd: helyi tanterv),
  • egyéni tanulási programok összeállítása,
  • korrepetálás, egyéni fejlesztés,
  • rugalmas idősávok kialakítása,
  • délutáni ellátás szervezése,
  • délutáni fakultációs foglakozások szervezése
  • szakkörök szervezése: informatika, színjátszás, futball,

A nevelési-oktatási folyamatokban következetes „emberléptékű” követelményeket támasztunk. Megalapozzuk a konstruktív életvezetés, az egyéni életpálya-építés és egészséges életmód készségét.

Reális önismeret és életszemlélet kialakításával segítjük a megfelelő továbbtanulási irány illetve pálya kiválasztását; a kommunikációs - és viselkedéskultúra elsajátíttatásával kialakítjuk a tárgyi és személyes világukban való eligazodás képességét.

 

1.4. A PEDAGÓGUSOK INTÉZMÉNYI FELADATAI, AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA ÉS FELADATAI

A pedagógusok alapvető feladatai

  • A magasabb jogszabályokban, a pedagógiai programban, a szervezeti és működési szabályzatban, valamint az intézmény más belső szabályzatában és vezetői utasításában előírt pedagógiai és adminisztratív feladatok ellátása.
  • Heti teljes munkaidejének nyolcvan százalékát (kötött munkaidejét) az intézményvezető által meghatározott feladatok ellátásával töltse.
  • Heti teljes munkaidejének 60 százalékában (neveléssel-oktatással lekötött munkaidejében) tanórai és tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokat tartson.
  • Kötött munkaidejének neveléssel-oktatással lekötött munkaidején felőli részében a nevelést-oktatást előkészítő, a neveléssel-oktatással összefüggő egyéb feladatokat, tanulói felügyeletet, továbbá eseti helyettesítést lásson el.
  • A tanítási órák és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások pontos és eredményes megtartása.
  • Aktív részvétel a nevelőtestület értekezletein, valamint a szakmai munkaközösségek munkájában.
  • Aktív részvétel az éves munkaterv szerinti rendezvényeken.
  • A tudomására jutott hivatali titkot megőrizze.
  • A jogszabályokban meghatározott határidőkre megszerezze az előírt minősítéseket.
  • Az iskola céljainak képviselete a tanulók és a szülők előtt.
  • A pedagógusra bízott osztályterem, szaktanterem gondozottságának és pedagógiai szakszerűségének figyelemmel kísérése.

 

 

 

 

A tanórai és a tanórán kívüli oktató-nevelő munka, tanulásirányítás

  • Tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások megtartása.
  • A tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások éves tervének elkészítése (tanmenetek, éves programok).
  • Előzetes felkészülés a tanítási órákra és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozásokra.
  • A motiválás, a differenciálás, a tanulói aktivitás változatos formáinak alkalmazása a tanítási órákon
  • Változatos szervezeti formák alkalmazása a tanítási órákon
  • A tanulók életkorához és a didaktikai feladatokhoz megfelelően illeszkedő módszerek, szemléltetés, ellenőrzés és értékelés alkalmazása a tanítási órákon.
  • A tanulók aktív munkájának és megfelelő magatartásának biztosítása a tanítási órákon és a különféle iskolai és iskolán kívüli foglalkozásokon.
  • Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása, gyakoroltatása a tanítási órákon.
  • A helyi tanterv követelményeinek elsajátítása a nevelő által tanított tanulók körében.

 

A tehetséges tanulók gondozása

  • Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a tehetséges tanulók részére.
  • Iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyek, vetélkedők, bemutatók, pályázatok

önálló szervezése, segítség a szervezésben.

  • Részvétel az iskolai tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőkön, bemutatókon.
  • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán belüli versenyekre, vetélkedőkre stb.
  • A tehetséges tanulók részvételének biztosítása és felkészítése a különféle iskolán kívüli versenyekre, vetélkedőkre stb.

 

 

A felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása

A  hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók gondozása, eredményes fejlesztése.

Egyéb (tanórán kívüli) fejlesztő foglalkozások szervezése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók részére.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók korrepetálása, segítése, mentorálása.

A hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók, illetve a felzárkóztatásra szoruló tanulók felkészítése javító vagy osztályozó vizsgára.

Az eredményes középiskolai felvétel elősegítése a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, valamint a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő tanulók körében.

 

A tanulók tanórán kívüli foglalkoztatása

  • Szabadidős programok szervezése iskolán kívül (pl. színház-, múzeumlátogatás, kirándulás).
  • Szabadidős programok szervezése iskolán belül (pl. klubdélután, karácsonyi ünnepség).
  • Iskolai rendezvények, ünnepélyek, évfordulók megrendezése.
  • Műsorok, előadások összeállítása, betanítása iskolai és iskolán kívüli rendezvényekre
  • A nevelők, gyerekek és szülők együttműködését, kapcsolatát erősítő (közös) programok.  
  • Az iskolai diákönkormányzat működtetésében való aktív részvétel
  • Az iskolai diák-önkormányzati munka egy-egy részterületének irányítása, segítése.
  • Az iskolai diákönkormányzat programjainak önálló szervezése, segítség a programok szervezésében, részvétel a programokon.
  • Iskolai szintű kirándulások, táborok önálló szervezése, segítség a szervezésben, részvétel a kirándulásokon, táborokon.

 

Munkafegyelem, a munkához való viszony

  • A munkaköri kötelességek teljesítése.
  • Az ügyeleti munka pontos, felelősségteljes ellátása az óraközi szünetekben.
  • Pontos adminisztrációs munka. A formai követelmények, a határidők betartása.
  • Az egyes, tanév közben adódó feladatok pontos, határidőre történő megoldása.

 

Folyamatos, aktív részvétel a nevelőtestület és a szakmai munkaközösség tevékenységében

  • Feladatvállalás a munkaközösség, a nevelőtestület aktuális feladataiban.
  • Részvétel a különféle feladatok megoldására alakult nevelői munkacsoportokban.
  • Oktatási segédanyagok, szemléltető és mérőeszközök kidolgozása, közreadása.
  • Belső továbbképzések, előadások, bemutató órák szervezése, megtartása.

 

Továbbtanulásban, továbbképzésekben való részvétel, önképzés

  • Továbbképzéseken való részvétel, a továbbképzési kötelezettség teljesítése
  • A továbbképzéseken tanultak átadása a nevelőtestület tagjainak.
  • Publikációk szakmai (pedagógiai, szaktárgyi) témákról folyóiratokban, kiadványokban.

 

Az iskolai munka feltételeinek javítása

  • Pályázatok összeállítása, pályázatokon való részvétel.
  • Bekapcsolódás az eredményes pályázatok megvalósításába.
  • Az iskolai alapítvány működésének segítése.
  • Az iskolai munka javítása új ötletekkel, az ötletek kivitelezése megvalósítása (innováció).
  • Az oktatáshoz kapcsolódó szemléltető eszközök tervezése, kivitelezése.
  • Az iskola épületének, helyiségeinek dekorálása.

 

Részvétel a nevelőtestület szakmai életében, a döntések előkészítésében és

végrehajtásában

  • Részvétel az adott tanév munkatervében meghatározott feladatok ellátásában.
  • Részvétel a nevelőtestület szakmai (pedagógiai) döntéseinek előkészítésében.
  • Önkéntes feladatok vállalása a nevelőtestületi feladatok megoldásában.

 

Aktív részvétel a tantestület életében

  • A pályakezdő (gyakornok) vagy az iskolába újonnan került nevelők munkájának, beilleszkedésének segítése.
  • Önkéntes feladatvállalások a nevelőtestület közösségi életének; rendezvényeinek szervezésében, a szervezés segítése.
  • Részvétel a nevelőtestület közösségi életében, rendezvényeken.

 

Az iskola képviselete

  • A szülői munkaközösség által szervezett rendezvények segítése.
  • Részvétel a szülők által szervezett rendezvényeken.
  • Tudósítások közreadása az iskola életéről, eredményeiről a helyi médiában.
  • Bekapcsolódás az iskolán kívüli szakmai-pedagógiai szervezetek tevékenységébe.
  • Bekapcsolódás az iskolán kívüli érdekképviseleti szervezetek tevékenységébe.
  • A település rendezvényein, eseményein való részvétel.
  • Aktív részvétel, tisztségek vállalása a település társadalmi, kulturális, sport, stb. életében, civil szervezeteiben.

 

Megfelelő kapcsolat kialakítása a tanulókkal, a szülőkkel és a pedagógus kollégákkal

  • A tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák személyiségének tiszteletben tartása.
  • Elfogadást, figyelmet, megértést, jóindulatot sugárzó stílus, hangnem és viselkedés a tanulók, a szülők és a pedagógus kollégák felé.
  • Pedagógiai tanácsadás a tanulóknak és a szülőknek.
  • Kellő figyelem, érdeklődés, megbecsülés és jóindulat a nevelőtársak felé (a pedagóguskollégák segítése, a tapasztalatok átadása, észrevételek, bírálatok elfogadása).

 

A PEDAGÓGUSOK JOGAI

A pedagógusok jogaival kapcsolatban a 2011. évi CXC. törvény 63. § rendelkezései az irányadók.

Az osztályfőnök feladatai

  • Megfelelő magaviseletű; az iskolai diák-önkormányzati munkában és az iskolai rendezvényeken aktív osztályközösséget alakít ki az osztályközösség megfelelő irányításával.
  • Fejleszti a tanulók személyiségét, elősegíti egészséges lelki és testi fejlődésüket.
  • Elősegíti a társadalmi normákhoz és az iskolai elvárásokhoz igazodó értékrend kialakítást és elfogadását.
  • Tanórákon kívüli – szükség esetén – iskolán kívüli közösségfejlesztő, szabadidős programokat (pl. osztálykirándulás, túra, színház-, múzeumlátogatás) szervez.
  • Az osztályszintű és az iskolai rendezvényeken kíséri osztályát, felügyel a tanulókra.
  • Megismeri a tanulók családi és szociális körülményeit.
  • Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik a tanulók szüleivel.
  • Rendszeres kapcsolatot tart és együttműködik az osztályban tanító nevelőkkel.
  • Tájékoztatja a tanulókat és a szülőket az őket érintő kérdésekről. Érdemi választ ad a szülők és tanulók iskolai élettel kapcsolatos kérdéseire.
  • Figyelemmel kíséri a diákok tanulmányi előmenetelét, és erről rendszeresen – legalább havonta – tájékoztatja a szülőket.
  • A bukásra álló tanulók szüleit a félév vége és az év vége előtt legalább egy hónappal írásban értesíti.
  • Ha a tanuló az év végén tanulmányi kötelezettségeinek nem tesz eleget, a szülőket tájékoztatja a tanuló továbbhaladásának feltételeiről.
  • Figyelmezteti a szülőket, ha a gyermekük jogainak megóvása vagy fejlődésének elősegítése érdekében intézkedést tart szükségesnek.
  • A szülők figyelmét felhívja a szociális és egyéb juttatásokra.
  • Támogatja és segíti az osztályban működő szülői szervezet munkáját.
  • A szülők tájékoztatására szülői értekezleteket és fogadó órákat szervez.
  • Fokozott törődéssel foglalkozik az osztályába járó kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal.
  • Az osztály tanulóinál ellátja a gyermekvédelmi feladatokat, együttműködik a gyermekvédelmi felelőssel, szükség esetén a gyermekjóléti és a családsegítő szolgálattal.
  • Segíti a sajátos nevelési igényű, tanulási, beilleszkedési, magatartási nehézséggel küzdő tanulók iskolai munkáját.
  • Támogatja a tehetséges tanulók fejlődését.
  • Tájékozódik a tanulók iskolán kívüli tevékenységeiről
  • Az iskolaorvosi szolgálat bevonásával figyelemmel kíséri a tanulók egészségi állapotát, és erről szükség esetén tájékoztatja az osztályban tanító nevelőket (pl. tartós betegségek, fogyatékosságok, gyógyszerérzékenység).
  • Minden hó végén érdemjeggyel értékeli a tanulók magatartását és szorgalmát.
  • Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók magatartás és szorgalom osztályzatára.
  • Az első félév végén és a tanév végén javaslatot tesz a nevelőtestületnek a tanulók egész tanévi munkájának dicsérettel történő elismerésére.
  • A házirendet megsértő vagy feladatait elmulasztó tanulót először szóbeli figyelmeztetésben, majd írásbeli figyelmeztetésben, intésben vagy megrovásban részesíti. Súlyosabb esetben javaslatot tesz a tanuló elleni fegyelmi eljárás lefolytatására.
  • Figyelemmel kíséri a tanulók hiányzásait, vezeti a mulasztási naplót, a mulasztásokat az osztálynaplóban havonta összesíti. Igazolatlan mulasztás esetén a jogszabályokban előírt rendelkezések alapján jár el.
  • A tanév elején elkészített osztályfőnöki tanmenet szerint vezeti az osztályfőnöki órákat, azokra előre felkészül.
  • Segíti és ösztönzi a tanulók középiskolai továbbtanulását, megismerteti őket a pályaválasztási és továbbtanulási lehetőségekkel.
  • A nyolcadik évfolyamban a szülők döntése alapján ellátja a tanulók középiskolai jelentkezésével kapcsolatos feladatokat, elkészíti az ehhez szükséges dokumentumokat.
  • Elkészíti az osztályfőnöki munka éves tervezetét (osztályfőnöki munkaterv, osztályfőnöki tanmenet).
  • Elkészíti az osztálystatisztikákat és ezekhez kapcsolódó elemzéseket.
  • Elkészíti a félévi és tanév végi értékeléseket az osztályközösség fejlődéséről.
  • Betartja az alapvető erkölcsi normákat a tanulókkal, a szülőkkel és a nevelőtársakkal szemben.
  • Kitölti és vezeti az osztálynaplót, hetente ellenőrzi a szükséges beírásokat, és szükség esetén gondoskodik azok pótlásáról.
  • Felfekteti és vezeti a tanulói törzslapokat és bizonyítványokat.
  • Tanév elején kitölti a tanulók tájékoztató füzetét, tanév közben havonta ellenőrzi tájékoztató füzet vezetését (érdemjegyek, egyéb beírások, szülői aláírások).
  • Figyelemmel kíséri az osztály tantermének gondozottságát és pedagógiai szakszerűségét.

 

Az osztályfőnöki munka tervezése

Az osztályfőnök  nevelő munkáját a minden tanév elején összeállított osztályfőnöki munkaterv alapján végzi.

 

 

Az osztályfőnöki munkaterv felépítése

a) A tanév elején összeállított munkaterv

  • Az előző tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
  • Tanév eleji statisztikai adatok az osztályról.
  • Osztályfőnöki tanmenet (az osztályfőnöki órák éves terve).
  • Tervezett tanórán kívüli programok az adott tanévre havi bontásban.
  • Tervezett fogadó órák és szülői értekezletek az adott tanévre. Az egyes szülői értekezletek tervezett témái.
  • Az osztály diákközösségének vezetői.
  • Az osztályban működő szülői munkaközösség vezetői.

 

b) Az osztályfőnöki munkatervhez csatolt dokumentumok a tanév folyamán

  • Első félévi és tanév végi osztálystatisztika.
  • Első félévi és tanév végi értékelés az osztályközösség fejlődéséről.
  • Jelenléti ívek és feljegyzések a szülői értekezletekről.

Az osztályfőnöki órák témái

a) Minden osztályban feldolgozásra kerülő témák a tanév legelső osztályfőnöki óráin

  • A házirend szabályainak megbeszélése.
  • Az osztályközösség belső szabályainak megbeszélése, rögzítése.
  • Balesetvédelmi, tűzvédelmi szabályok ismertetése, visszakérdezése.
  • Az osztályközösség gyermekvezetőinek megválasztása. 
  • Az iskola környékére vonatkozó közlekedési ismeretek és veszélyhelyzetek megbeszélése.
  • A kerékpáros közlekedés szabályai.

 

 

b) Kötelezően minden osztályban feldolgozásra kerülő témák

  • Félévente egy alkalommal egészségvédelmi téma (helyes táplálkozás; az alkohol- és kábítószer-fogyasztás, a dohányzás káros hatásai a szervezetre; a személyes higiénia; a szexuális fejlődés) az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vételével.
  • Elsősegély-nyújtási alapismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja.
  • Félévente egy alkalommal az elsősegély-nyújtás alapismereteinek gyakorlati elsajátítása céljából az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele.
  • Az osztály félévi munkájának és magatartásának értékelése az első és a második félév végén.
  • Megemlékezés nemzeti ünnepeinkről október 23-án és március 15-én.
  • Megemlékezés a magyar kultúra napjáról, a kommunista és egyéb diktatúrák áldozatainak emléknapjáról, a költészet napjáról, a holokauszt áldozatainak emléknapjáról, a Föld napjáról, Madarak és Fák napjáról és a Nemzeti Összetartozás Napjáról.
  • Megemlékezés az iskola névadójáról.
  • Osztálykirándulás előkészítése.

 

c) Az osztályfőnöki órák tananyaga, tematikája évfolyamonként:

 

5. évfolyam

Tananyag: Tanuljunk tanulni, ötödikbe léptünk, házirend, tisztségek. A tanulást is tanulni kell. Nehéz és könnyű tantárgyak. Eredményes tanulás az 5. osztályban.

Követelmény: A tanulás kötelesség. Gazdálkodás az idővel.  Ami érdekel, amit szívesen csinálok.

 

Tananyag: Személyiségünk, önismeret, öntudat, önbizalom. Az ember értéke. Szokás, szenvedély.

Követelmény: Önismeret fejlesztése, osztálytársak közti bizalom, a támogató légkör megerősítése. A dohányzás, mint szenvedélybetegség jellegének tudatosítása.

 

Tananyag: Test és lélek. Az egészség értéke életünkben. Hogyan élhetünk egészségesen. Testkultúra (testedzés, pihenés, öltözködés). Életrend, életritmus. A szabadidő tartalmas felhasználásáról.

Követelmény: Testünk iránti felelősségünk. Testi-lelki egészség legfontosabb összefüggései.

 

Tananyag: Tudni illik. Az étkezés illemtana. Öltözködés, kultúrája. Szórakozás illemtana:

színház, mozi, hangverseny, diszkó, kirándulás, sport, játék, strand.

Követelmény: Alapvető viselkedési normák gyakoroltatása, betartása, megkövetelése.

 

Tananyag: Családi élet. Alkalmazkodás a családban. Egymás iránti figyelem a családban (hétköznapok, ünnepek).

 

Követelmény: A család életre szóló érzelmi háttér, erőforrás szerepének tudatosítása. Az egymásra figyelés fontosságának hangsúlyozása.

 

Tananyag: Közlekedés. Gyalogos közlekedés kisebb, nagyobb településen. Tömegközlekedési lehetőségek. Kerékpáros közlekedés. Idénybalesetek.

Követelmény: Kövesse a közlekedés helyes magtartási szokásait! Ismerje a városi és vidéki közlekedésben lévő különbségeket! Ismerje a gyalogos és tömegközlekedés szabályait!

 

6. évfolyam

Tananyag: Gondolkodás, kommunikáció, tanulás, problémamegoldás, tanulás, emlékezet. Intelligencia, okosság, bölcsesség. Megismerés, tudás.

Követelmény: A beszéd és a gondolkodás összefüggései. Értékelje a tudást, a lelkierőt, és az egyéb szellemi képességeket!

 

Tananyag: Személyiségünk, ember voltunk általános vonásai, egyediségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. Szokás és szenvedély:  jó és rossz szokásaink.

 

Követelmény: Képesség a másik ember személyiségének tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására, mások bírálatának segítségként való elfogadására. Legyen képes felismerni az örökletes tényezők szerepét a jellem kialakulásában!

 

Tananyag: Test és lélek. Test és lélek egysége. Egészséges életmód, testkultúra, mentálhigiénia. Növekszem, változom.

Követelmény: Helyezze el önmagát a saját korcsoportjában, felismerve ebből adódó jellemzőit! Ismerje az ember életszakaszainak főbb általános jellemzőit.

 

Tananyag: Tudni illik. Találkozás, üdvözlés. Megszólítás, bemutatkozás, társalgás. Telefonálás illemtana. Vendégségben, vendéglátás. Pontosság, pontatlanság.

Követelmény: Alapvető magatartási normák ismerete.

 

Tananyag: Családi élet. Személyi higiénia: testápolás, bőrápolás, ruha váltása. Nemi érés, nemi higiénia. Környezet tisztántartása: otthon, osztályban. Állatokkal a lakásban.

Követelmény: Tudja önmagát, környezetét tisztán tartani! Tudja, hogy a tisztaság az egészséges élet alapfeltétele!

 

Tananyag: Közlekedés. Kerékpáros közlekedés korábban megismert szabályainak bővítése. Közlekedési jelzések, továbbhaladási algoritmusok leírása. Tömegközlekedés (országúti, vasúti, városi).

Követelmény: Ismerje az alapvető közlekedési szabályokat! Ismerje a kerékpár biztonsági felszereléseit!

 

7. évfolyam

Tananyag: Test és lélek. Egészség, betegség, fogyatékosság. Egészséges életmód testkultúra, mentálhigiénia. Veszélyeztető tényezők. Az egyén és a drogok. A drogok és a médiák. A reklám hatása.

Követelmény: Ismerje fel a test és lélek összefüggéseit! Legyenek ismeretei a káros szenvedélyek veszélyeiről és elkerülésük módjáról!

 

Tananyag: Személyiségünk. Örökletes adottságok: testi alkat, ösztönök, temperamentum, képességek, tehetség. A tanulás szerepe: sajátos szokások, ismeretek, világlátás, hobbik, örömök, félelmek. A nevelés szerepe: példaképek, jutalmazások, büntetések.

Követelmény: Tudja, hogy minden ember egyedi, hogy énünk egyes összetevői örököltek, mások megszerzettek! Ismerje fel a tanulás jelentőségét a jellem alakulásában!

 

Tananyag: Pályaorientáció. Képességek: térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség, számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság, kapcsolatteremtés. Képesség és teljesítmény összefüggése. Önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szem-pontjai. Munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az át-képzés. Pályaválasztási alapfogalmak: pálya, szakma, foglalkozás, beosztás, munkakör, képesítés, képzettség. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Szabadban dolgozni, testi erőt kifejteni, technikai feladatokat ellátni, tiszta környezetben dolgozni, szellemi munkát végezni stb.

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét. Értelmezni a pályaválasztási alapfogalmakat. Azonosítani az érdeklődési területeket és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

 

Tananyag: Közlekedés. A KRESZ szabályai. Az elsősegélynyújtás szabályai. Veszélyhelyzetek kialakulása.

Követelmény: Előrelátással hárítsa el a veszélyhelyzetek kialakulását! Alkalmazza a KRESZ szabályait különös tekintettel: rendőri karjelzések, behajtani tilos, kerékpárút, főútvonal!

 

Tananyag: Tudni illik. Fiúk és lányok, megismerkedés, udvarlás. A társalgás illemtana. Hogyan? Miről? Kamaszszerelem.

Követelmény: Helyes viselkedési formák tudatosítása.

 

8. évfolyam

Tananyag: Személyiségünk. Önmegfigyelés, önismeret, önnevelés: tapasztalat önmagamról és másokról. Elismerés, bírálat, építő, romboló. Érdeklődés, célok, akarat, én ideál, értékek. Önérzet, önbizalom, önszeretet, szégyen, kisebbségi érzés. Önfegyelem, akaraterő, felelősség. Különbözőségek és hasonlóságok. A másik egyediségének, másságának elismerése, tisztelete. A másik megismerése. Kommunikáció. Vitatkozás, versengés, kompromisszumok. Jellem lelki tulajdonságok. Szokások, tudás, erkölcs, világnézet. Intelligencia, okosság, bölcsesség, kreativitás. Büszkeség, gőg, méltóság, önzés, önzetlenség. Nyitottság, kíváncsiság. Az ember, mint értékelő lény. Az értékelés szempontjai. Az értékelés nehézségei. A legfontosabbnak tartott értékek. Az ember, mint erkölcsi lény. Választás és döntés, szándék és tett. A rossz, a hibázás és a bűn. Az erkölcsös cselekedet (jót jól). Mozgatóink. Meghatározottságaink, gyökereink. Vágy, szükséglet, lehetőség, igény. Érdekek, értékek, normák. Beállítódás, magatartás és viselkedés. Empátia, tolerancia. Az egyes ember fejlődése. Életkorok jellemzői.

Követelmény: Tudjon érvelni az önuralom, önnevelés, önismeret fontossága mellett! Legyen képes érvelni a másik személyiségének tisztelete mellett! Legyen nyitott az értékek felismerésére és elfogadására! Legyen képes a meggondolt véleményalkotásra, mások józan, igazságos megítélésére! Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére, indokolni mások és önmaga hibás és jó döntéseit! Legyen képes felfedezni a különböző viselkedések és döntések mögött meghúzódó mozgatókat! Ismerje az egyes életszakaszok főbb jellemzőit!

 

Tananyag: Pályaorientáció. Képességek, munkahely, munkanélküliség. Térbeli gondolkodás, nyelvi kifejezőképesség. Számolási képesség, fizikai teherbírás, kézügyesség, ötletgazdagság és kapcsolatteremtési képesség. A képesség és teljesítmény összefüggése. Az önismeret testi, lelki, szociális és szellemi szempontjai. A munkahelyi ártalmak és a stressz. A munkanélküliség állapota, folyamata, az átképzés. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, kérdőív, gyűjtőmunka.

 

Követelmény: A tanulók tudják: Felsorolni a képességek fő jellemzőit. Felismerni a képességek és a pályák kapcsolatát. Megadni saját képességeik szintjeit. Azonosítani a testi adottságok, a szociális körülmény és a tárgyi tudás szerepét az eredményes munkavégzésben. Felismerni a munkahelyi ártalmakat. Magyarázni a munkanélküliség állapotát, az átképzés szükségességét.

 

Tananyag: Pályák megismerése, pályaválasztási dokumentumok. A pályák megismerésének lehetőségei: Pályaképek, pályatükrök, pályaismertetések, foglalkozás leírások. Pályaszintek, egymást helyettesítő pályaajánlatok. Pályaalkalmasság, továbbtanulási lehetőségek. A pályaválasztás dokumentumai, ismeretforrások. Videofelvételek elemzése, pályatabló készítése, riportok készítése, elemzése. Érdeklődés, érzelem, motiváció a pályaválasztásban. Érdeklődési területek: Szabadban dolgozni, növényekkel, állatokkal foglalkozni, emberek között dolgozni. testi erőt kifejteni, formákkal, vonalakkal dolgozni, kézi erővel, szerszámmal dolgozni. Technikai feladatokat ellátni, irodában dolgozni, embereken segíteni, eladni, vásárolni. Tiszta környezetben dolgozni, gépeket szerelni és javítani, elektromos készülékekkel dolgozni, építőiparban, laboratóriumban dolgozni. Érzelmi viszonyulás és a motiváció szerepe a pályaválasztásban. Megbeszélés, vita, szituációs gyakorlatok, öndefiníciós folyamatok támogatása.

Követelmény: A tanuló tudja: Azonosítani az érdeklődési területek és elmondani azok szerepét a pályaválasztásban. Bemutatni a motiváció szerepét a pályaválasztásban.

 

Tananyag: Családi élet. Családtervezés, házasság, családi célkitűzések. Generációk kapcsolata, egymás segítése. Családi szabadidő szervezés.

Követelmény: Legyen képes életvitele tudatos alakítására! Legyen fegyelmezett, segítőkész! Tudja szabadidejét kulturáltan hasznosítani! Legyen tájékozott nemzeti, vallási, családi ünnepekről! Tudjon ezek hagyományainak megfelelően viselkedni!

 

 

 

1.5. KIEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS  PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG HELYI RENDJE

Cél: A beilleszkedési nehézségek oldásával megelőzni a magatartási zavar kialakulását.

Problémakezelés:

  • Iskolakezdési nehézségek enyhítése, szoktatás, átállás.
  • Személyes törődés, tolerancia.
  • Családi hátterek feltárása a szülő, gyermek megnyerése.
  • Szociális kapcsolatok feltérképezése.
  • Irányított beszélgetések.
  • Mentálhigiénés foglalkozások.
  • A tanulói értékrend megismerése.

 

Alkalmazott módszerek:

  • A szülővel való kapcsolat (családlátogatás, fogadóórára meghívás)
  • Tanulói magatartási zavarok szűrése
  • Speciális szakemberekkel való együttműködés (pszichológus, logopédus, szociálpedagógus)
  • Egyéni bánásmód, differenciált foglalkoztatás.
  • A tanulót oktató nevelők együttműködése (esetmegbeszélések).
  • Nevelési értekezleteken – szakember bevonásával – átadjuk egymásnak tapasztalatainkat, részletezzük az egyes tanulókkal kapcsolatos problémákat és az alkalmazott leghatásosabb pedagógiai eljárásokat.
  • A gyereket tanító pedagógusok tapasztalatait összegyűjtjük.
  • Az osztályközösség pozitív magját erősítjük osztályfőnöki órákon és közösségi foglalkozásokon.
  • Az osztályfőnöki órákon a különböző magatartási formákat mintázó szituációs játékokat bemutatjuk és elemezzük.
  • Megismertetjük a tanulókkal a lelki egészség megőrzésének módjait: a káros függőséghez vezető szokások (dohányzás, alkohol, drog, stb.) kialakulásának megelőzése céljából.
  • A szülő együttműködését kérve (szükség esetén), pszichológushoz küldjük a gyereket.
  • A szakvélemények javaslatait megismerjük és alkalmazzuk.
  • Indokolt esetben magántanulói státuszt létesítünk.

 

Együttműködés más intézményekkel:

  • Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat
  • Gyógypedagógiai Szakértői és Rehabilitációs Szolgáltató Központ
  • Polgármesteri Hivatal Szociális Osztály
  • Település más oktatási intézményei
  • Tanoda
  • Piliscsabai sportegyesület
  • Egyházközösségek
  • Cigány Kisebbségi Önkormányzat

 

A pedagógusok felkészítése a feladatok végzésére:

  • Szakirodalom keresése, olvasása, feldolgozása munkaközösségi szinteken.
  • Tanulási zavarokat érintő előadásokon, foglalkozásokon való részvétel (pedagógus-továbbképzés).

 

Iskolai nevelő és oktató munkánk egyik alapvető feladata a kiemelt figyelmet igénylő tanulók fejlesztése, melynek alapja a tanulók egyéni képességeinek, fejlettségének, ismereteinek figyelembe vétele, a differenciálás; valamint különféle egyéni fejlesztő módszerek és szervezeti formák alkalmazása a tanítási folyamatban.

 

Munkánk során kiemelten kezeljük

  • a sajátos nevelési igényű;
  • a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő;
  • a kiemelten tehetséges;
  • a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók egyéni fejlesztését

 

 

1.6. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SZOLGÁLÓ TEVÉKENYSÉGEK

Az elmúlt években a mindennapi túlélési feladatok miatt nem kapott megfelelő hangsúlyt a tehetséggondozás. Ezért ettől a tanévtől nagy hangsúlyt fektetünk a tehetséggondozásra.

  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
  • a tehetséggondozó, fejlesztő foglalkozások;
  • egyéni foglalkozások; 
  • iskolai és iskolán kívüli versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális stb.); 
  • iskolai sportkör, szakkörök;
  • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
  • szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).
  • Támogatjuk az egyéni képességek kibontakoztatását.
  • Megteremtjük az elemi műveltségbeli alapok feltételrendszerét.
  • Fejlesztjük tehetséges tanulóink problémamegoldó gondolkodását. 
  • Felkészítjük tanulóinkat a modern információhordozók használatára, az információk helyének megkeresésére. 

 

Feladataink:

  • Felkészítés a szaktárgyi és művészeti versenyekre.
  • Sportban tehetséges tanulóink iskolán kívüli egyesületekbe juttatása
  • Az iskolai könyvtár és az informatikai eszközök használatának biztosítása.
  • Lehetőséget és helyet biztosítunk a nem iskolai szintű tehetséggondozó foglalkozásoknak, versenyek.

 

  • Módszerek, eszközök:
  • A tantárgy jellegének megfelelő korszerű eszközöket használunk.
  • A tanulók munkáltatását elősegítő hatékony pedagógiai eljárásokat alkalmazunk (differenciálás, egyéni foglalkoztatás, stb.).
  • Szakkörökön biztosítjuk tanulóink érdeklődési körének megfelelő foglalkoztatását.
  • Megadjuk a lehetőségét annak, hogy a tehetséges tanulók bemutatkozhassanak társaik előtt: előadások tartása, közösségi rendezvényeken való szereplés, stb.
  • Élünk a lehetőséggel, hogy diákjaink más iskolákban működő tehetséggondozó szakkörök munkájába bekapcsolódjanak.
  • Egyéni foglalkozásokon is segítjük tanulóink felkészülését a tanulmányi versenyekre.

 

1.7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAMOK

A tanulási időben kötelezően igénybeveendő iskolai szolgáltatások:

A tanítás-tanulás munkaformáinak, időkereteinek és az előrehaladás mértékének meghatározásakor tekintettel vagyunk a lemaradókra, fejlesztésükre az alábbi differenciált foglalkoztatásokat szervezzük:

  • feltárjuk a tanulási kudarc és hiányosságok okát (szociális, mentális, értelmi ok) szakemberek segítségével
  • szakemberek munkáját igényeljük: a tanulási zavarok leküzdésére és a hiányosságok pótlására (logopédus, pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, gyógytestnevelő),
  • fejlesztő, felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk,
  • szorgalmazzuk a napközi, tanulószobai igénybevételt szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek számára,
  • egyéni korrekciókat szervezünk,
  • beszédfejlesztésre kommunikációs tréninget alkalmazunk,
  • teljes integrációs programot alkalmazunk a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására.
  • Kooperatív tanulási technikák alkalmazása

 

1.8. A BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL KÜZDŐ TANULÓK SEGÍTÉSE

  • szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal,
  • az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;
  • felzárkóztató órák, fejlesztő foglalkozások;
  • egyéni foglalkozások;
  • mentálhigiénés foglalkozások
  • képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés;
  • nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai;
  • az iskolai könyvtár, valamint az iskola más létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata;
  • a középiskolai továbbtanulás irányítása, segítése;
  • iskolai sportkör, szakkörök;
  • a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok);
  • szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások);
  • a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás);
  • a szülőkkel való együttműködés;
  • családlátogatások;
  • szülők és a családok nevelési gondjainak segítése;
  • szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.

1.9. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG

Tanév elején az osztályfőnökök tájékozódnak a családok szociális helyzetéről, nyilvántartásba veszik a veszélyeztetett körülmények között élő gyermekeket, egyeztetnek a gyermekvédelmi felelőssel.

  • Az integrált osztályközösségekben együtt neveljük a hátrányos helyzetű, a veszélyeztetett környezetben élő gyerekeket a rendezett körülmények között élőkkel.
  • A tanulási foglalkozásokon, gyakorlati tevékenykedtetés során érvényesített egyéni képességekhez igazodó, differenciált foglalkoztatás.
  • A napközi otthonos és tanulószobai ellátás keretében nyújtott önálló tanulást segítő szolgáltatások.
  • A korrepetálások, felzárkóztató, fejlesztő, egyéni foglalkozások.
  • Osztályfőnöki órákon prevenciós programok alkalmazása (drog, bűnmegelőzés, bántalmazás témákban).
  • A szülőket, a tanulókat érintő kérdésekről folyamatosan tájékoztatjuk. Ez lehet személyes megkeresés, tájékoztató füzet.
  • Szoros kapcsolat a helyi óvodai intézményekkel, nevelési tanácsadóval, és gyermekjóléti szolgálattal.
  • A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai. 
  • Az iskolai sportkör, szakkörök.
  • A tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok).
  • Szabadidős foglalkozások (pl. színház- és múzeumlátogatások).
  • A tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás).
  • A szülőkkel való szoros együttműködés, családlátogatások.
  • Szülők és a családok nevelési gondjainak segítése.
  • A szülők tájékoztatása a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról.
  • Az iskola a következő szociális szolgáltatásokat biztosítja:
    • reggeli és délutáni szakszerű nevelői ügyeletet
    • ebédelési lehetőséget (menzát) biztosít, ha a szülő a térítési díj ráeső részét határidőre kifizeti. 
    • egészségügyi szűrővizsgálatok biztosítása.
    • nyári táborok szervezése,
    • sporttábor
    • napközis tábor,

 

Sajátos nevelési igényű tanulók

Iskolánkban a sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása a többi tanulóval együtt, integrált formában folyik.

A sajátos nevelési igényű tanulók nevelését-oktatását a 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet 2. sz. mellékleteként kiadott Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve alapján szervezzük meg.

A sajátos nevelési igényű tanulók neveléséhez-oktatásához igénybe veszi az illetékes pedagógiai szakszolgálati, illetve pedagógiai-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmények szolgáltatásait.

A sajátos nevelési igényű tanulók fejlesztéséhez biztosított feltételek:

  • gyógypedagógus végzettségű pedagógus alkalmazása,
  • az Irányelvek figyelembevételével készítettük el az iskola helyi tantervét,
  • a fogyatékosság típusának megfelelő, tanulási segédletek,
  • a tanulók képességének megfelelő differenciált foglalkoztatás,
  • a fogyatékos tanulók részére kidolgozott értékelési formák alkalmazása,
  • képességfejlesztő játékok, eszközök,
  • számítógépek fejlesztő programokkal.

 

 

 

 

Inkluzív nevelés

Azért dolgozunk, hogy az esélyegyenlőséget iskolánk minden tanulója számára ténylegesen biztosítsuk,és ez ne csak papíron jelenjen meg. Sajátos nevelési igényű tanulóinkkal megismertetjük korlátaikat, azok kompenzálási lehetőségeit. Elsajátíttatjuk adottságaikhoz képest a lehető legmagasabb szinten a tananyagot. Fejlesztjük tanulóink azon képességeit, melyekkel csökkentjük hátrányaikat, elősegítjük a társadalomba való majdani beilleszkedésüket. 

 

Feladataink:

  • Elfogadó iskolai légkör megteremtése.
  • A tanuláshoz és a mindennapi élethez szükséges speciális ismeretanyag (speciális technikák és eszközök használata stb.) és készségfejlesztés biztosítása.
  • Reális énképpel rendelkező, kiegyensúlyozott személyiség alapozása.
  • Az integráltan nevelt tanulók számára fejlesztő foglalkozások, egyéni korrepetálások biztosítása a törvény által szabályozott szakértői vélemény alapján.
  • A pedagógusok önképzése, olyan továbbképzéseken való részvétele, melyek a sajátos nevelési igényű tanulók foglalkoztatására készítenek fel.
  • A fejlesztéshez speciális szakemberek, utazó gyógypedagógusok segítségének igénybevétele.

 

Módszereink, eszközeink:

  • Minden iskolánkba járó tanulót és szüleiket tájékoztatjuk a nálunk folyó integrált nevelés lényegéről.
  • A sajátos nevelési igényű tanulók felvétele a mindenkori személyi és tárgyi feltételek függvényében történik.
  • A különleges gondozást igénylő tanulók számára a fejlesztésükhöz szükséges taneszközöket használjuk.
  • Egyéni korrepetálásokon, fejlesztő foglalkozásokon biztosítjuk a tananyag elsajátíttatását.
  • A gyógypedagógus a tanítási órán, illetve az óráról kiemelve egyénileg foglalkozik a különleges gondozást igénylő gyermekekkel.
  • Gyógytornát biztosítunk azok számára, akiknek ez szükséges. 
  • Az iskolai és az osztályközösség által szervezett rendezvényeken társaikkal együtt vesznek részt az integrált tanulók.
  • Az osztályfőnökök megszervezik a sajátos nevelési igényű tanulók számára osztálytársaik közvetlen segítségnyújtását.
  • A mindennapi gyakorlati élethez szükséges technikák tanításával fokozott önállóságra neveljük diákjainkat.

 

 1.10. IFJÚSÁGVÉDELMI FELADATOK

A nevelők és tanulók személyes kapcsolatainak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése.

NKT 2011. évi CXC. törvény szerint az iskolának gondoskodnia kell a rábízott tanulók felügyeletéről, továbbá el kell látnia a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatokat.

Közre kell működnie a tanulók fejlődését veszélyeztető okok felderítésében és pedagógiai eszközökkel törekedni kell a káros hatások megelőzésére, illetve ellensúlyozására. Szükség esetén a tanuló érdekében intézkedést kezdeményez, ennek érdekében együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal.

Az 1997. évi Gyermekvédelmi törvény alapján a gyermeki jogok védelme minden olyan természetes és jogi személy kötelessége, aki a gyermek nevelésével, oktatásával, ellátásaival, ügyeinek intézésével foglalkozik.

Indokolt esetben hatósági eljárást kezdeményező szakemberek – többek között a közoktatási intézmények, így különösen a nevelési – oktatási intézmény, a nevelési tanácsadó a pedagógus az alábbi esetekben köteles haladéktalanul, közvetlenül a hatósághoz fordulni (jelzése alapján a hatóságot eljárási kötelezettség terheli):

  • gyermekbántalmazásra utaló (nyilvánvaló) jeleket észlel, vagy a gyermek bántalmazásáról tudomást szerez,
  • a gyermek súlyos elhanyagolására utaló (nyilvánvaló) jeleket észlel, vagy a gyermek súlyos elhanyagolásáról tudomást szerez,
  • egyéb súlyos veszélyeztető körülményt tapasztal, vagy arról tudomást szerez,
  • azt tapasztalja, vagy arról szerez tudomást, hogy a gyermek önmagát súlyosan veszélyeztető magatartást tanúsít.

 

Minden egyéb esetben, amikor a gyermek veszélyeztetettségét tapasztalja, vagy arra utaló információkat szerez, és a veszélyeztetettséget saját kompetenciájába tartozó eszközökkel, módszerekkel megszüntetni nem tudja, köteles a gyermekjóléti szolgálat felé jelzést tenni.

 

 

Helyzetelemzés:

  • Feladatunk a tanulócsoportokra, tanulókra vonatkozó pontos helyzetfelmérés.
  • A tanulókra vonatkozó mutatók:
  • A hátrányos helyzet és a veszélyeztetettség típusai korosztályok tükrében.
  • Aránya a tanulólétszámhoz viszonyítva.
  • Iskolalátogatás rendszeressége.
  • Munkanélküliség az iskola növendékeinek szülei körében.
  • Mobilitási ráta.
  • A gyermekek iskolán kívüli tevékenységei.
  • Bukások aránya.
  • A gyermekek által az iskolában átlagosan eltöltött idő.
  • A hátrányos és veszélyeztetett tanulók szociális, magatartási problémáinak felmérése, elemzése, enyhítése.
  • A HHH-s gyerekek felmérése  

 

 

 

 

1.11. AZ ISKOLÁNKBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI FELADATAI

 

Feladatok a nevelés-oktatás terén 1-8. évfolyamon

  • a pedagógiai munka középpontjában a személyre szóló fejlesztés törekvése álljon;
  • alapozzuk meg a tanuláshoz való pozitív viszonyt (attitűd);
  • a tanulói kíváncsiságra, érdeklődésre épített motivációval fejlessze a kisgyermekben a felelősségtudatot, a kitartás képességét, és mozdítsa elő érzelemvilágának gazdagodását;
  • alapozza meg a tanulási szokásokat és módszereket;
  • támogassa az egyéni képességek kibontakozását;
  • az oktatási folyamatban alkalmazza az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit, formáit;
  • a tanulásszervezés egyik fő elve és teendője a tanulókhoz optimálisa alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, azok megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
  • a tanulási nehézségekkel való megküzdés segítése;
  • törődjön azoknak a hátrányoknak a csökkentésével, amelyek a gyermekek szociális- kulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak;
  • tudatosítsa a gyermekekben a szűkebb és a tágabb környezetből megismerhető értékeket;
  • erősítse meg a konstruktív magatartásformákat, szokásokat;
  • a gyermek jellemét formálva szolgálja a személyiség érését;
  • fejlessze a tanulókban azokat a képességeket, készségeket, amelyek a természeti, társadalmi és emberi környezettel való harmonikus, építő kapcsolatokhoz szükségesek;
  • az aktív tanulási tevékenységek (kooperatív tanulási technikák) közben fejlessze a tanulók önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját, toleranciáját;
  • tisztázni az egyéni és közérdek, a többség és kisebbség fogalmát, és ezek fontosságát a közösséghez, illetve egymáshoz való viszonyulásban; 
  • a tanulási stratégiák és módszerek elsajátítása;
  • a tanulók kapjanak folyamatos visszajelzést a tanulmányi teljesítményükről és magatartásuk minősítéséről;

 

Az iskolánkban folyó nevelő-oktató munka pedagógiai eljárásai (1–8.évfolyam)

  • fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;
  • mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;
  • lehetőséget biztosítunk a mozgásigény kielégítésére; a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésére; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozására;
  • az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban;
  • a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont: az életkori jellemzők figyelembevétele; az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;
  • az iskolaotthonos nevelés és oktatás egységes keretbe foglalja a tanulók egyéni képességéhez igazodó fejlesztés teljes folyamatát, biztosítva a tanulóknak a pihenés, a kikapcsolódás, a szórakozás és a testmozgás lehetőségét;
  • a képesség-kibontakoztató felkészítés megszervezése integrált felkészítésként is, ha a közösségfejlesztés és a személyiségfejlesztés a halmozottan hátrányos helyzetű és az e körbe nem tartozó tanulók közös felkészítése keretében valósul meg;
  • a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük;
  • a személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozásával; helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával;
  • a kortárs kapcsolatok megerősítésével; elemi állampolgári és a mindennapi életvitellel összefüggő praktikus ismeretek nyújtásával;
  • a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat és az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával;
  • az ismeretek tapasztalati megalapozása, a felfedezés lehetősége, a kreativitás fejlesztése,
  • a differenciált fejlesztés, a művészeti, a gyakorlati és a közismereti készségek fejlesztésének egyensúlya, a tanulók egészséges terhelése; fejlődésük folyamatos követése, a személyre szóló, fejlesztő értékelés;
  • fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;
  • növeljük a tanulók aktív részvételét igénylő ismeretszerzési módok arányát (megfigyelés-kísérlet, új információs és kommunikációs technikákat alkalmazó anyaggyűjtés, modellezés, szerepjáték stb.).
  • az érzelem, az értelem és a cselekvés összefüggésének tudatosításával; az erkölcsi meggyőződés és az erkölcsi cselekvés kívánatos összehangolása.
  • a tanulók megszerzett tudásukat valóságos feladatok, problémák megoldásában, konfliktusok kezelésében is alkalmazzák.
  • alkalmazzuk a tanuló-megismerési technikákat, módszereket és eszközöket; 
  • Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani.

 

 

1.12. AZ ISKOLA FŐ CÉLJAINAK MEGVALÓSÍTÁSÁT SZOLGÁLÓ MŰKÖDŐ ÉS FEJLESZTÉSRE SZÁNT  PROGRAMOK,  ESZKÖZÖK

 

Az óvoda-iskola átmenet zökkenőmentessége érdekében

  • Kölcsönös hospitálások, csoportmegfigyelések.
  • Tavasszal a leendő első osztályt tanítók, ősszel óvodapedagógusok látogatásai.
  • Nyílt nap az óvónők számára, az óvodás csoportok látogatása az iskolában.
  • Közös ünnepek, rendezvények, műsorok (zenés, vidám műsorok, bábelőadás, gyermekszínház, vers-és mesemondó verseny, iskolára hangoló komplex foglalkozás, stb.)
  • Az elsősök ünnepélyes fogadása a tanévnyitón.

 

Az alapkészségek kialakítását szolgáló programok

Alsó tagozat

 

a) SZINTETIZÁLÓ-ANALIZÁLÓ módszer szerinti írás-olvasás tanítás 1-4. évfolyam.

b) Hangoztató- elemző- összetevő, valamint egyéb, a tanár által választott módszerrel tanít.

 

Idegen nyelv oktatása

 

a) Az angol nyelv oktatása felmenő rendszerben választható órakeretben.

b) Tehetséggondozás (versenyeztetés, szakkör)

 

Informatika, könyvtárismeret, médiaismeret oktatása

 

Cél: A tanulók sajátítsák el a digitális kompetencia alapjait, az információk szerzésének, feldolgozásának, tárolásának, továbbításának technikáit.

 

A technika és életvitel, valamint a rajz tantárgyakon belül:

 

  • kézműves technikák, manuális készségfejlesztés,
  • az anyagkezelés, technológiák fokozatossága,
  • háztartásvezetés, háztartásökonómia,
  • egyszerűbb gépek, berendezések ismerete, kezelése, stb.
  • közlekedés,

Cél: a gyakorlatias, praktikus ismeretek közvetítése

 

Szociális gondoskodás

 

a) A szociális jelzőrendszer hatékony működtetése.

b) Iskola – család – családsegítő gyermekjóléti szolgálat – önkormányzat.

c) Krízisproblémák napi kezelése: étkeztetés, tankönyv- és taneszköz hiány.

d) A gyermek- és ifjúságvédelem programja.

 

Kulturális funkciók ellátása

 

a) Hagyományőrzés:

  • ünnepkörökhöz kapcsolódó népszokások felelevenítése, gyakorlása, ajándékkészítés,
  • az iskolai élethez kapcsolódó események

 

 

 1.13. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK   

 

Iskolánk nevelő és oktató munkájának alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze.

Tanulóink személyiségfejlesztésével kapcsolatos feladataink:

  • A tanulók erkölcsi nevelése.

Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása.
A tanulók értelmi nevelése.

Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása.

 

  • A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése.

Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása.

 

  • A tanulók érzelmi (emocionális) nevelése.

Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes, cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása.

 

  • A tanulók akarati nevelése.

Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása.

 

  • A tanulók nemzeti nevelése.

Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése. A nemzeti hagyományok, a nemzeti kultúra megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése.

 

  • A tanulók egészséges életmódra történő nevelése.

Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása.

 

  • Környezettudatosságra nevelés

Feladata: A tanulók környezettudatos viselkedésének kialakítása, élő környezetünk védelmének tudatosítása, a helyes fogyasztói magatartás kialakítása.

 

 1.14. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK

 

Célunk, hogy a teljes körű egészségfejlesztés eredményeképpen a tanuló, a szülő és a pedagógus együttműködésével a tanuló egészségügyi állapotának kedvező irányú változását idézzük elő. 

Feladatok:

  • a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten – a tanórai és a tanórán kívüli foglalkozások keretében – foglalkoznak az egészség megőrzésének szempontjából legfontosabb ismeretekkel.
  • a tanulók testi-lelki egészségének megóvása érdekében olyan technikák megismertetése, amelyek segítenek a pozitív életszemlélet, kiegyensúlyozott életvitel elsajátításában.
  • a drog prevenció lényegének, fontosságának tudatosítása a pedagógusok, a tanulók, a szülők körében.
  • az egészséges környezet kialakítása:
    • rendszeres szellőztetés minden szünetben,
    • egyen minél több zöld növény a tantermekben,
    • fokozottan vigyázzunk a tantermek, az udvar, az iskolai környezet rendjére, tisztaságára (védnökségi terület vállalása, tisztasági őrjárat),
  • a munka és a pihenés helyes arányának tudatosítása,
  • környezetvédelmi tevékenység gyakoroltatása,
  • az egészséges környezet fontosságának tudatosítása minden iskolai tevékenységforma során,
  • a világnapok kínálta lehetőségek kiaknázása (takarítási világnap, Föld napja) 
  • tanórai és tanórán kívüli foglalkozások keretében a sportágak, mozgásos tevékenységek megismertetése, kipróbáltatása (úszás, lovaglás,tánc, népi játékok).
  • fontos feladatunk ráébreszteni a tanulókat a személyi higiénia fontosságára, különös tekintettel annak személyes, társadalmi, pszichológiai és egészségügyi vonzataira.
  • a higiénia és az egészség összefüggéseinek megismertetése.

 

 

1.15. A DIÁKÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSI FELADATAI  

 

  • a tanulóközösségek érdekeinek képviselete
  • döntési, egyetértési, véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik, melyet adott esetekben érvényesít
  • a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítése
  • a részletes feladatait az iskolai és a DÖK éves munkaterve szabályozza
  • háziversenyek szervezése, értékelése

 

1.16. A TANULÓK INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI, A JOGGYAKORLÁS RENDJE

 

  • A tanulók érdekeinek képviseletére az iskolában diákönkormányzat működik.
  • A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon.
  • A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.
  • A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet – tan-órán kívüli – alábbi területeinek tervezésében, szervezésében és lebonyolításában:
    • a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);
    • tanulói ügyelet, iskolai felelősi rendszer;
    • sportélet;
    • túrák, kirándulások szervezése;
    • kulturális, szabadidős programok szervezése;
  • a tanulók tájékoztatása (iskolaújság, iskolarádió, iskolai honlap).
  • Ezekben a kérdésekben az osztályközösség véleményét az osztály éves munkatervének összeállítása előtt az osztályfőnököknek ki kell kérniük;
  • a diákönkormányzat iskolai vezetőségének véleményét az iskola éves munkatervének összeállítása előtt az igazgatónak ki kell kérnie.
  • Ezekben a kérdésekben a tanév folyamán az osztályközösségek, illetve a diákönkormányzat iskolai vezetősége javaslatokkal élhet az osztályfőnökök, a nevelőtestület és az igazgató felé.
  • A magasabb jogszabályok alapján a diákönkormányzat véleményét ki kell kérni:
  • az iskola szervezeti és működési szabályzatának jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt,
  • a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt,
  • az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor,
  • a házirend elfogadása előtt.
  • A diákönkormányzatot az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel, illetve más külső szervezetekkel való kapcsolattartásban (a tanulók véleményének továbbításában) a diákönkormányzat iskolai vezetőségének diákvezetője (elnöke) vagy a diákönkormányzatot segítő nagykorú személy képviseli.
  • Az iskolában iskolai vezetőség működik, mely az iskolai élet egészére kiterjedő döntés-előkészítő, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Az iskola vezetőségének teljes jogú tagja az iskolai diákönkormányzat képviselője.

 

 

 

1.17. A SZÜLŐ, A TANULÓ A PEDAGÓGUS ÉS AZ INTÉZMÉNY PARTNEREI, KAPCSOLATTARTÁSUK FORMÁI

 

A nevelők és a tanulók kapcsolattartása és együttműködése

  • A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják:
    • az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén,
    • a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a faliújságon keresztül,
    • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon.

 

  • A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják.

 

A nevelők és a szülők kapcsolattartása és együttműködése.

 

  • A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagintézmény-vezetők és az osztályfőnökök tájékoztatják:
    • - az iskola igazgatója, tagintézmény-vezetői legalább félévente egyszer a szülői szervezet iskolai vezetőségének ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten,
    • az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein.

 

 

 

A szülők és a pedagógusok együttműködésére az alábbi fórumok szolgálnak:

a) Egyéni megbeszélések

Feladata a szülők tájékoztatása gyermekük iskolai életéről, magaviseletéről, tanulmányi eredményeiről; segítségnyújtás a szülőknek a gyermek neveléséhez; valamint az együttes, összehangolt pedagógiai tevékenység kialakítása a szülő és a pedagógus között.

 

b) Családlátogatás

Feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.

 

c) Szülői értekezlet

Feladata:

  • a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása,
  • a szülők tájékoztatása
    • az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről,
    • az országos és a helyi közoktatás-politika alakulásáról, változásairól,
    • a helyi tanterv követelményeiről,
    • az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról,
    • saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról,
    • a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről,
    • az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról,
  • a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskolavezetés felé.

 

 

d) Fogadóóra

Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.)

 

 

e) Nyílt tanítási nap

Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

 

 

f) Írásbeli tájékoztató

Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával össze-függő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadó órák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg.

A szülők a tanulók és a saját – a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított – jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül választott képviselőik útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett gyermek osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz fordulhatnak.

A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével .

A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról, illetve házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint nevelőitől az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást.

Az iskola pedagógiai programjának, szervezeti és működési szabályzatának és házirendjének előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) joga van megismernie.

 

A pedagógiai program, a szervezeti és működési szabályzat, illetve a házirend egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:

  • az iskola fenntartójánál;
  • az iskola irattárában;
  • az iskola nevelői szobájában;
  • az iskola igazgatójánál;  

 

 1.18. A TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGA SZABÁLYAI ÉS VIZSGASZABÁLYAI

 

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:

  • osztályozó vizsga,
  • pótló vizsga,
  • javítóvizsga.

 

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha:

  • a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,
  • engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,
  • a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,
  • a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

 

 

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol

marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel

  • osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal,
  • javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell.

 

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

 

 

A vizsgaszabályzat hatálya

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

  • osztályozó vizsgákra,
  • különbözeti vizsgákra,
  • javítóvizsgákra

vonatkozik.

 

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

  • aki osztályozó vizsgára jelentkezik,
  • akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,
  • akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

 

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő.

Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.

A tanulmányok alatti vizsgák vizsgatípusai tantárgyak szerint:

  • Magyar nyelv: írásbeli , szóbeli
  • Magyar irodalom: írásbeli , szóbeli
  • Idegen nyelv: írásbeli , szóbeli
  • Matematika: írásbeli , szóbeli
  • Erkölcstan: szóbeli
  • Környezetismeret: írásbeli, szóbeli
  • Vizuális kultúra: gyakorlati
  • Történelem: írásbeli, szóbeli
  • Természetismeret: írásbeli , szóbeli
  • Fizika: írásbeli, szóbeli
  • Kémia: írásbeli
  • Biológia: írásbeli, szóbeli
  • Földrajz: írásbeli , szóbeli
  • Ének-zene: írásbeli , szóbeli
  • Informatika: szóbeli, gyakorlati
  • Technika, életvitel és gyakorlat: gyakorlati
  • Testnevelés és sport: gyakorlati

 

Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit a miniszter által kiadott kerettantervben szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg a helyi tanterv életbelépésének megfelelően évente felmenő rendszerben:

A követelmények elfogadásáról a nevelőtestület dönt.
1.19. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ FELVÉTELÉNEK ÉS ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI

Az Nkt. 50.§ (6) bekezdése alapján az általános iskola köteles felvenni azt a tanköteles tanulót, akinek lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye a körzetében van.

Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse.

Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:

  • a gyermek személyazonosítására alkalmas, a gyermek nevére kiállított személyi azonosító és a lakcímet igazoló hatósági igazolvány,
  • az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás

 

Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás lehet :

  •  óvodai szakvélemény,
  •  nevelési tanácsadás keretében végzett iskolaérettségi szakértői vélemény,
  •  sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a Szakértői Bizottság szakértői véleménye.

 

A tanulók felvételéről az általános iskola igazgatója a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendeletben foglalt eljárásrend szerint dönt. A felvételről vagy elutasításról szóló határozatot az iskolaigazgató küldi meg a szülő részére a Tankerület által meghatározott időpontig.

A beiratkozás elutasítása esetén a szülő, a köznevelési törvény 37.§ (2)-(3) bekezdése alapján érdeksérelemre hivatkozással nyújthat be kérelmet a kézhezvételtől számított 15 napon belül.

Az eljárást megindító kérelmet a KLIK illetékes Tankerületi Igazgatójához kell benyújtani. A benyújtott kérelmeket a Tankerület a beérkezéstől számított 30 napon belül köteles elbírálni.

Az iskolaigazgató a kormányhivatal felé jelzi, ha nem íratták be intézményébe a felvételi körzetében élő tanulót, és arról is értesítést küld, ha körzeten kívülit vett fel.

Az erkölcstan, illetve az Nkt. alapján választható hit- és erkölcstan oktatás választásáról a szülőtől nyilatkozatot kell kérni.

 

A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:

  • a tanuló anyakönyvi kivonatát;
  • a szülő személyi igazolványát;
  • az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;

 

Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók átvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója, valamint az igazgatóval történt egyeztetést követően a tagintézmény-vezetője dönt.

Ha az átvételt kérő körzeten kívüli tanuló előző tanév végi osztályzatának átlaga 3,5 alatt van, illetve magatartása vagy szorgalma rossz, hanyag vagy változó minősítésű, az igazgató, tagintézmény-vezető a tanuló felvételéről szóló döntése előtt kikéri az érintett évfolyam osztályfőnökeinek véleményét.

Az iskolába beadott felvételi kérelmeket a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletben meghatározott sorrendben kell teljesíteni.

A második-nyolcadik évfolyamba jelentkező tanulónak – az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított – szintfelmérő vizsgát kell tennie azokból a tantárgyakból, amelyeket előző iskolájában – a bizonyítvány bejegyzése alapján – nem tanult. Amennyiben a tanuló bármely tantárgyból a szintfelmérő vizsgán az előírt követelményeknek nem felel meg, a vizsgát az adott tantárgyból két hónapon belül megismételheti. Ha az ismételt vizsgán teljesítménye újból nem megfelelő, az évfolyamot köteles megismételni, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni.

Tanulók átvétele során kérjük a befogadó iskola nyilatkozatát arról, hogy tanulói jogviszonyt létesít az adott tanulóval.

A tanulói jogviszony a beíratás napján jön létre, és az iskolából való hivatalos eltávozással szűnik meg.

A tanuló jogait a tanulói jogviszonya fennállása idején gyakorolhatja.

 

 

 

 

2.  Helyi tanterv

2.1. KÖTELEZŐ TANÓRAI FOGLALKOZÁSOK MEGNEVEZÉSE, ÓRASZÁMA

A 2014/2015-es évfolyamokra vonatkozóan

 

Évfoly.

1.

2.

3.

4.

5.

6.

7.

8.

Tantárgy

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

I.

II.

Magy. ny. ir.

7

7

8

8

8

8

7

7

4

4

4

4

4

4

4

4

Tört.

 

 

 

 

 

 

 

 

2

2

2

2

2

2

2

2

Angol

 

 

 

 

 

 

3

3

3

3

3

3

3

3

4

4

Mat.

4

4

5

5

5

5

5

5

4

4

4

4

4

4

4

4

Info.

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

1

1

1

1

1

1

Körny.

1

1

1

1

1

1

1

1

 

 

 

 

 

 

 

 

Term.is.

 

 

 

 

 

 

 

 

1

2

2

1

 

 

 

 

Fizika

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

1

1

2

Biol.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

2

2

1

Kémia

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

1

2

2

1

Földr.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

2

1

1

2

Ének

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

1

1

1

1

Rajz

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

2

1

1

1

1

Tech.

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

1

Testn.

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

5

Erk.t.

1

1

 

 

 

 

 

 

1

1

 

 

 

 

 

 

Of.

 

 

 

 

 

 

 

 

1

1

1

1

1

1

1

1

Össz.

23

23

24

24

24

24

26

26

26

27

26

25

29

29

30

30

 

2.2.  INTÉZMÉNYI HAGYOMÁNYOK

Beszélgetés

Hétfőnként  minden osztályban beszélgetéssel indítjuk a napot, melyen a gyerekek és az osztályfőnökök elmesélik, mi történt velük a hétvégén. Célja: a kommunikációs képesség fejlesztése és a feszültségoldás. (Gyermekeink sokszor igen zaklatottan jönnek iskolába).

Az iskola napirendje

  •  7.00 – 7.45: beérkezés az iskolába
  • 8.45 – 9.00: reggeli az alsó tagozatos tanulóknak
  • 9.45 – 10.00: reggeli a felső tagozatos tanulóknak
  • 8.00 – 13.45: tanórák  
  • 11.45 – 12.00: ebéd az alsó tagozatos tanulóknak
  • 12.45 – 13.00: ebéd a felső tagozatos tanulóknak
  • 13.45 – 16.00: tanulószobai foglalkozás

Az intézményi rendezvények,  jeles napok

A rendezvények intézményünk egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az intézményről alkotott jó vélemény, az intézmény jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek az intézmény nevelő-oktató munkájának szerves részét alkotják.

 

  • TANÉVNYITÓ: Iskolánk új diákjait és az első osztályosokat a felsőbb évfolyamba járók műsorral és ajándékkal köszöntik.
  • SZEPTEMBER19.:” Az iskola közös ügyünk „ rendezvény a kat., ref. egyház, a sport egys. és a Roma  nemz. önkorm. bevonásával.
  • SZEPTEMBER 30.: Textil műhely kiállítása
  • OKTÓBER 6.: Emlékezés az aradi vértanukra. Az osztályok tablót készítenek.
  • OKTÓBER 23.: Iskolai ünnep, városi ünnepélyen műsoros részvétel.
  • MIKULÁS: Minden gyermek csomagot kap, és játékos vetélkedőn mérhetik össze tudásukat a vegyes életkorú csoportok. A felsősök műsorral kedveskednek a kicsiknek. Krampusz „szépségverseny”
  • KARÁCSONY: Délelőtt: csendes készülődés: ajándékok és díszek készítése; fadíszítés; délután: közös műsor (általában színdarab), melyben felnőttek, gyerekek egyaránt részt vesznek, gyertyagyújtás, ajándékozás.
  • FARSANG: Játékos formában felelevenítjük a néphagyományokat, maskarát öltünk, nap végén jelmezbál.
  • MÁRCIUS 15.: Ünnepélyes megemlékezés a nemzeti ünnepről. Városi rendezvény.
  • MÁRCIUS: Ovis hívogató
  • ÁPRILIS 10.: Költészet napján versmondó verseny.
  • ÁPRILIS: Látogatás a Lakatos M. Ált. Isk.-ban.
  • ÁPRILIS 18.: Város takarítás
  • MÁJUS 5.: Anyák napja osztályonként
  • MÁJUS 19: A FÖLD NAPJA: Iskolai kirándulás, rajzverseny
  • MÁJUS 29.: Pedagógus nap
  • JÚNIUS 5.: Tanulmányi kirándulás
  • JÚNIUS 15.: Ballagás.A tanév utolsó napján a 8. osztályosok búcsúztatása.
  • TANÉVZÁRÓ: A tanév utolsó ünnepélyén értékeljük a befejezett év munkáját, ekkor sorolja fel az igazgató az elért eredményeket, osztja ki a tanulóknak a megérdemelt jutalmakat.
  • NYÍLT NAP: Fogadjuk az érdeklődő szülőket, leendő első osztályosok óvónőit, szüleit.
  • TÁBOROK
    • nyári tábor
    • sporttábor
    • „rossz” gyerekek tábora

 

2.3.  ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI:

 

A 16/2013 EMMI rendelet szabályozza:

„A tankönyvrendelésnél az iskolába belépő új osztályok tanulóinak várható, becsült létszámát is figyelembe kell venni.

A tankönyvrendelést oly módon kell elkészíteni, hogy – a tankönyvtámogatás, a tankönyvköl-

csönzés, a tankönyv tanórán kívüli elhelyezése – az iskola minden tanulója részére biztosítsa

a tankönyvhöz való hozzájutás lehetőségét.

 

(2) Amennyiben a hivatalos tankönyvjegyzéken a matematika műveltségterület kivételével bármely tantárgy, műveltségterület vonatkozásában van olyan tankönyv, amelyet az e rendeletben a tartós tankönyvre meghatározott szabályok alapján hagytak jóvá és az ilyen tantárgyhoz vagy műveltségterülethez az iskola tankönyvet rendel, az iskola a tankönyvrendelés során a tartós tankönyvek közül választ.  

Az egyes osztályokba beiratkozott tanulók szüleit tájékoztatni kell az adott osztályban használni szándékozott tankönyvek össztömegéről. Az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjét úgy kell kialakítani, hogy az egyes tanítási napokon használt tankönyvek tömege a három kilogrammot ne haladhassa meg. A szülői szervezet az 1–4. évfolyamokra beiratkozott tanulók heti órarendjének összeállításánál – különösen a tankönyvek grammban kifejezett tömegére tekintettel – egyetértési joggal rendelkezik.

 

(3) Az iskolának legkésőbb május 31-ig – a helyben szokásos módon– közzé kell tennie azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

 

(4) Az iskola igazgatója a Nemzeti alaptanterv felmenő rendszerű bevezetésével érintett iskolai évfolyamokon bármely tantárgyhoz, műveltségi területhez csak olyan tankönyvet rendelhet az iskolai tankönyvrendelés kereti között, amelyiknek a tankönyvvé nyilvánítása a kerettantervi rendelet kihirdetését követően történt feltéve, hogy az adott tantárgyhoz, műveltségi területhez a kerettantervi rendelet alapján került kiadásra vagy jóváhagyásra kerettanterv, továbbá szerepel ilyen tankönyv a hivatalos tankönyvjegyzéken. Ezt a rendelkezést nem kell alkalmazni a 31. § (5)–(7) bekezdésekben meghatározott tankönyvek vonatkozásában.” 

Iskolánkban a nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyek a hivatalos tankönyvjegyzékben szerepelnek.

A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál a tanulóknak egyéb eszközökre is szükségük van. Ezek a testnevelés, a vizuális kultúra, valamint a technika, életvitel és gyakorlat.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők ill. az egyes szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján.

A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetéig a szülők kötelessége.

A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:

  • A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének.
  • Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak.
  • A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be.
  • Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve más támogatásokból egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű tanulók ingyenesen használhatják.

 

2.4.  A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK RÉSZLETES SZABÁLYAI

 

A nevelés feladatai

Alapvető feladatunk a nemzeti műveltség, a hazai nemzetiségek kultúrájának átadása, megőrzése, az egyetemes kultúra közvetítése, az erkölcsi érzék és a szellemi-érzelmi fogékonyság elmélyítése. Feladat továbbá a tanuláshoz és a munkához szükséges képességek, készségek, ismeretek, attitűdök együttes fejlesztése, az egyéni és csoportos teljesítmény ösztönzése, a köz-jóra való törekvés megalapozása, a nemzeti,közösségi összetartozás és a hazafiság megerősítése.

Célunk, hogy a családdal együttműködve cselekvő elkötelezettségre neveljünk az igazság és az igazságosság, a jó és a szép iránt, fejlesszük a harmonikus személyiség kibontakoztatásához szükséges szellemi, érzelmi, erkölcsi, társas és testi képességeket. Ezáltal járuljunk hozzá ahhoz, hogy:

  • reális önismeretre és szilárd erkölcsi ítélőképességre tegyen szert;
  • megtalálja helyét a családban, a szűkebb és tágabb közösségekben, valamint a munka világában;
  • törekedjék tartalmas és tartós kapcsolatok kialakítására;
  • legyen képes felelős döntések meghozatalára a maga és a gondjaira bízottak sorsát illetően;
  • váljék képessé az önálló tájékozódásra, véleményformálásra és cselekvésre;
  • ismerje meg és értse meg a természeti, társadalmi, kulturális jelenségeket, folyamatokat;
  • tartsa értéknek és feladatnak a kultúra és az élővilág változatosságának megőrzését.

 

A nevelési-oktatási folyamat és az oktatás összhangban van hazánk Alaptörvényével, a jogállam rendjével, az élet és az emberi méltóság tiszteletének elvével, valamint az ezzel összefüggő lelkiismereti és vallásszabadsággal, továbbá a Föld, az ember, a természet és a kultúra védelmét szolgáló nemzetközi egyezményekkel.

Fontos szerepe van a nemzeti öntudat fejlesztésének, beleértve a magyarországi nemzetiségekhez tartozók öntudatának ápolását is. Kiemelten kezeljük az ország és tágabb környezete, a Kárpát-medence, különösen a környező országokban élő magyarság életének megismerését, ugyanakkor fontosnak tartjuk azokat a tartalmakat, amelyek Európához tartozásunkat erősítik.

Az együttműködés a szülőkkel, a gyermekek családi neveléséhez nyújtott pedagógiai segítség, a szülői vélemények, javaslatok befogadása és hasznosítása a hatékony intézményes nevelés-oktatás nélkülözhetetlen feltétele. Ennek érdekében megteremtjük azokat a fórumokat, ahol a szülők és a pedagógusok közötti tapasztalatcsere kölcsönössé, az együttműködés eredményessé válik.

Az elsajátított tudás értékálló és a kor igényeinek megfelelő legyen, ennél fogva egyensúlyra törekszünk a műveltség értékhordozó hagyományai, valamint az új fejlesztési célok és tartalmak között.

 

Fejlesztési területek – nevelési célok

A fejlesztési területek – nevelési célok áthatják a pedagógiai folyamat egészét, s így közös értékeket jelenítenek meg. A célok elérése érdekében a pedagógiai folyamatban egyaránt jelen van az ismeretszerzés, a gyakoroltatás-cselekedtetés mellett a példák érzelmi hatása is.

A nevelési célok intézményi szintű tudatos követése, valamint a hozzájuk rendelt feladatok végrehajtása és végrehajtatása az intézményi pedagógiai kultúra és a színvonalas pedagógiai munka meghatározó fokmérője.

 

Az erkölcsi nevelés

A köznevelés alapvető célja a tanulók erkölcsi érzékének fejlesztése, a cselekedeteikért és azok következményeiért viselt felelősségtudatuk elmélyítése, igazságérzetük kibontakoztatása, közösségi beilleszkedésük elősegítése, az önálló gondolkodásra és a majdani önálló, felelős életvitelre történő felkészülésük segítése. Az erkölcsi nevelés legyen életszerű: készítsen fel az elkerülhetetlen értékkonfliktusokra, segítsen választ találni a tanulók erkölcsi és életvezetési problémáira. Az erkölcsi nevelés lehetőséget nyújt az emberi lét és az embert körülvevő világ lényegi kérdéseinek különböző megközelítési módokat felölelő megértésére, megvitatására. Az iskolai közösség élete, tanárainak példamutatása támogatja a tanulók életében olyan nélkülözhetetlen készségek megalapozását és fejlesztését, mint a kötelességtudat, a munka megbecsülése, a mértéktartás, az együttérzés, a segítőkészség, a tisztelet és a tisztesség, a korrupció elleni fellépés, a türelem, a megértés, az elfogadás. A tanulást elősegítő beállítódások kialakítása – az önfegyelemtől a képzelőtehetségen át intellektuális érdeklődésük felkeltéséig – hatással lesz egész felnőtt életükre, és elősegíti helytállásukat a munka világában is.

 

Az önismeret és a társas kultúra fejlesztése

Az önismeret – mint a személyes tapasztalatok és a megszerzett ismeretek tudatosításán alapuló, fejlődő és fejleszthető képesség – a társas kapcsolati kultúra alapja. Elő kell segíteni a tanuló kedvező szellemi fejlődését, készségeinek optimális alakulását, tudásának és kompetenciáinak kifejezésre jutását, s valamennyi tudásterület megfelelő kiművelését. Hozzá kell segíteni, hogy képessé váljék érzelmeinek hiteles kifejezésére, a mások helyzetébe történő beleélés képességének az empátiának a fejlődésére, valamint a kölcsönös elfogadásra. Ahhoz, hogy a tanulók, az elsajátított készségekre és tudásra támaszkodva énképükben is gazdagodjanak, a tanítás-tanulás egész folyamatában támogatást igényelnek ahhoz, hogy tudatosuljon, a saját/egyéni fejlődésüket, sorsukat és életpályájukat maguk tudják alakítani. A megalapozott önismeret hozzájárul a kulturált egyéni és közösségi élethez, mások megértéséhez és tiszteletéhez, a szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakításához.

 

A családi életre nevelés

A család kiemelkedő jelentőségű a gyerekek, fiatalok erkölcsi érzékének, szeretetkapcsolatainak, önismeretének, testi és lelki egészségének alakításában. A szűkebb és tágabb környezet változásai, az értékrendben jelentkező átrendeződések, a családok egy részének működésében bekövetkező zavarok fontossá teszik a családi életre nevelést. Feladatunk a harmonikus családi minták közvetítése, a családi közösségek megbecsülése. A felkészítés a családi életre segítséget nyújt a gyermekeknek és fiataloknak a felelős párkapcsolatok kialakításában, ismereteket közvetít a családi életükben felmerülő konfliktusok kezeléséről. Foglalkoznunk kell a szexuális kultúra kérdéseivel is.

 

A testi és lelki egészségre nevelés

Az egészséges életmódra nevelés hozzásegít az egészséges testi és lelki állapot örömteli megéléséhez. Ösztönözzük a tanulókat arra, hogy legyen igényük a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a stressz-kezelés módszereinek alkalmazására. Legyenek képesek lelki egyensúlyuk megóvására, társas viselkedésük szabályozására, a konfliktusok kezelésére. Feladatunk, hogy a családdal együttműködve felkészítsük a tanulókat az önállóságra, a betegség-megelőzésre, továbbá a szabályok betartására a közlekedésben, a testi higiénében, a veszélyes körülmények és anyagok felismerésében, a váratlan helyzetek kezelésében. A pedagógusok motiválják és segítik a tanulókat a káros függőségekhez vezető szokások kialakulásának megelőzésében.

 

Felelősségvállalás másokért, önkéntesség

Feladatunk a személyiség fejlesztését, kibontakozását segítő nevelés-oktatás: célunk a hátrányos helyzetű vagy fogyatékkal élő emberek iránti szociális érzékenység, segítő magatartás kialakítása a tanulókban úgy, hogy saját élményű tanuláson keresztül ismerjék meg ezeknek a csoportoknak a sajátos igényeit, élethelyzetét. A segítő magatartás számos olyan képességet igényel és fejleszt is egyúttal (együttérzés, együttműködés, problémamegoldás, önkéntes feladatvállalás és -megvalósítás), amelyek gyakorlása elengedhetetlen a tudatos, felelős állampolgári léthez.

 

Fenntarthatóság, környezettudatosság

A felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában. Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel használja. Cél, hogy a természet és a környezet ismeretén és szeretetén alapuló környezetkímélő, értékvédő, a fenntarthatóság mellett elkötelezett magatartás váljék meghatározóvá a tanulók számára. Felkészítjük őket a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességek és jogok gyakorlására. Törekedni kell arra, hogy a tanulók megismerjék azokat a gazdasági és társadalmi folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, továbbá kapcsolódjanak be közvetlen és tágabb környezetük értékeinek, sokszínűségének megőrzésébe, gyarapításába.

 

Médiatudatosságra nevelés

Cél, hogy a tanulók a tömegtájékoztatás által közvetített, globális nyilvánosság felelős résztvevőivé váljanak: értsék az új és a hagyományos médiumok nyelvét. A médiatudatosságra nevelés az értelmező, kritikai beállítódás kialakítása és tevékenység-központúsága révén felkészít a demokrácia részvételi kultúrájára és a médiumoktól is befolyásolt mindennapi élet értelmes és értékelvű megszervezésére, tudatos alakítására. A tanulók megismerkednek a média működésével és hatásmechanizmusaival, a média és a társadalom közötti kölcsönös kapcsolatokkal, a valóságos és a virtuális, a nyilvános és a bizalmas érintkezés megkülönböztetésének módjával, valamint e különbségek és az említett médiajellemzők jogi és etikai jelentőségével.

 

A tanulás tanítása

A tanulás tanítása az iskola alapvető feladata. Minden pedagógus teendője, hogy felkeltse az érdeklődést az iránt amit tanít, és útbaigazítást adjon a tananyag elsajátításával, szerkezetével, hozzáférésével kapcsolatban. Megtanítjuk: hogyan alkalmazható a megfigyelés és a tervezett kísérlet módszere; hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások; hogyan mozgósíthatók az előzetes ismeretek és tapasztalatok; melyek az egyénre szabott tanulási módszerek.

 

Egységesség és differenciálás, módszertani alapelvek

Az iskolák, a pedagógusok, a tanulók sokféle, differenciált tevékenysége a teljesítmény növelésére sarkalló, az életesélyek tanulással történő növelését szolgáló egységes, közös alapra épül. Ily módon lehetőséget nyújt az iskolafenntartók értékeinek, a szülők, a tanulók érdeklődésének, a pedagógusok szakmai törekvéseinek és az iskolát körülvevő környezet helyi sajátosságainak figyelembevételére.

A tudományok gyors fejlődése, a szükségletek új megjelenési formái és a világ új kihívásai (köztük a gyermekek testi-lelki egészségét veszélyeztető számos tényező) a megszokottól eltérő feladatok elé állítják az iskolát. Olyan tudástartalmak jelentek meg, amelyek nehezen sorolhatók be a tudományok hagyományos rendszerébe, vagy amelyek egyszerre több tudományág illetékességébe tartoznak. Fontos pedagógiai szempont, hogy a tantárgy-összevonásos és a tantárgyközi tantervi szemlélet a tanulók érdeklődését és tapasztalatait is figyelembe veszi.

A gyerekek, képességeinek fejlődéséhez szükséges feladatok meghatározásával alkalmazzuk a személyiségfejlesztő tanítást. Olyan pedagógiai munkát feltételez, amelynek középpontjában a tanulók tudásának, képességeinek fejlesztése, a készségek elsajátíttatása, kibontakoztatása, a személyiség fejlődéséhez szükséges megfelelő feltételek biztosítása áll, figyelembe véve, hogy az oktatás és a nevelés színtere nem csak az iskola, hanem az élet számos egyéb fóruma is.

A fejlesztési területek, nevelési célok megvalósulásának, a kulcskompetenciák kialakításának egyik feltétele az említett célok szolgálatába állított pedagógiai folyamat. A differenciált tanítás-tanulás megvalósulásához különösen a következő szempontokat vesszük figyelembe:

  • olyan szervezési megoldásokat részesítünk előnyben, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak, önszabályozó mechanizmusainak kialakítását, fejlesztését;
  • a tanulást úgy szervezzük meg, hogy a tanulók cselekvő módon vegyenek részt benne, előtérbe állítva tevékenységüket, önállóságukat, kezdeményezéseiket, problémamegoldásaikat, alkotóképességüket;
  • a nevelési-oktatási folyamat segítse elő a tanulók előzetes ismereteinek, tudásának, nézeteinek feltárását, adjon lehetőséget esetleges tévedéseik kiigazítására és tudásuk átrendezésére;
  • az iskolai tanítás-tanulás különböző szervezeti formáiban (az osztálymunkában, a csoportfoglalkozásokon, a tanulók páros, részben vagy teljesen egyéni nevelésében-oktatásában) alkalmazzuk az együttműködő (kooperatív) tanulás technikáit és formáit;
  • a tanítás egyik elve és módszere a tanulókhoz alkalmazkodó differenciálás a feladatok kijelölésében, megoldásában, a szükséges tanári segítésben, az ellenőrzésben, az értékelésben;
  • a tanulók egyéni képességeinek fejlesztése érdekében alkalmazzuk a feladathoz illeszkedő tanulásszervezési technikákat;
  • sajátos tanulásszervezési megoldásokat alkalmazunk a különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű gyerekek esetében, a tanulási és egyéb problémákkal, magatartási zavarokkal küzdő tanulók nevelési-oktatási feladatainak ellátásában;
  • a tanítási-tanulási helyzetek, a tanulásszervezési módok és értékelési eljárások alkalmazkodnak az egyes területeken tehetséges tanulók fejlesztési igényeihez, általában is támogatják a tehetségek felkutatását és tehetségük kibontakoztatását;
  • különböző tanulásszervezési megoldásokkal az együttműködést és a tanulási esélyek egyenlőségét szolgáló szervezeti formákat alakítunk ki mind az iskolák közötti együttműködésben, mind az iskolán kívüli és az iskolai munkában.

 

Az eredményes tanulás segítésének elvei

A tanulók törvényben biztosított joga, hogy a neki megfelelő nevelésben-oktatásban részesül-jön. Ennek érvényesítéséhez (az iskolafenntartóval, az iskola működtetőjével, a családdal, a gondviselővel, szakmai és civilszervezetekkel együttműködve) a következő elvek szerint biztosítjuk a nevelő-oktató munka feltételeit:

  • a képességek megismerése és fejlesztése, a készségek, ismeretek, tudástartalmak megalapozása, az attitűdök alakítása az 1–4. évfolyamon;
  • folyamatos, egyénhez igazodó fejlesztés, a tudás bővítése, megszilárdítása az iskolázás további szakaszaiban;
  • az eredményes szocializáció akadályainak korai felismerése és kezelése pedagógiai eszközökkel;
  • a tanuló tanulási nehézségeinek feltárása, problémái megoldásának segítése az iskolai nevelés-oktatás egész folyamatában és annak valamennyi területén;
  • a tanulást érintő lemaradás, illetve a tanulói leszakadás megakadályozásának érdekében a tanuló személyiségének, szociokulturális hátterének megismerése, a tanulás eredményességét növelő pedagógiai módszerek alkalmazása;
  • a tanuló önmagához és másokhoz viszonyított kiemelkedő teljesítményeinek, tehetségjegyeinek feltárása, fejlesztése a tanórákon, más iskolai foglalkozásokon, és e tevékenység támogatása az iskolán kívül is;
  • motiváló és hatékony tanulásszervezési eljárások alkalmazása, akár játékok segítségével (pl. sakk, logikai játékok);
  • egységes alapokon nyugvó tanulási követelmények, ellenőrzési-értékelési eljárások alkalmazása;
  • a sajátos nevelési igényű, akadályozott, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdők elfogadása, beilleszkedésük feltételeinek kölcsönös alkalmazkodáson alapuló megteremtése, a képességprofilhoz viszonyított haladás elismerése, a tanulásban meghatározó képességeik feltárása és fejlesztése.

 

2.5.  KIEMELT PEDAGÓGIAI FELADATOK: KULCSKOMPETENCIÁK FEJLESZTÉSE

 

Kulcskompetenciákon azokat az ismereteket, készségeket és az ezek alapját alkotó képességeket és attitűdöket értjük, amelyek birtokában az egyének egyrészt gyorsan alkalmazkodhatnak a modern világ felgyorsult változásaihoz, másrészt a változások irányát és tartalmát cselekvően befolyásolhatják. A tudásalapú társadalomban felértékelődik az egyén tanulási képessége, mert az emberi cselekvőképesség az élethosszig tartó tanulás folyamatában formálódik.

A különböző kompetenciaterületekben megjelenő ismeretek, készségek, és ezek hátterében a meghatározó képességek és attitűdök számos tanulási helyzetben és összefüggésben alkalmazhatók különféle célok elérésére, különböző problémák és feladatok megoldására, ezért több műveltségterülethez is köthetők. Több kompetencia egymásba fonódik, így részben fedik egymást, továbbá az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik területhez elengedhetetlen készségek formálódását, fejlődését.

A NAT valamennyi műveltségi területe szolgálja a kulcskompetenciák fejlesztését: a magyar nyelv és irodalom; az élő idegen nyelv; a matematika; az ember és társadalom; ember a természetben; földünk – környezetünk; a művészetek; az informatika; az életviteli és gyakorlati ismeretek; a testnevelés és sport.

  • A képesség-kibontakoztató felkészítés a személyiségfejlesztés, a közösségfejlesztés segítségével járul hozzá a tanulási kudarcból, a szociális hátrányból eredő lemaradás csökkentéséhez;
  • az iskola adjon teret a gyermek játék- és mozgás iránti vágyának;
  • az iskola segítse a gyermek természetes fejlődését, érését;
  • az iskola a tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában elemi ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen;
  • társas kapcsolataikat hassa át az egymás iránti tisztelet, fogadják el a szabályokat és megállapodásokat, alkalmazzák a kulturált együttélés normáit, tudjanak együttműködni másokkal;
  • szeressék és óvják természeti környezetüket;
  • az olvasás iránti kedv felkeltése, fenntartása;
  • mélyrehatóan alapozzuk meg az alapkészségek elsajátítását;

 

Anyanyelvi nevelés

Anyanyelvünk kiemelkedő szerepet játszik felnövekvő diákjaink személyiségének, gondolkodásmódjának fejlesztésében. Az anyanyelvi képzés meghatározóan hat a többi tantárgy tanítására és elsajátításának színvonalára. Az anyanyelvi nevelés alapvető feladata az értelmes, kifejező beszéd, az olvasás ésírás igényes használatának, az ehhez szükséges képességeknek a fejlesztése.

Az alsó tagozatban

A biztonságos szó- és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátíttatásával. Arra kell törekedni, hogy az olvasás értékeit és hasznát ismerjék meg a tanulók. A pedagógusok feladata az igényességre nevelés, az olvasás előtérbe helyezése a túlzott televíziózással és videózással szemben.

 

A felső tagozaton

Az önálló szövegfeldolgozás, szövegértés erősítése valamennyi tantárgy keretén belül kapjon kiemelt szerepet. Feladatunk még, hogy hozzájáruljunk az írásbeli képességek színvonalának emeléséhez, valamint az értő olvasás segítségével tudományos ismeretek megszerzéséhez is. A tanulókban növeljük a környezethez való pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet és természetvédelmi könyvek feldolgozásával.

 

Angol nyelv oktatása (Idegen nyelvi kommunikáció fejlesztése)

Oktató-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy tanulóinknak olyan biztos alapot adjunk általános iskolai tanulmányaik során, amire építhetnek a későbbiekben. A hatékony, intenzív nyelvtanulás alapvetően gyakorlás kérdése – szókincsbővítés, nyelvtan biztos használatának elsajátítása - stb. Ennek érdekében a nyelvtanulás kis csoportban  történik. Így több lehetőség van az intenzív gyakorlásra és az idegen nyelven való megszólalásra.

 

Matematika oktatása (matematikai kompetenciák fejlesztése)

A matematika oktatása során a legfontosabb, hogy felkészítsük tanulóinkat a mindennapok problémáinak megoldására a matematikai gondolkodás segítségével. Így kiemelt feladatunk:

  • Biztos számolási készség kialakítása
  • Problémahelyzetekben a logikus gondolkodás fejlesztése
  • Gyakorlati problémákra matematikai megoldások keresése
  • Adatgyűjtés, feldolgozás, grafikonok, táblázatok készítése, értelmezése, elemzése

Az alsó tagozaton

Az elemi számolási készség elsajátítása és a logikus gondolkodás fejlesztése zajlik, sok szemléltetéssel, gyakorlati példákkal.

 

A felső tagozaton

Az 5-6. osztály a matematikai fogalmak kialakítása és az elvonatkoztatási készségek fejlesztése a fő feladat, ami a legtöbb gyermeknél csak 7-8. osztályban válik lehetővé. A matematika és a magyar nyelvi készségek fejlesztése nem csak a matematika és a magyar óra feladata. Ennek a két alapkompetenciának a fejlesztésére minden tanítási helyzetben és tanítási órán adódik lehetőség.

 

Informatika oktatása (digitális kompetencia fejlesztése)

Az egyén érdeke, hogy időben hozzájusson munkájához, életvitele alakításához szükséges információkhoz, képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő – technikai fejlődéssel lépést tartó információszerzési,
feldolgozási, adattárolási, szervezési és átadási technikákat. A számítógép készségszintű használata, vagyis a géphasználat nem cél, hanem eszköz jellegű legyen.

 

Az alsó tagozaton

Negyedik osztályban (összevonva a harmadik és negyedik osztályok ajánlott óraszámait) kezdődik az oktatás.

 

A felső tagozaton

Nyolcadik osztályig (éves szinten) heti egy órában tanulják a tantárgyat a diákok. A digitális kompetencia fejlesztését szolgálhatják más tantárgyak feladatai, amennyiben géphasználatot (alkalmazás, internet) igényelnek. Gondolni kell azokra a tanulókra is, akiknek otthon nincs lehetőségük a gép használatára. Hasznos lenne például, ha az iskolában jól felszerelt informatikaterem állna a gyerekek rendelkezésére. Kiemelt feladat továbbá a könyvtár és az informatika tantárgy szorosabb együttműködése. Az informatika-szakkör beindítását előzetes felmérések előzzék meg.

 

Fizika

A hetedik évfolyamon a továbbhaladás feltételei a következők:

  • A tanuló legyen képes egyszerű jelenségek, kísérletek irányított megfigyelésére, a látottak elmondására, egyszerű tapasztalatok életkorának megfelelő értelmezésére.
  • Tudja értelmezni és használni a tanult fizikai mennyiségeknek (út, sebesség, tömeg, erő, hőmérséklet, energia, teljesítmény) a mindennapi életben is használt mértékegységeit.
  • Ismerje fel a tanult halmazállapot-változásokat a mindennapi környezetben (pl. hó olvadása, vizes ruha száradása, stb.)
  • Legyen tisztában az energia-megmaradás törvényének alapvető jelenőségével. Értse, hogy egyszerű gépekkel csak erőt takaríthatunk meg, munkát nem.
  • Legyen képes kisebb csoportban, társaival együttműködve egyszerű kísérletek, mérések elvégzésére, azok értelmezésére.

 

 

A nyolcadik évfolyamon a továbbhaladás feltételei a következők:

  • A diák ismerje fel a tanult elektromos és fénytani jelenségeket, a tanórán és az iskolán kívüli életben egyaránt.
  • Ismerje az elektromos áram hatásait és ezek gyakorlati alkalmazását.
  • Ismerje és tartsa be az érintésvédelmi és baleset-megelőzési szabályokat. Legyen képes tanári irányítással egyszerű elektromos kapcsolások összeállítására, feszültség- és árammérésre. Tudja értelmezni az elektromos berendezéseken feltüntetett adatokat.
  • Ismerje a háztartási elektromos energiatakarékosság jelentőségét és megvalósításának lehetőségeit.
  • Tudja az anyagokat csoportosítani elektromos és optikai tulajdonságaik szerint.
  • Legyen tisztában a szem működésével és védelmével kapcsolatos tudnivalókkal, ismerje a szemüveg szerepét. Ismerje a mindennapi optikai eszközöket.

 

Technika

A felső tagozaton

 A kommunikáció alapfogalmainak alkalmazása, tömegkommunikációs eszközök kezelése. Egyszerű műveleti algoritmusok értelmezése és végrehajtása (egyszerű tervek és vázlatrajzok készítése). Becslés centiméter pontossággal, mérés milliméter pontossággal. Egyszerű műszaki rajzok olvasása és készítése.

A gyalogos, a kerékpáros és a tömegközlekedés szabályainak és helyes magatartásformáinak alkalmazása.

A következetes és rendszeres tisztálkodás ismerete. Az egészséges táplálkozás jelentőségének felismerése. A családi munkamegosztás ismerete, a házi és ház körüli munkák gyakorlása. A szükséges eszközök és szerszámok szakszerű és balesetmentes használata. Környezetkímélő magatartás és takarékosság fontosságának felismerése.

A lakás villamos berendezéseinek ismerete és helyes használata. Alapvető balesetvédelmi és érintésvédelmi ismeretek. A vezérlés és szabályzás megismerése, áramkörök készítése. A közművek (vízvezeték és fűtésrendszere) működésének ismerete. Tudja az egészséget fenyegető veszélyeket elkerülni, különös tekintettel a dohányzás, az alkohol és a kábítószer-fogyasztás veszélyeire. Ismerje az egészséges táplálkozás szabályait.

Biológia

A felső tagozaton

A tanuló tudjon különbséget tenni csoportosítás és rendszerezés között. Legyen tisztába a fejlődéstörténeti rendszer alapjaival. Ismerje az élővilág országait, törzseit és jellegzetes osztályait. Lássa a sejtek, szövetek, és szervek felépítése és működése közötti összefüggést. 

Ismerje az ivaros és az ivartalan szaporodás előnyeit és hátrányait, szerepüket a fajok fennmaradásában, a földi élet változatosságának fenntartásában.

Tudjon önállóan és társaival együttdolgozva megfigyeléseket, vizsgálódásokat, kísérleteket végezni, tapasztalatairól feljegyzéseket készíteni.

Tudják felsorolni az egyes életműködések szervrendszereinek fő részeit és ismerjék ezek működésének lényegét.

Tudják az emberi életszakaszok főbb testi, lelki és viselkedésbeli jellemzőit felsorolni.

Értsék meg, hogy az egyes emberek egyedfejlődése különböző ütemű, ezért az azonos életkorúak között is lehetnek olyan jelentős fejlettségbeli különbségek, amelyek mégsem kórosak. Legyenek toleránsak a más ütemben fejlődő és fogyatékos emberekkel.

Legyen igényük a tisztaságra és az egészséges életmódra. Értsék a betegségek megelőzésének fontosságát.

 

Földrajz

A felső tagozaton

A tanuló legyen képes az egyes kontinensek, tájak, országok természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit bemutató képek, ábrák, adatok elemzésére, tanári irányítás alapján alapvető összefüggések felismerésére. Tudja megadott szempontok alapján bemutatni az egyes kontinenseket, tipikus tájaikat, legfontosabb országaikat. Ismerje fel a természeti és társadalmi környezet alapvető összefüggéseit. Legyen képes különböző térképi és egyéb földrajzi tartalmú információk felhasználására a témákhoz kapcsolódóan.  A tanuló tudja bemutatni hazánk földrajzi környezetének természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit megadott szempontok alapján. Tudja ismertetni hazánk tájainak természeti és társadalmi-gazdasági jellemzőit különböző térképi információk felhasználásával. Ismerje fel a természeti adottságok szerepét, hatását az egyes térségek gazdasági életében.

 

Kémia

A felső tagozaton

A tanuló sorolja fel az atomot felépítő elemi részecskéket, tudja, hogy a protonok és az elektronok száma azonos a semleges atomban. Alkalmazza a periódusos rendszerben való elhelyezkedés és az atom protonszáma közti összefüggést. Nevezze meg a tanult atomokat, ionokat, molekulákat és tudja felírni kémiai jelüket. Használja a molekulamodellt a tanult molekulák bemutatására. Ismerje fel a tanult anyagokat tulajdonságaik alapján. Tudja, hogy a megismert anyagoknak, változásoknak mi a szerepük a mindennapi életben, ismerje helyes alkalmazásukat, környezet- és egészségkárosító hatásukat. Ismerje az égés folyamatának lényegét, mindennapi jelentőségét, feltételeit, veszélyeit, a helyes magatartásformát tűz esetén.

Értelmezze a kémiai reakció lényegét (kiindulási anyagok és termékek megadása) az elvégzett kísérletek alapján. Sorolja be a megismert anyagokat a megfelelő anyagcsoportokba, a kísérleti úton is megismert változásaikat, reakcióikat a megfelelő típusba (egyesülés, bomlás).

Érzékszervvel megfigyelhető tulajdonságaik alapján azonosítsa a köznapi életben is fontos szervetlen anyagokat. Használati utasítás alapján szakszerűen dolgozzon a háztartási vegyszerekkel, a mindennapi életben használt oldatokkal.

 

 

Történelem

A felső tagozaton

A tanuló tudja, hogy az egyes történetek eseményeihez milyen nevek, helyszínek kapcsolhatók. Tudjon tanult történetet elmondani kérdések alapján a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával.

A diák legyen képes a korszakra jellemző képeket, tárgyakat, épületeket felismerni.

Tudjon információt gyűjteni adott történelmi témában, tanári segítséggel. Tudjon tanult történetet önállóan elmesélni a kerettantervben megjelölt fogalmak felhasználásával.

Tudjon egyszerű történelmi tárgyú táblázatokat, grafikonokat, diagramokat értelmezni néhány mondatban.  Tudja, hogy a kerettantervben szereplő személyeknek mi volt a jelentőségük az adott időszakban. 

A diák tudjon önálló könyvtári munka alapján kiselőadást tartani. Tudja, mi történt Európa más régiókban a magyar történelem egy-egy kiemelkedő eseménye idején. Legyen képes összefüggéseket találni a történelmi események és a technikai-gazdasági fejlődés legfontosabb állomásai között. Tudja a XX. századi magyar és egyetemes történelem legfontosabb fordulópontjait, idejét. Tudja ismertetni a demokráciák és diktatúrák legjellemzőbb vonásait. Ismerje a mai Magyarország közjogi és politikai rendszerének alapelemeit.

 

Természetismeret

A felső tagozaton

A tanulók legyenek képesek a leggyakoribb térképjelek alapján elemi térképhasználatra.

Fogalmazzák meg milyen az aktuális időjárás. Tudják megkülönböztetni leggyakoribb gyümölcseinket, zöldségnövényeinket. Megfigyelt tulajdonságaik alapján jellemezzék azokat. Ismerjék a táplálkozásunkban betöltött szerepüket. Ismerjék fel a települési környezet leggyakrabban előforduló állatait és a háziállatokat. Legyenek tisztában az állatvédelem jelentőségével, erkölcsi szabályaival.

Ismerje fel a földrajzi környezetre kifejtett emberi, társadalmi hatások következményeit, bizonyítsa példákkal az egyéni felelősség fontosságát a környezetkárosító folyamatok mérséklésében. Tudjanak egyszerű táplálékláncokat bemutatni. Ismerjék a legjellegzetesebb hazai növény és állatfajok testfelépítését, életmódját.

A diák tudjon különbséget tenni a történelem forrásai (tárgyi, írásos, szóbeli) között.

 

Erkölcstan

Az erkölcstan alapvető feladata az erkölcsi nevelés, a gyerekek közösséghez való viszonyának, értékrendjüknek, normarendszerüknek, gondolkodás- és viselkedésmódjuknak a fejlesztése, alakítása. Az erkölcstan magában foglalja az ember minden fontos viszonyulását – önmagához, társaihoz és közösségeihez, környezetéhez és a világhoz–, mert ezek alapozzák meg azt az értékrendet, amelyre az ember döntései során támaszkodhat.

 

 

Művészeti nevelés (Esztétikai és művészeti kompetenciák fejlesztése)

Terveink szerint a művészeti nevelés is kiemelkedően fontos területe lenne iskolánknak. Célunk, hogy pedagógusaink nagy hangsúlyt fektessenek a művészeti tárgyak igényes oktatására, a tehetséggondozásra.

A művészeti nevelés területei:

 

Ének, Tánc és Dráma

Iskolánkban jelenleg az énekoktatás alapfokon zajlik. Tanulóink, nemzetiségi hagyományaiknak megfelelő táncokkal és dalokkal gazdagítják műsorainkat.

A dráma oktatás tanóráink többségében megjelenik bábozás, dramatizálás, szituációs gyakorlatok stb. fomájában.

 

Rajz, vizuális kultúra

A vizuális nevelés feladata: azoknak a képességeknek és készségeknek fejlesztése és ismereteknek az átadása, amelyek a látható világ használatához, alakításához szükségesek.

 

Média

A XXI. század társadalmának legnagyobb gondja a médiából a gyermekek felékorlátlanul áramló információ, mely jelentős hatást gyakorol rájuk. A gyerekek ma már ismereteik jelentős részét iskolán kívül szerzik. Ebben éppen a televíziónak – mint audiovizuális médiumnak – van meghatározó szerepe. Alapvető fontosságú tehát, hogy az iskola elősegítse azt, hogy a tanulók képesek legyenek a nagy mennyiségű (képi) információ minél magasabb szintű önálló feldolgozására, értelmezésére, értékelésére, a megfelelő szelekció elvégzésére.

 

Kiemelt kompetenciafejlesztési területek a művészeti nevelés területén:

  • Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőkészség
  • Művészi önkifejezés, előadókészség, Európai és egyetemes kulturális örökség megőrzésére irányuló igény.
  • Az esztétikum igénye a mindennapokban.
  • Környezettudatosságra nevelés
  • Környezetünk esztétikus értékeinek megőrzésére, gyarapítására való igény
  • Szociális és állampolgári kompetencia
  • Nyitottság, érdeklődés, kulturális életben való részvételre való igény.

 

 

Testnevelés (Mozgáskultúra, egészséges életmód)

 

A testnevelésnek és a sportnak egyedülálló szerepe van a mozgatórendszer, a mozgásszabályozás fejlesztésében, a civilizációs ártalmak megelőzésében, a mozgásszervi elváltozások javításában. Nagy súlyt fektetünk arra, hogy aktív és egyre tudatosabb testmozgással előzzék meg a tartási rendellenességek kialakulását, kerüljék a gerincoszlopot károsító helyzeteket és mozgásokat.

Hozzájárul a személyiség harmonikus fejlesztéséhez, az egészséges életmód megalapozásához. Előmozdítja a belső erőforrások mobilizálását, pozitívan befolyásolja az erkölcsi, akarati tulajdonságokat, az élet minőségét. Fejleszti az egyén esztétikai érzékét, tűrő- és alkalmazkodási képességét. Segíti a helyes önértékelés kialakítását, erősségeink és korlátaink felismerését.

A testnevelés-tanítás célja, hogy fejlessze a tanulók mozgásműveltségét, cselekvési biztonságát; sikeres, aktív életvitelű embereket formáljon, akik örömet lelnek a különféle pszichomotoros tevékenységekben, elviselik a stresszt, a fizikai igénybevételeket, követik a szabályokat, igénylik és elfogadják a közösségi normákat, a megmérettetést és az értékelést.

 

Alsó tagozaton  megvalósítjuk a mindennapos testmozgást, emellett tanulóink ingyenes úszásoktatásban és felmenőrendszerben lovas oktatásban is részesülnek. Felső tagozaton pedig a heti 5 testnevelés óra mellett sportköri foglalkozásokon zajlik a tanulóink testkultúrájának fejlesztése. A tanulók életkorából, alkatából és személyiségéből adódó különbségek szükségessé teszik a rendszeres differenciálást, valamint a tanórai teljesítmények megítélésében az önmagukhoz mért fejlődés szerinti értékelést.

 

2.6.  A TANULÓK TANULMÁNYI MUNKÁJÁNAK ELLENŐRZÉSI, ÉRTÉKELÉSI MÓDJAI, DIAGNOSZTIKUS, SZUMMATÍV, FEJLESZTŐ FORMÁI, A MAGATARTÁS ÉS SZORGALOM MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI

 

A tanulók teljesítményének ellenőrzése, mérése, értékelése

Az iskolai nevelő-oktató munka ellenőrzése és értékelése illeszkedik a közoktatás szintjeihez.

A helyi mérések rendszere a Köznevelési Törvény, a NAT, a Kerettanterv, valamint az ezekre épülő helyi tanterv követelményein alapszik. Kellő mennyiségű alapot nyújt a nevelőtestület számára a tanítás-tanulás folyamatáról, másrészt összehasonlító elemzést tesz lehetővé az iskolai nevelő-oktató munka helyzetéről.

Szorgalmazzuk a méréseken alapuló írásbeli számonkérés, valamint a szóbeli értékelések egyensúlyát.

Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli és írásbeli feladatok az órán feldolgozott tananyag begyakorlását segítsék elő!

Törekednünk kell arra, hogy mind időben, mind nehézségi fokban ez a felkészülés a tanuló számára ne jelentsen túlzott megterhelést!

Nevelési eredményeink vizsgálatát az osztályfőnöki órán első és ötödik évfolyamon diagnosztikus és formatív módon mérjük. A mérések eredménye alapul szolgál a nevelési folyamatok tervezéséhez.

 

A nevelési folyamatok mérésének témái lehetnek:

Egyes tanulók esetében:

 

  • családi helyzete,
  • egészségi állapota,
  • mentálhigiénés állapota,
  • értékek, morális gondolkodása,
  • szociális képességek,
  • attitűdök,
  • értékorientáció,
  • külső és belső tulajdonságok,
  • konfliktusviszonyok stb.

 

Tanulócsoportok esetében:

 

  • a tanulócsoportok összetétele,
  • rétegződése,
  • informális kapcsolatrendszere,
  • konfliktushelyzete, 
  • tevékenységrendszere.

 

A diagnosztikus, a formatív, a szummatív  mérés-értékelés visszajelzést biztosít a tanár, a

szülő és a tanuló számára.

 

A mérés-értékelés típusai

  • Diagnosztikus
  • Formatív
  • Szummatív

 

Az értékelés funkciója

  • Csoportba sorolás esetén az előzetes készségek és tudás felmérése, a tanulók jellemzői alapján a tanítási mód kiválasztása.
  • Tanulási problémák esetén az okok meghatározása visszacsatolás a tanulóhoz és a tanárhoz.
  • A hibák azonosítása a tananyagon belül, megoldási módok kialakítása céljából.

 

Az értékelés időpontja

  • Csoportba sorolás esetén a szakasz elején , az oktatás során a szakasz végén.
  • Tanulási problémák esetén a probléma felmerülésekor.

 

 A mérés feladata:

  • A tanulócsoport eredményének viszonyítása az országos, standardizált értékekhez.
  • Következtetés a tanítás és a tanulás hatékonyságára.
  • A követelmény teljesítésének szintje alapján a permanens ismétlés megtervezése.
  • A tanulók egyéni eredményeinek viszonyítása korábbi teljesítményükhöz.
  • A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése érdemjeggyel.

 

A mérés helye a tanítás-tanulás folyamatában:

  • Rendszeres szóbeli visszajelzés a tanítási órán.
  • Rendszeres szóbeli feleltetés az előző órák anyagából.
  • Írásbeli ellenőrzés a tananyagrészek feldolgozása után.
  • Témazáró feladatlapok megoldása témakörönként a tananyag feldolgozása és rendszerezése után.
  • Összehasonlító ellenőrzésként év eleji és év végi felmérések.  

 

A mérés módjai:

  • szóbeli,
  • írásbeli,
  • gyakorlati.

 

A teljesítmények rendszeres szóbeli értékelése minden pedagógus nevelő-oktató munkájába folyamatosan beépül, az osztályozás és írásbeli értékelés rendszere évfolyamtól, tantárgytól függően változhat.

A tanulók teljesítményét rendszeresen értékelni kell. Az értékeléskor törekedni kell arra, hogy a szóbeliség és az írásbeliség megfelelő arányban legyen.

A tanulók tantervi követelményekhez viszonyított tényleges teljesítményének minősítése:

  • 2. évfolyamon év végén és a magasabb évfolyamokon félévkor és év végén az értékelés osztályzattal történik.

Osztályzatok: kitűnő-jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

 

  • Kitűnő – jeles(5) – osztályzatot kaphat az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek különféle típusú teljesítményekkel eleget tud tenni.
  • Jó (4) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki kevés segítséggel eleget tud tenni a tantervi követelményeknek.
  • Közepes (3) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával eleget tett, a nevelői segítségre (javításra, kiegészítésre) többször rászorult.
  • Elégséges (2) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek hiányosságokkal eleget tett, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel rendelkezik.
  • Elégtelen (1) osztályzatot kaphat az a tanuló, aki a tantervi követelményeknek nem tett eleget. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel nem rendelkezik.

 

  • 1. évfolyamon félévkor és év végén, valamint 2. évfolyamon félévkor szöveges minősítést alkalmazunk. Ezek a következők:
    • Kiválóan teljesített az a tanuló, aki az adott évfolyam tantervi követelményeinek teljes mértékben eleget tett.
    • Jól teljesített az a tanuló, aki kevés segítséggel eleget tett az adott évfolyam tantervi követelményeinek.
    • Megfelelően teljesített az a tanuló, aki az adott évfolyam tantervi követelményeinek pontatlanul, hiányosságokkal tett eleget. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel rendelkezik.
    • Felzárkóztatásra szorul minősítést kap az a tanuló, aki az adott évfolyam tantervi követelményeinek nem tett eleget. A továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel és készségekkel nem rendelkezik.

Ezen minősítés esetén a szülő bevonásával értékelni kell a tanuló teljesítményét, fel kell tárni a tanuló fejlődését, haladását akadályozó tényezőket, és javaslatot kell tenni azok megszüntetéséhez szükséges intézkedésekre. (Egyéni foglalkozás biztosítása heti két alkalommal.)

 

A tanulók írásbeli munkáinak értékelését tantárgyanként az alábbi százalékos megosztás mutatja:

  •  Alsó tagozaton (1-4 évfolyam):
    • magyar, matematika: 0-33%=1; 34-55%=2; 56-75%=3; 76-90%=4;
      91-100%=5
    • környezetismeret: 0-39%=1; 40-54%=2; 55-74%=3; 75-89%=4; 90-100%=5

 

  •  Felső tagozaton (5-8 évfolyam):
    •  magyar, matematika, számítástechnika, angol nyelv:  0-33%=1; 34-55%=2; 56-75%=3; 76-90%=4; 91-100%=5
    •  fizika, kémia: 0-30%=1; 31-55%=2; 56-75%=3; 76-90%=4; 91-100%=5
    •  biológia, földrajz: 0-39%=1; 40-54%=2; 55-74%=3; 75-89%=4; 90-100%=5
    •  történelem: 0-30%=1; 31-50%=2; 51-75%=3; 76-90%=4; 91-10

 

Alsó tagozaton magyar, matematika tantárgyakból a gyengén haladó tanulókkal minimum próbát íratunk. Ez támpontul szolgál az év végi minősítéshez. Ennek teljesítési szintje 80%-os kell legyen.

A magatartást és szorgalmat havonta egy alkalommal, illetve félévkor és tanév végén értékeljük.

 

  • Magatartás: példás – jó – változó – rossz.
  • Szorgalom: példás – jó – változó – hanyag.

 

A tanulói magatartás és szorgalom értékelése az iskolai házirendben megfogalmazott kötelezettségek teljesítésén, a közösségben és a közösségért végzett munkán alapul.

 

2.7.  A GYERMEKEK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK

 

Hosszú távú célok:

  • Célunk a kiemelt figyelmet igénylő tanulók (sajátos nevelési igényű, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő, és a kiemelten tehetséges tanulók) valamint HH-s és HHH-s tanulók esélyegyenlőségének megvalósulása.
  • Az intézményi esélyegyenlőségi intézkedéseink alapvető célja, hogy biztosítsa az in-

tézményen belül a szegregációmentességet és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését.

  • Az intézmény minden tanuló számára biztosítsa a minőségi oktatáshoz való egyenlő hozzáférést. Valósuljon meg az esélyteremtés, és a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása.
  • Célunk, hogy SNI tanulóinkat felkészítsük arra, hogy a többségi társadalomban teljes értékű, önálló életet éljenek.

 

Rövid távú céljaink:

  • Valósítsuk meg az egyenlő bánásmód elvét és a megkülönböztetés tilalmát az oktató-nevelő munka során.

 

 

 

 

 

2.8. A TANULÓ JUTALMAZÁSÁVAL ÖSSZEFÜGGŐ, A TANULÓ MAGATARTÁSÁNAK, SZORGALMÁNAK ÉRTÉKELÉSÉHEZ, MINŐSÍTÉSÉHEZ KAPCSOLÓDÓ ELVEK

 

  • Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését.
  • Az előírt követelmények teljesítését a nevelők az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
  • A magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret tantárgyakból a negyedik évfolyamon a tanév végén a tanulók a követelmények teljesítéséről átfogó írásbeli dolgozatban is tanúbizonyságot tesznek.
  • A következő elméleti jellegű tantárgyak: magyar nyelv és irodalom, idegen nyelv, matematika, környezetismeret, természetismeret, történelem, fizika, kémia biológia, földrajz ellenőrzésénél:
    • a nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik;
    • az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak.
  • A tanulók szóbeli kifejezőkészségének fejlesztése érdekében a nevelők többször ellenőrzik a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában. Ennek érdekében egy-egy tantárgy esetében egy témakörön belül – a témazáró dolgozaton kívül – csak egyszer kerülhet sor írásbeli számonkérésre, de minden tanulónak legalább egyszer kell felelnie szóban:
  • az ének-zene, a rajz, az informatika, a technika tantárgyból félévente, valamilyen gyakorlati tevékenységgel összekapcsolva,
  •  a többi tantárgy esetében pedig egy-egy témakörön belül. (A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük.)
  • A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményekhez; emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött-e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest.
  • A tanulók tanulmányi munkájának értékelése az egyes évfolyamokon a különböző tantárgyak esetében a következők szerint történik:
  • Az első évfolyamon, valamint a második évfolyam első félévében minden tantárgy esetében csak szöveges értékelést alkalmazunk. A második évfolyamon a második félévben, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon a tanulók teljesítményét, előmenetelét év közben minden tantárgyból érdemjegyekkel minősítjük.
  • KIVÁLÓAN TELJESÍTETT
  • JÓL TELJESÍTETT
  • MEGFELELŐEN TELJESÍTETT
  • FELZÁRKOZTATÁSRA SZORUL
  • Az első évfolyamon félévkor és év végén, valamint a második évfolyamon félévkor a tanulók teljesítményét, előmenetelét szöveges minősítéssel értékeljük. A szöveges minősítés a tanuló teljesítményétől függően a következő lehet:

 

  • A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanulók teljesítményét, előmenetelét osztályzattal minősítjük.
  • A második évfolyamon év végén, valamint a harmadik-nyolcadik évfolyamon félévkor és év végén a tanuló osztályzatát az adott félév során szerzett érdemjegyek, illetve a tanuló év közbeni tanulmányi munkája alapján kell meghatározni.

 

  • 9. Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők:
    jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1).

 

 

  • A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább két érdemjegyet kell szereznie. Ha a témakör tanítása hosszabb időt vesz igénybe, minden tanuló munkáját havonta legalább egy érdemjeggyel kell értékelni.
  • A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt az adott tantárgyat tanító nevelő értesíti az értesítő könyvön keresztül. Az értesítő könyv bejegyzéseit az osztályfőnök havonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
  • A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik el a szaktárgyat tanítók:
    • 0-33 %: elégtelen (1)
    • 34-50 %: elégséges (2)
    • 51-75 %: közepes (3)
    • 76-90 %: jó (4)
    • 91-100 %: jeles (5)

 

  • A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
  • 14. A tanulók magatartását az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti és ezt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
  • A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli.
  • A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület állapítja meg.
  • A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

 

 

  • Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
    • Példás (5) az a tanuló, aki:
      • a házirendet betartja;
      • a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik;
      • kötelességtudó, feladatait teljesíti;
      • önként vállal feladatokat és azokat teljesíti;
      • tisztelettudó;
      • társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik;
      • az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz;
      • óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet;
      • nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása;

 

  • Jó (4) az a tanuló, aki:
    • a házirendet betartja;
    • tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik;
    • feladatait a tőle elvárható módon teljesíti;
    • feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti;
    • az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt;
    • nincs írásbeli intője vagy megrovása.

 

  • Változó (3) az a tanuló, aki.
    • az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be;
    • a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik;
    • feladatait nem minden esetben teljesíti;
    • előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva;
    • a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik;
    • igazolatlanul mulasztott;
    • osztályfőnöki intője van.

 

  • Rossz (2) az a tanuló, aki:
    • a házirend előírásait sorozatosan megsérti;
    • feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti;
    • magatartása fegyelmezetlen, rendetlen;
    • társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik;
    • viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza;
    • több alkalommal igazolatlanul mulaszt;
    • több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy
    • ennél magasabb fokozatú büntetése.

 

A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

  • A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az első-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk.
  • A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi.
  • A második-nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalom osztályzatát az első félév és a tanév végén az osztályfőnök javaslatára a nevelőtestület állapítja meg.
  • A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni.

 

  • Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők:
    • Példás (5) az a tanuló, aki:
      • képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
      • tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi;
      • a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi;
      • munkavégzése pontos, megbízható;
      • a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz;
      • taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza.

 

  • Jó (4) az a tanuló, aki:
    • képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt;
    • rendszeresen, megbízhatóan dolgozik;
    • a tanórákon többnyire aktív;
    • többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti;
    • taneszközei tiszták, rendezettek.

 

 

  • Változó (3) az a tanuló, akinek:
    • tanulmányi eredménye elmarad képességeitől;
    • tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig teljesíti;
    • felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik;
    • érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja;
    • önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik.

 

  • Hanyag (2) az a tanuló, aki:
    • képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében;
    • az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg;
    • tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen;
    • feladatait többnyire nem végzi el;
    • felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek;
    • a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül;
    • félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen.

 

A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.

 

  • Azt a tanulót, aki képességihez mérten
    • példamutató magatartást tanúsít,
    • vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,
    • vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,
    • vagy iskolai, illetve iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,
    • vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez,

az iskola jutalomban részesítheti.

 

  • Az iskolai jutalmazás formái.
    • Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók:
      • szaktanári dicséret,
      • napközis nevelői dicséret,
      • osztályfőnöki dicséret
      • nevelőtestületi dicséret.

 

  • Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén
    • szaktárgyi teljesítményért,
    • példamutató magatartásért,
    • kiemelkedő szorgalomért,
    • példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért

dicséretben részesíthetők.

 

  • Az egyes tanévek végén, valamint a nyolc éven át kitűnő eredményt elért tanulók oklevelet és könyvjutalmat kapnak, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehetnek át.
  • Az iskolai szintű versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók osztályfőnöki dicséretben részesülnek.
  • Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek.
  • A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni.

 

 

  • A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

 

  • Azt a tanulót, aki
    • tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,
    • vagy a házirend előírásait megszegi,
    • vagy igazolatlanul mulaszt,
    • vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni.

 

  • Az iskolai büntetések formái:
    • szaktanári figyelmeztetés;
    • napközis nevelői figyelmeztetés;
    • osztályfőnöki figyelmeztetés;
    • osztályfőnöki intés
    • osztályfőnöki megrovás;  
    • igazgatói figyelmeztetés;
    • igazgatói intés;
    • igazgatói megrovás;
    • tantestületi figyelmeztetés;
    • tantestületi intés;
    • tantestületi megrovás.
  • Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől azonban indokolt esetben – a vétség súlyára való tekintettel – el lehet térni.

 

  • A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:
    • az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;
    • az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;
    • a szándékos károkozás;
    • az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;
    • ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek.

 

  • A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.

 

  • Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

 

 

 

 

 

3.A pedagógiai program érvényességével, módosításával, nyilvánosságával kapcsolatos egyéb intézkedések

4.     

3.1.  A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRVÉNYESSÉGI IDEJE

  • Az iskola 2014. szeptember 1. napjától az első és az ötödik évfolyamon szervezi meg először nevelő és oktató munkáját ezen pedagógia program alapján.
  • A pedagógiai program felmenő rendszerben kerül bevezetésre.
  • Ezen pedagógiai program érvényességi ideje két tanévre – azaz 2014. szeptember 1. napjától 2016. augusztus 31. napjáig – szól.

 

3.2.A PEDAGÓGIAI PROGRAM ÉRTÉKELÉSE, FELÜLVIZSGÁLATA

  • A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja.
  • A nevelők szakmai munkaközösségei (ahol ilyen nem működik, ott a szaktanárok) minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását.

 

3.3.A PEDAGÓGIAI PROGRAM MÓDOSÍTÁSA

  • A pedagógiai program módosítására javaslatot tehet:
    • az iskola igazgatója;
    • a nevelőtestület bármely tagja; 
    • a szülői munkaközösség;
    • az iskola fenntartója.

 

  • A tanulók a pedagógiai program módosítását a diákönkormányzat képviselői útján a nevelőtestület felé javasolhatják.

 

  • A pedagógiai program módosítását a nevelőtestület fogadja el, és az igazgató jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai program elfogadása előtt ki kell kérni a nevelőtestület véleményét.
  • A pedagógiai program azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra vagy a működtetőre a jogszabályi előírásokon felül többletkötelezettség hárul, be kell szerezni a fenntartó, illetve a működtető egyetértését.
  • A módosított pedagógia programot a jóváhagyást követő tanév szeptember első napjától az első évfolyamtól kezdve felmenő rendszerben kell bevezetni.

 

3.4.A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA

  • Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára hozzáférhető.
  • A pedagógiai programról minden érdeklődő tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, valamint az iskola pedagógusaitól a nevelők fogadó óráján vagy – ettől eltérően – a pedagógussal előre egyeztetett időpontban.
  • A pedagógiai program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg:
    • az iskola fenntartójánál;
    • az iskola irattárában; 
    • az iskola igazgatójánál.

 

 

Az iskola pedagógiai programját a nevelőtestület 2014. augusztus 29-én elfogadta.

 

 

 

mb. igazgató

HASZNOS LINKEK

Vegye fel a kapcsolatot velünk

Piliscsaba Jókai Mór Áitalános Iskola

MegtalálhatóFacebookon:
www.facebook.com/csabaiskolajokai/

Kapcsolat

Jókai Mór Általános Iskola

OM azonosító: 201657
2081 Piliscsaba
Fő út 124.

Tel: (+36-26) 375-210
Mail: jokaiiskola124@gmail.com

 

Education - This is a contributing Drupal Theme
Design by WeebPal.